Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 79. szám

79. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 775 (2) A KISOSZ állapítja meg, hogy a kereskedő — a KISOSZ útján — a Zöldség-Gyümölcs Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat (a továbbiakban: GEV) részére mennyi havi átalányt fizet. 3. §. (1) A kereskedő az átalányt a SZÖVOSZ és a KISOSZ megállapodását követő hónap 1. napjától fizeti. (2) A kereskedő az átalányt annak a hónapnak az utolsó napjáig fizeti, amelyben a) az összes göngyöleget visszaadja a GEV-nek, vagy b) a kereskedés gyakorlása megszűnik. (3) A havi átalány minden hónap 1. napján esedékes és legkésőbb a hónap utolsó napjáig fizethető. 4- §. (1) A kereskedő betéti díjat fizet az 1. § b) pontjában említett göngyölegért. (2) A GEV a betéti díjat visszatéríti, ha a kereskedő bármely szövetkezeti tulajdonban levő göngyöleget visszaszolgáltat és szövetkezeti vállalat vagy szerv nyugtájával igazolja, hogy a göngyölegért betéti díjat fizetett. 5. §. (1) A göngyöleget a kereskedő a GEV-nek bármikor visszaadhatja. (2) A kereskedő köteles a göngyöleget a GEV-nek visszaadni, ha a kereskedés gyakorlását megszünteti. 6. §• (1) A kereskedő a göngyöleg sérülése miatt — annak visszaadásakor — a GEV részére térítést fizet. (2) Térítés címén a GEV az állami és szövetkezeti vállalatok (szervek) részére megállapított öszszeget számíthatja fel. 7. §• Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Tausz János s. k., belkereskedelmi miniszter. A közlekedés- és postaügyi miniszter 48/1959. (Közi. Ért. 24.) K. P. M. számú utasítása a levélpostai díjátalány igénybevételéről. A levélpostai díjátalányt az 1/1954. (VIII. 12.) K. P. M. sz. rendelettel életbeléptetett Postai Üzletszabályzat 5. §-ának (15) bekezdése alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben akként módosítom, hogy 1960. évi január hó 1. napjától a levélpostai díjátalányt csak azok az igényjogosult szervek vehetik igénybe, amelyeknek levélpostai forgalma a havi 500 Ft-ot meghaladja. Kossá István s. k., közlekedés- és postaügyi miniszter. A SZÖVOSZ elnökének 54/1959. (Sz. É. X. 16.) SZÖVOSZ számú utasítása a méhészszakcsoportok és társulások működésének irányelveiről. A SZÖVOSZ Igazgatósága továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a földművesszövetkezeteken belül működő és a jövőben alakuló méhészeti szakcsoportoknak és társulásoknak, és további fejlődésükhöz fokozott támogatást nyújt. A 43/1959. (Sz. É. VIII. 28.) SZÖVOSZ számú utasítás* (a továbbiakban: Ut.) szabályozza a földművesszövetkezeti mozgalmon belül működő terme." ői szakcsoportok, mezőgazdasági társulások, valamint falusi ifjúsági szövetkezetek működését. Az abban közzétett új működési szabályzatok alkalmazásánál tekintettel kell lenni a méhészet sajátosságára. A különféle foglalkozású háztáji méhészkedők szervezeti életének továbbfolytatásánál alkalmazandó irányelveket — a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben — az alábbiak szerint állapítom meg: 1. Az eddig „szakcsoport"' elnevezéssel működő méhészcsoportok tevékenységüket abban az esetben folytathatják mint szakcsoportok tovább, ha működési szabályukat az Ut. szerint módosítják és közös tevékenj'ségük legalább jelen utasítás 2. pontjában foglaltaknak megfelel. 2. A termelői szakcsoportok működési szabályzata (Ut. 1. számú melléklete) I. fejezetében szereplő „közös termelési tevékenységet" a méhészeti szakcsoportoknál az alábbiak szerint kell alkalmazni: — közös vándoroltatás; — közös termelőeszközök használata (javítóműhely, viaszolvasztó); — méhbetegségek elleni közös védekezés; — méhlegelők közös létesítése és javítása; — méhészet fejlesztését szolgáló közös akció lebonyolítása (pl. cukorakció); — kollektív szerződéskötés; — szakmai oktatás szervezése. 3. A mezőgazdasági társulások működési szabályzata (Ut 2. számú melléklete) I. fejezetében szereplő „közös termelési tevékenységet" a méhészeti társulásoknál legalább az alábbiak szerint kell alkalmazni: — méhbetegségek elleni közös védekezés: — méhészet fejlesztését szolgáló közös akció lebonyolítása (pl. cukorakció); — kollektív szerződéskötés; — szakmai oktatás szervezése. 4. A méhészeti szakcsoportoknak és társulásoknak a dolgozó parasztok mellett a bérből és fizetésből élő dolgozók (ipari munkás, tisztviselő, vasutas, nyugdíjas stb.) is tagjai lehetnek. A méhészeti szakcsoportoknak és társulásoknak is fontos szerepük van a szocialista nagyüzemi gazdaságok kialakításában és fejlesztésében. A méhészszakcsoportok és társulások törekedjenek arra, hogy a legjobban képzett tagjaik tsz-be lépjenek és a tsz-ek méhészeteinek kezelői legyenek. A nagyüzemi gazdálkodás belterjesebbé tételében nyújtsanak segítséget azáltal is, hogy közös (brigád) vándorlással látogassák a nagyüzemi gazdaságok magfogásra szánt területeit, és ezúton a méhek magporzó tevékenységével járuljanak hozzá a terméshozam növeléséhez. Kovács Rudolf s. k., a SZÖVOSZ elnökhelyettese. * Az utasítást a Tanácsok Közlönye ez évi 67. száma közli.