Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 81. szám

81. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 785 II. Árutermelés és közös értékesítés. A termelőszövetkezetek termelésének és áru­termelésének növelése, valamint a tagok jöve­delemrészesedésében a pénzbeli hányad emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében: 1. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az egész évben felmerülő kiadásaikhoz (üzemviteli költség, munkaegységelőleg) szükséges pénzügyi alapot áru lekötésével szerezzék meg az újonnan alakult és a jelentős területtel megnövekedett ter­melőszövetkezetek az év végére várható termelési alapnak általában 80 százaléka, kivételesen teljes értéke erejéig — a termeléssel kapcsolatos költsé­gekre — középlejáratú hitel folyósítását kérhetik. Középlejáratú hitelt igényelhetnek a tagok által bevitt vetőmag, mezei leltár és takarmány ellen­értékének kiegyenlítésére is. Az állami vállalatokkal, intézményekkel, föld­művesszövetkezetekkel kötött szerződések alapján a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezetek részére a várható bevételek 60 százaléka erejéig, évi 3 százalékos kamatozás mellett rövidlejáratú hitelt folyósíthat. Ily módon a rövidlejáratú hitel meghatározott részét munkaegységelőleg céljára is fel lehet használni. Az újonnan alakult, vala­mint a jelentős területtel megnövekedett termelő­szövetkezetek részére a Magyar Nemzeti Bank szerződéses fedezet ellenében — indokolt esetiben *— a szerződéses fedezet 80 százalékának Erejéig rövidlejáratú hitelt folyósíthat. A szerződés alap­ján kapott természetbeni szolgáltatások ellenérté­két a termelőszövetkezet a termeltető vagy meg­rendelő vállalatnak megtéríteni tartozik, a válla­lat azonban a termelőszövetkezet részére kamat­átalány-térítést fizet. 2. A termelőszövetkezetek által termelt gyü­mölcs- és zöldségfélék átvétele terén olyan szer­ződési feltételeket kell megállapítani, amelyek egyrészt a termelőszövetkezeteket a szerződések megkötésére és teljesítésére ösztönzik, másrészt a szerződő vállalatokat és a földművesszövetkezete­ket rászorítják, hogy a termelőszövetkezetektől a szerződéssel lekötött területről származó egész árumennyiséget — amennyiben az megfelel a mi­nőségi követelményeknek — átvegyék. Nem vo­natkozik az átvételi kötelezettség a szerződéssel le nem kötött területek termésére. A késedelmes átvételből eredő károkat meg kell téríteni. Ugyan­akkor a szerződéses kötelezettség teljesítését olyan kikötésekkel kell biztosítani, amelyek meggátol­ják, hogy a leszerződött mennyiséget a szerződés­ben rögzített időponttól és ütemtől eltérően, más módon értékesíthessék. 3. Ha a gyümölcs vagy zöldség szállítását a ter­melőszövetkezet legalább 50 q-ás tételben vállalja, az áru mennyiségi és minőségi átvételét a ter­melő-, illetőleg a feladóhelyen kell végezni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátá­sának megjavítása érdekében szélesebb körben kell lehetővé tenni, hogy a termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek szerződést e központokban levő kiskereskedelmi vállalatokkal, a földműves­szövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel, továbbá, hogy a szerződéses kötelezettségeik teljesítése után fenn­maradó zöldséget és gyümölcsöt árusíthassák. 4. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek abban az esetben, ha az állami és szövetkezeti vállalatok és szervek irányában történő áruértékesítésben el­érik vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, hiteleleng edésben részesülnek. A hitelelengedési kedvezmény mértékét az egy­ségnyi területre számítva — a túlteljesítéstől füg­gően — a földművelésügyi miniszter* az élelmezés­ügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértésben álla­pítja meg. A hitelelengedésnél elsősorban a terme­lőszövetkezet összes esedékes beruházási hiteltar­tozását kell figyelembe venni; ha esedékes beruhá­zási hiteltartozása nincs, a kedvezmény összegét a termelőszövetkezet beruházási tartalékszámláján kell jóváírni. Az állam részére történő értékesítések után fize­tendő nagyüzemi felárak rendezését továbbra is fenn kell tartani. A nagyüzemi felár fizetésének feltételeit a földművelésügyi, illetőleg az élelme­zésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetér­tésben az 1980 61. gazdasági évtől kezdődően úgy állapítsa meg, hogy azok fokozott mértékben ösz­tönözzenek a nagyüzemű árutermelésre és az egy­öntetű minőség előállítására. III. Gépi munka. A géppel végzett munkák fokozása, a gépi mun­ka színvonalának állandó emelése és a termelő­szövetkezetek gépesítésének elősegítése érdekében az alábbiakat kell tenni. 1. A termelőszövetkezetekben a gépi munkák el­végzése továbbra is a gépállomások alapvető fel­adata. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a ter­melőszövetkezetek — gabona cséplőgép és gabona arató-cséplőgép kivételével — a korábbi megkö­tések nélkül vásárolhassanak mezőgazdasági gé­peket a termelőszövetkezetekre jelenleg érvényes áron. A termelőszövetkezetek a traktoro­kat és a mezőgazdasági munkagépeket elsősorban saját erőből szerezhetik be. Azoknak a termelő­szövetkezeteknek azonban, amelyek a traktorok és mezőgazdasági munkagépek teljes vételárát saját erőből fedezni nem tudják, az állam legfeljebb a vételár 75 százalékáig terjedő 6—8 éves beruhá­zási hitelt nyújthat. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék ar­ról, hogy a termelőszövetkezetek gépvásárlásai és a gépállomások gépberuházásai tervszerűen úgy bo­nyolódjanak le, hogy a gépesítés színvonala az egyes megyékben arányosan emelkedjék. A gépe­sítés színvonala arányos emelkedésének-biztosítása

Next

/
Thumbnails
Contents