Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 79. szám

774 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 79. szám. (4) Az 1. § rendelkezéseit a tárgyaláson kívüli eljárásban kiszabott pénzbírság tekintetében is alkalmazni kell. 4. §; (1) A szabálysértési hatóság a szabálysértéssel ckozott kár megtérítését rendelheti el, ha a kár a 200 forintot nem haladja meg és a sértett a kártérítés iránti igényét a szabálysértési eljárás során az elsőfokú határozat meghozatala előtt bejelentette, feltéve, hegy a kártérítési igény érdemi elbírálása a szabálysértési eljárás befejezését nem hátráltatja. Ha az elkövető a kártérítési igény jogalapját és összegszerűségét elismeri, a szabálysértési hatóság a 200 forintnál magasabb, de 1000 forintot meg nem haladó kár megtérítését is elrendelheti. Egyébként a kártérítési igény érvényssíttse bírósági útra tartozik. (2) A szabálysértési hatóság kártérítést megállapító határozatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül az elsőfokon eljárt szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) előtt keresettel meg lehet támadni, feltéve hogy a fellebbezés jogát kimerítették. A kereset halasztó hatályú. 5. §. Az állampolgárok terhére elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt az eljárás csak a sértett feljelentésére folytatható le, ha a cselekménynek 200 Ft-ot meghaladó érték tekintetében történő elkövetése esetén a büntető eljárás is csak a sértett indítványára indítható meg. 6. §. (1) A szabálysértés elévül, ha elkövetésétől számítva hat hónap eltelt. Ha a szabálysértés abban áll, hogy az elkövető valamely helyzetet, állapotot nem szűntetett meg, az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. (2) Ha szabálysértési eljárás csak hatóság feljelentésére indítható, az elévülés azon a napon kezdődik, amelyen a cselekmény az illetékes hatóság tudomására jut. A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével azonban szabálysértési eljárás megindításának nincs helye. (3) Az elévülést félbeszakítja az elkövető ellen a cselekmény miatt tett hatósági intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét kezdetét veszi. (4) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntető eljárás indult, de az eljárást a rendőrség vagy az ügyész, illetőleg a bíróság megszűntette és az ügyet szabálysértési eljárás lefolytatása végett a hatáskörrel bíró illetékes szabálysértési hatósághoz teszi át, az elévülés kezdőnapja az a nap, amelyen az áttételt elrendelő határozat a hatáskörrel bíró illetékes szabálysértési hatósághoz érkezett. (5) Ha a szabálysértési hatóság valamely kérdés előzetes eldöntése végett az eljárást felfüggeszti, a felfüggesztés időtartama az elévülésbe nem számít be. 7. §. (1) Ha az elkövető a szabálysértési hatóság idézésére a kiszabott rendbírság ellenére nem jelent meg, a szabálysértési hatóság a rendőrség útján elővezettetheti, (2) Elővezetésnek van helye akkor is, ha ezt az elzárás foganatba vétele szükségessé teszi. (3) Az elővezetést csak az ügyész jóváhagyásával lehet foganatosítani. (4) Ha az elkövető távolmaradását alapos okkal kimenti [(1) bekezdés], illetve a szabálysértésért kiszabott pénzbírságot kifizeti [(2) bekezdés], az elővezetést elrendelő határozatot hatályon kívül kell helyezni. 8. §. Jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról és hatálybaléptetéséről a Kormány gondoskodik. Hatálybalépésével hatályát veszti a 32/1955. (VI. 8.) M. T. számú rendelet* 15 §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 16. §-a. Kiss Károly s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 38. száma közli. • Miniszteri rendelet és utasítások A belkereskedelmi miniszter 11 1959. (X. 27.) Bk. M.-Á H. számú rendelete a magánkereskedők használatában lévő egyes göngyölegek használati díjáról. A magánkereskedők használatában levő egyes göngyölegek használati dijáról a 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Országos Ár hivatal elnökével és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben a következőket rendelem. 1. §• A zöldség és gyümölcs forgalombahozatalára jogosult magánkereskedő (a továbbiakban: keres-> kedő) átalánydíjat köteles fizetni az állami vagy szövetkezeti vállalat vagy szerv tulajdonában álló szabványnak megfelelő zöldség és gyümölcs gön-t gyöleg (a továbbiakban: göngyöleg) használatáért, amely a) a szokásos csereforgalom körében, vagy b) az illetékes szövetkezeti ellátó szervtől áru-* val töltve — betéti díj fizetése ellenében — kerül a rendelkezése alá. 2. §. (1) A SZÖVOSZ és a KISOSZ egyetértésben állapítja meg a fizetés módját, valamint azt, hogy a göngyöleget használó kereskedők együttesen öszszesen mennyi átalányt fizetnek meghatározott időszakra (általában naptári évre),