Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 81. szám

784 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 81. szám. táji gazdaságából 6 hónapos koron alul felvásárolt üszőborjút is, amennyiben, a termelőszövetkezet azt továbbtartja. Ha ez a vásárlás hitelből történt, akkor az e célra már folyósított hitel összegét a fenti rendelkezés alapján folyósítható hitelből le kell vonni. A termelőszövetkezetet minden saját nevelésű előhasi üsző után elléskoi* 1000 Ft hitelelengedésben lehet részesíteni abban az esetben, ha a termelőszövetkezet az állam iránti és a szerződéses kötelezettségeinek eleget tett. 11. Tenyészállatokat felvásárlásból elsősorban az új és a jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek részére lehet juttatni a következő alapelvek figyelembevételével: a) Minden olyan termelőszövetkezet, amely a tagok által bevitt állatokból megfelelő tenyésztörzset nem tud kialakítani, egy alkalommal az államtól tenyészállattörzs juttatásban részesülhet. Üjabb tenyészállattörzs juttatására csak kivételes esetben kerülhet sor. b) Szarvasmarha tenyésztörzset elsősorban üszőkből lehet juttatni. cj Attól a termelőszövetkezettől, amely a juttatott tenyészállattörzset nem tenyésztési célra használja, a megyei tanács végrehajtó bizottsága az állam által nyújtott támogatást vagy kedvezményeket — az érvényben levő rendelkezések szerint — csökkentheti vagy megvonhatja. A tenyészállatok — ideértve a juh- és a baromfitörzset is — vásárlásának meglevő ártámogatását és a szállítási költségtérítést továbbra is fenn kell tartani. A tenyészállatok juttatásának részletes feltételeit a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza. 12. A közös állomány növelése érdekében a termelőszövetkezetek kössenek szerződést tagjaikkal a háztáji gazdaságokban levő jó minőségű borjak felnevelésére, illetve gondoskodjanak a háztáji állományban feleslegként jelentkező borjak felneveléséről. . 13. A borjúkihelyezési akciót az eddigi feltételek szerint továbbra is fenn kell tartani. A borjak nevelésére a termelőszövetkezetekkel szerződést kell kötni, az átadásra kerülő borjak árának kifizetésére a termelőszövetkezet a szerződés alapján rövidlejáratú hitelt kaphat. A termelőszövetkezeteknek az ily módon átadott minden állat után a 6 hónapos kor elérésekor 1 q korpát kell állami áron juttatni. A borjúkihelyezési akció során törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkezetekhez csak leválasztott és etetéshez szoktatott borjak kerüljenek. 14. A termelőszövetkezetek tejtermelésének fokozása érdekében részükre a szerződés alapján leszállított tejmennyiség után — egész éven át folyamatosan — literenként 0,20 kg korpát kell állami áron juttatni. A korpát akkor is biztosítani kell a termelőszövetkezetek számára, ha a tejet közvetlenül a felhasználó intézményeknek adják át. 15. A szarvasmarhatenyésztő körzetekben a nagyüzemű sertés- és baromfitenyésztés elősegítése érdekében a tej melléktermékeit — ha azt igénylik — vissza kell juttatni a tenyésztő termelőszövetkezetekhez. A termelőszövetkezetek az áft táluk termelt tej 40 százalékát tejszínben is áradhatják a tejgyüjtő állomásoknak, vagy az átadott tej 40 százaléka után fölözött tejet vagy egyéb tejmellékterméket kaphatnak vissza. 16. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett exportfelár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett adnak át exportra alkalmas hf«í zott marhát. Az élelmezésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a gazdaságilag megalapozott termelcszövet-í kezetekkel minél nagyobb mértékben kössenek hizlalási szerződést export minőségű szarvasmarhák átadására, figyelembe véve azonban a termelőszövetkezeti állatállomány egészséges fejlesztésének érdekeit. 17. A termelőszövetkezetek a közös sertésállomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítése érdekében minden saját tenyésztésű koca els5 ellésekor, megellett kocánként 800 forint összegű • beruházási hitelt kérhetnek. Az 1960. évben — túlnyomórészt az év első felében — az állami gazdaságok legalább 60 000 kocasüldőt adjanak el a termelőszövetkezeteknek. Az élelmezésügyi miniszter ugyancsak az 1980. évben 300 000 süldő és malac felvásárlását biztosítsa a termelőszövetkezetek számára. 18. Az újonnan alakult és a jelentős kerülettel megnövekedett termelőszövetkezetek tenyésztési és hizlalási tevékenységének elősegítése érdekében a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter szervezze meg- az 1960. évben is — ott, ahol ez szükséges — a gazdálkodás első évében tenyészkoca- és hizóalapanyag takarmánykölcsönnel tör-* ténő juttatását. • 19. A termelőszövetkezetek juhtenyésztésének fejlesztése érdekében továbbra is fenn kell tartani az előző években bevált természetbeni törlesztés ses akciót. 20. A termelőszövetkezetek közös baromfi te-*, nyésztését jelentős mértékben növelni kell. Ennek érdekéiben lehetővé kell tenni a termelőszövetke-i zetek számára a tenyészbaromfi árkedvezménnyel történő felvásárlását és a baromfitenyészanyag beszerzéséhez a termelőszövetkezeteknek 2 éves kő* zéplejáratú hitelt lehet folyósítani. A termelőszö-* vetkezetek részére juttatott tenyészbaromfi ártá-< mogatását és szállítási költségeit az állam viseli* Az élelmezésügyi miniszter a termelőszövetke-i zeti nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztése ér-* dekében gondoskodjék az eddiginél nagyobb mér-* tékű baromfitáp előállításáról és a termelőszövet-* kezetek rendelkezésére bocsátásáról. 21. A termelőszövetkezetbe bevitt jószág és fel-* szerelés után járó térítés kifizetésének elősegítés sére az arra rászoruló termelőszövetkezetek közép-* lejáratú hitelt kérhetnek. A hitel úgy folyósítható,! hogy a gazdasági felszerelés értéke 4, a bevitt lo-t vak értéke 2 év alatt, a többi állat ellenértéke pe-* dig a bevitelkor kifizethető legyen,