Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 81. szám

782 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 81. szám. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének alapvető fontosságú feltétele a termelőszövetkezeti parasztság saját erőforrásainak fokozottabb felhasználása, amit az állam sokoldalú gazdasági segítséggel egészít ki. A Kormány az 1960. évben továbbra is jelentős támogatást nyújt ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek korszerű, belterjesen gazdálkodó, jól jövedelmező szocialista mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. E célkitűzések megvalósítása érdekében a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az alábbiakat határozza. L A növénytermelés és állattenyésztés fejlesztése. A termelőszövetkezetek belterjes irányú gazdálkodásának elősegítése, a termésátlagok növelése, a termelési költségek csökkentése, továbbá a tenyésztői munka megjavítása, az állatsűrűség fokozása, az állati termékhozamok növelése és az állattenyésztés gazdaságossá tétele érdekében az alábbiakat kell tenni: 1. A termelőszövetkezetek mezőgazdaságilag hasznosított területüket legalább 5 évenként teljes egészében szervestrágyázzák. A termelőszövetkezeti közös gazdaságok zöldtrágyázott területeinek növelése céljából az állami vetőmagakció keretében évenként biztosítani kell a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét és erre a célra — a termelőszövetkezet kérésére — a somkóró vetőmagot q-ként 600 forintos, a keserű csillagfürt vetőmagját 300 forintos, a szegletes lednek vetőmagját 300 forintos, a napraforgó vetőmagját 380 forintos áron kell részükre eladni. Zöldtrágyázás céljára a felsorolt vetőmagvak árából az újonnan alakult és a jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezeteknek további 50 százalék engedményt kell adni. A termelőszövetkezetek műtrágyaigényét — az állami gazdaságok mellett — az egyéni termelőket megelőzve kell kielégíteni. Az 1959. január 1. napja után újonnan alakult vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezeteknek az alakulást, illetőleg a területnövekedést követő két éven keresztül a vételárból nitrogénműtrágyánál 25%-ot, foszforműtrágyánál 50%-ot, káliumműtrágyánál pedig 75%-ot kell elengedni. 2. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés kialakításának segítése érdekében azt a termelőszövetkezetet, amely rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösét felújítja, az újonnan létesített üzemi gyümölcsös telepítésére megállapított feltételek szerint hitelelengedésben kell részesíteni; annak a termelőszövetkezetnek, amely parlagterületen legalább 10 kat. hold nagyságú gyümölcsöst, vagy szőlőt, vagy 20%-nál nagyobb lejtésű területen legalább 10 kat. holdon gyümölcsöst, vagy szőlőt telepít, a földművelésügyi miniszter által — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — megállapított feltételek teljesítése esetén a tele-* pítésre fordított összes költség 80%-át kitevő hitel engedhető el; a meredek lejtőkön létesítendő legalább 10 kat. hold nagyságú gyümölcsösök és szőlők talajár?k teraszozásához, támfalak, vízfogók és vízlevezetők építéséhez a termelőszövetkezeteknek — az érvényben levő kedvezmények mellett — hosszúlejáratú hitelt lehet nyújtani. Hasonló kedvezményt kell nyújtani az 5 kat. holdnál nagyobb földieper-, málna- és ribizketelepítések esetén is. A felsorolt kedvezmények előfeltétele, hogy a gyümölcsös-, illetőleg a szőlőtelepítés nagyüzemű rendszerben, a jogszabályban meghatározott fajtákkal és az egyéb törvényes rendelkezések megtartásával történjék. 3. Az öntözött területek növelését elsősorban a meglevő öntözőrendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával kell biztosítani. Egyidejű* leg gondoskodni kell az olcsó vízszerzési lehetőségek (helyi vizek, víztárolók, kutak stb.) hasznosításáról. Az olajkutatások során megnyitott, de használaton kívül helyezett, vizet szolgáltató kutakat — kérelmükre — ellenszolgáltatás nélkül a termelőszövetkezetek használatába lehet adni. Az öntözéses zöldségtermelés fejlesztését fő-^ ként az ország legfontosabb zöldségtermő tájam, nagy városok, ipariközpontok és üdülőhelyek környékén kell elősegíteni. A terméshozamok fokozása és a takarmánybázis megteremtése érdekében ki kell terjeszteni a pillangós- és takarmánynövények, továbbá a cukorrépa és más ipari növények öntözéses termelését. Esőztető öntözőberendezések létesítésénél — függetlenül attól, hogy a berendezés felszín alatti vagy felszín feletti csőhálózattal épült — va'at mint használaton kívüli öntözőteleoek helyreállít tásánál, az öntözőtelep korszerűsítési munkáknál, víztárolók, öntözés céljára szolgáló kutak építésénél a termelőszövetkezetek ugyanazokat a hitelelengedési kedvezményeket kaphatják, mint új öntözőtelepek létesítése esetén. Ezenfelül a víz-* tárolók és az öntözés céljára szolgád kutak ter-* vezési díjából az öntöző telepek és halastavak ter* vezásénél megállapított mértékű kedvezményt lehet a termelőszövetkezetek részére nyújtani. 4. A talajjavítási és talajvédelmi munkák fo-< kozása érdekében az állam a szükséges javító^ anyagokat a rendeltetési állomásra leszállítva, továbbra is térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére, a gépi talajjavítás (digózás) elvégzése esetén pedig viseli a költségek 50 százalékát. A digózás további költségeire, valamint a ja-* vítóanyagok kirakásának, közúti szállításának, deponiázásának és elterítésének költségeire a ter-t melőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Amennyiben a termelőszövetkezet a talajjavítással egyidejűleg szervestrágyázást is végez és a trágya beszántása után az elmunkált te-