Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 81. szám

81. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 785 II. Árutermelés és közös értékesítés. A termelőszövetkezetek termelésének és árutermelésének növelése, valamint a tagok jövedelemrészesedésében a pénzbeli hányad emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében: 1. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az egész évben felmerülő kiadásaikhoz (üzemviteli költség, munkaegységelőleg) szükséges pénzügyi alapot áru lekötésével szerezzék meg az újonnan alakult és a jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek az év végére várható termelési alapnak általában 80 százaléka, kivételesen teljes értéke erejéig — a termeléssel kapcsolatos költségekre — középlejáratú hitel folyósítását kérhetik. Középlejáratú hitelt igényelhetnek a tagok által bevitt vetőmag, mezei leltár és takarmány ellenértékének kiegyenlítésére is. Az állami vállalatokkal, intézményekkel, földművesszövetkezetekkel kötött szerződések alapján a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezetek részére a várható bevételek 60 százaléka erejéig, évi 3 százalékos kamatozás mellett rövidlejáratú hitelt folyósíthat. Ily módon a rövidlejáratú hitel meghatározott részét munkaegységelőleg céljára is fel lehet használni. Az újonnan alakult, valamint a jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek részére a Magyar Nemzeti Bank szerződéses fedezet ellenében — indokolt esetiben *— a szerződéses fedezet 80 százalékának Erejéig rövidlejáratú hitelt folyósíthat. A szerződés alapján kapott természetbeni szolgáltatások ellenértékét a termelőszövetkezet a termeltető vagy megrendelő vállalatnak megtéríteni tartozik, a vállalat azonban a termelőszövetkezet részére kamatátalány-térítést fizet. 2. A termelőszövetkezetek által termelt gyümölcs- és zöldségfélék átvétele terén olyan szerződési feltételeket kell megállapítani, amelyek egyrészt a termelőszövetkezeteket a szerződések megkötésére és teljesítésére ösztönzik, másrészt a szerződő vállalatokat és a földművesszövetkezeteket rászorítják, hogy a termelőszövetkezetektől a szerződéssel lekötött területről származó egész árumennyiséget — amennyiben az megfelel a minőségi követelményeknek — átvegyék. Nem vonatkozik az átvételi kötelezettség a szerződéssel le nem kötött területek termésére. A késedelmes átvételből eredő károkat meg kell téríteni. Ugyanakkor a szerződéses kötelezettség teljesítését olyan kikötésekkel kell biztosítani, amelyek meggátolják, hogy a leszerződött mennyiséget a szerződésben rögzített időponttól és ütemtől eltérően, más módon értékesíthessék. 3. Ha a gyümölcs vagy zöldség szállítását a termelőszövetkezet legalább 50 q-ás tételben vállalja, az áru mennyiségi és minőségi átvételét a termelő-, illetőleg a feladóhelyen kell végezni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának megjavítása érdekében szélesebb körben kell lehetővé tenni, hogy a termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek szerződést e központokban levő kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel, továbbá, hogy a szerződéses kötelezettségeik teljesítése után fennmaradó zöldséget és gyümölcsöt árusíthassák. 4. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek abban az esetben, ha az állami és szövetkezeti vállalatok és szervek irányában történő áruértékesítésben elérik vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, hiteleleng edésben részesülnek. A hitelelengedési kedvezmény mértékét az egységnyi területre számítva — a túlteljesítéstől függően — a földművelésügyi miniszter* az élelmezésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. A hitelelengedésnél elsősorban a termelőszövetkezet összes esedékes beruházási hiteltartozását kell figyelembe venni; ha esedékes beruházási hiteltartozása nincs, a kedvezmény összegét a termelőszövetkezet beruházási tartalékszámláján kell jóváírni. Az állam részére történő értékesítések után fizetendő nagyüzemi felárak rendezését továbbra is fenn kell tartani. A nagyüzemi felár fizetésének feltételeit a földművelésügyi, illetőleg az élelmezésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az 1980 61. gazdasági évtől kezdődően úgy állapítsa meg, hogy azok fokozott mértékben ösztönözzenek a nagyüzemű árutermelésre és az egyöntetű minőség előállítására. III. Gépi munka. A géppel végzett munkák fokozása, a gépi munka színvonalának állandó emelése és a termelőszövetkezetek gépesítésének elősegítése érdekében az alábbiakat kell tenni. 1. A termelőszövetkezetekben a gépi munkák elvégzése továbbra is a gépállomások alapvető feladata. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek — gabona cséplőgép és gabona arató-cséplőgép kivételével — a korábbi megkötések nélkül vásárolhassanak mezőgazdasági gépeket a termelőszövetkezetekre jelenleg érvényes áron. A termelőszövetkezetek a traktorokat és a mezőgazdasági munkagépeket elsősorban saját erőből szerezhetik be. Azoknak a termelőszövetkezeteknek azonban, amelyek a traktorok és mezőgazdasági munkagépek teljes vételárát saját erőből fedezni nem tudják, az állam legfeljebb a vételár 75 százalékáig terjedő 6—8 éves beruházási hitelt nyújthat. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek gépvásárlásai és a gépállomások gépberuházásai tervszerűen úgy bonyolódjanak le, hogy a gépesítés színvonala az egyes megyékben arányosan emelkedjék. A gépesítés színvonala arányos emelkedésének-biztosítása