Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 81. szám

r 81. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 783 rületre szórja a javítóanyagot, az igénybevett hitll 10%-át el lehet engedni. A talajjavítással összefüggő helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet ingyenesen végzi és a vizsgálat alapján térítés nélkül ad szakvéleményt. 5. Elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek az érdekelt más termelőkkel együtt alakítsanak vízgazdálkodási társulatokat és élve a társulatot megillető kedvezményekkel, oldják meg a káros belvizek elleni védekezést. Az üzemen belüli belvízlevezető csatornák létesítése során a vízügyi igazgatóságok térítés nélkül adjanak szaktanácsot és irányítást a termelőszövetkezetek részére. A tervezési díjból ugyanolyan mértékű kedvezményt lehet adni, mint az öntözűtelepek és halastavak tervezésénél. A vízügyi igazgatóságok és a gépállomások gépi kapacitásuk teljes kihasználásával végezzék el a termelőszövetkezetek részére a szükséges csatornaépítési munkákat. A vízügyi igazgatóságok által végzett gépi munkákért a gépállomási díjtételeket kell felszámítani. 6. A szél és víz által okozott talajpusztulás csökkentése érdekében elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját erőből végezzék el a szükséges védekezési munkákat. Nagyarányú és több gazdaságot érintő talajpusztulásnak kitett területeken meg kell szervezni, hogy a védekezési munkákat az érdekelt termelőszövetkezetek és más termelek közösen végezzék el. A talajvédelmi létesítményekhez (fásítások, vízmosáskötések stb.) szükséges facsemetéket, követ, rőzsét, cementet és más építőanyagot az állam térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére, a szükséges térképeket pedig az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet díjmentesen készíti el. A kivitelezés műszaki irányítását az állami erdőgazdaságok, vízügyi létesítmények tekintetében a vízügyi igazgatóságok térítés nélkül végzik. Az állami erdőgazdaságok a megyei fásítási beruházási hitel terhére elvégezhetik a termelőszövetkezetekben a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek beerdősítését, mezővédő erdősávokat telepíthetnek és elvégezhetik ezek ápolási munkáit. A sáncolás és teraszolás gépi munkái után a termelőszövetkezetek ugyanolyan kedvezményekben részesülnek, mint a gépi talajjavítási munkák Után. 7. A termelőszövetkezetekben a növényvédelem továbbfejlesztése érdekében: a) Gondoskodni kell a termelőszövetkezeteknek nagyüzemi növényvédő gépekkel való rendszeres ellátásáról. A növényvédő gépek vásárlását legfeljebb 12 éves lejáratú hitel nyújtásával is elő kell mozdítani. b) Az újonnan alakult, valamint — területnövekedésük mértékéig — a jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek a termelőszövetkezetekre érvényes növényvédelmi gépi munkadíjakból az első évben átlagosan 40%-os, a második évben átlagosan 20%-os kedvezményt kapnak. c) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a növényvédelmi rendszabályok megtartásával kártevőktől mentes terményt vagy terméket állítanak elő, a földművelésügyi és a pénzügyminiszter által megállapított feltételek teljesítése esetén, az általuk vásárolt és felhasznált növényvédőszerek árából — a rézgálic kivételével — 30%-os visszatérítést kapnak. d) Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a szántóföldi növénytermesztéshez, a szőlő-, gyü-* mölcs-, zöldségtermesztéshez, valamint a rét- és legelőgazdálkodáshoz nagykereskedelmi tételben vásárolnak növényvédőszert, a nagykereskedelmi árnak megfelelő árat kell felszámítani. 8. A termelőszövetkezetek állatállományukat saját tenyésztés útján és a háztáji állatállomány szaporulatának megvásárlásával növeljék és fej-* lesszék. Ennek kiegészítésére évről-évre a népgazdasági tervben megfelelő mennyiségű tenyész- és hizóállat felvásárlását kell lehetővé tenni. Az előirányzott tenyészállatvásárlásokra, a termelőszövetkezetek saját, erejének kiegészítéseként, az állam középlejáratú hitelt nyújt. 9. A közös szarvasmarhaállcmány növelése érdekében a termelőszövetkezetek a tenyésztési cé-* lókra nem megfelelő, de szaporításra még alkalmas teheneket és üszőket legalább egyszer borjaztassák le. Üszőket csak akkor selejtezzenek, ha azok sem továbbtenyésztésre, sem szaporításra nem alkalmasak. A megellett üszők selejtezését a borjazást követő tejtermelésük figyelembevételével kell végrehajtani. 10. A közös szarvasmarhaállomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítése érdekében a termelőszövetkezetek hitelt kaphatnak és hitelelengedésben részesülhetnek. Sajátnevelésű és továbbtartásra szánt nőivarú szarvasmarhák után a termelőszövetkezet kérésére a következő hiteleket lehet folyósítani: a) az 1 éves kor elérése után, ha az üsző súlya legalább 280—300 kg, törzskönyvezett vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként 1000 Ft, nem törzskönyvezett állomány után üszőnként 800 Ft; b) a 20—22 hónapos korban befedeztetett üsző után, ha az üsző súlya legalább 380—400 kg, törzskönyvezett vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként további 1200 Ft, nem törzskönyvezett állomány után üszőnként további 1000 Ft; c) elléskor a törzskönyvezett vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként további 2000 Ft, nem törzskönyvezett állomány után üszőnként további 1500 Ft összegben. Az előbbiek szerint annyi üsző után folyósítható hitel, ahány sajátnevelésű tenyésztésre alkalmas üszővel és megellett előhasi tehénnel emelkedett a termelőszövetkezet előző évi tehén- és továbbtartásra szolgáló üszcállománya. Sajátnevelésű nőivarú szarvasmarhának kell tekinteni a tagok ház-