Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 74. szám

74. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 751 bérleményt is igénybe vehetnek. Azok az iskolák, • amelyek az 52/1959. (M. K. 18.) M. M. sz. utasítással ellentétben, 600 négyszögölnél nagyobb gyakorlókerttel rendelkeznek — amennyiben .erre miniszteri engedélyük nincs — a fölös területet elsősorban az ifjúsági szövetkezetnek adják át. Ha az ifjúsági szövetkezet működése ilyen nagyobb gyakorlókerti területen lehetővé teszi és biztosítja a tantervi feladatok zavartalan megvalósítását is, az egész gyakorlókertet is át lehet részére adni. Ott, ahol más módon terület nem biztosítható, helyes, ha a termelőszövetkezet ad át használatra néhány kh. földet. Ellenértékeként az ifjúsági szövetkezet fizessen bérleti díjat, vagy megállapodás szerint vállalja különböző csúcsmunkaidőszakokban jelentkező könnyebb munkák elvégzését (burgonyabogár szedést, gyümölcsszüretet, kévék összehordását, szénagyűjtést stb.). A föld használatbaadásánál általában figyelemmel kell lenni arra, hogy az az iskolához közel legyen és nagyságát a szövetkezetben tömörült ifjúság munkaerejéhez, illetve szabadidejéhez méretezzék. Kisállattenyésztést folytató ifjúsági szövetkezet — házinyúl, vagy baromfitenyésztésre — jól felhasználhat kellóképpen ki nem használt istállókat. A meginduláshoz szükséges pénzeszközöket tagonkénti hozzájárulásból, termelési szerződés kötése esetén termelési előlegből, esetleg a hulladékgyűjtés, az erdei mellektermék gyűjtése, vagy egyéb közösen vállalt munka eredményéből lehet előteremteni. Beruházásaik megvalósítására — a földművesszövetkezet útján — indokolt esetben hitelt is kaphatnak. Az ifjúsági szövetkezet iránt érdeklődő pedagógusok és fiatalok alakítsanak szervezőbizottságot és a szövetkezet alakítás feltételeit, illetve körülményeit beszéljék meg a helyi földművesszövetkezettel, amely ismerteti a működési szabályzat mintájukat is. A működési szabályzatot a jóváhagyás és engedélyezési eljárás lebonyolítása végett a Földművesszövetkezetek Járási Központja (FJK) útján a járási tanácshoz kell benyújtani. A szervezésben résztvevők feladatai. A pedagógusok, az iskolák tantestülete vitassa meg az ifjúsági szövetkezet megalakulásának kérdését és nyújtáson segítséget a megalakulás előfeltételeinek megteremtésében. « A pedagógusok elhatározásuktól függően tagjai lehetnek az ifjúsági szövetkezetnek. Amennyiben több iskola alakít egy ifjúsági szövetkezetet, abban mindegyik iskolának legalább egy olyan pedagógussal kell képviseltetnie magát, aki tagja az ifjúsági szövetkezetnek. Ifjúsági szövetkezet elnöke csak pedagógus lehet. Feladata, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az ifjúsági szövetkezet oktatási, nevelési és gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását. Megfelelő nevelői tapintattal azonban ügyelnie kell arra, hogy mellette az ifjúság, illetve az ifjúság soraiból választott intézőbizottság öntevékeny kezdeményező és vezetőkészsége kibontakozhassék. Javasoljuk, hogy az ifjúsági szövetkezet tiszta jövedelme 10%-át elnöke díjazására fordítsa. Azokban a középiskolákban, amelyekben 5-f-l jellegű mezőgazdasági gyakorlati foglalkozás folyik, az igazgatók különösen ügyeljenek arra, hogy az ifjúsági szövetkezetek tevékenysége ne menjen a tsz-ekben, állami gazdaságokban folyó gyakorlatok rovására. A KISZ bizottságok, továbbá az Úttörő szervezetek jó szervező és propaganda munkával keltsék fel az ifjúsági szövetkezetek iránt a tanulóifjúság érdeklődését. A pedagógusokkal, valamint a szövetkezeti és tanácsi szervek vezetőivel szoros együttműködésben segítsenek minél több ifjúsági szövetkezetet létrehozni. Fordítsanak különös gondot a továbbképző iskolások bevonására. A földművesszövetkezetek adjanak tájékoztatást az ifjúsági szövetkezetek megalakításával kapcsolatos kérdésekről és vegyenek részt megalakításukban. Bocsássák rendelkezésükre a szükséges kisgépeket, adjanak szaktanácsot, kössenek termelési szerződést velük és kérésükre tegyék lehetővé, hogy agronómusuk egyben az ifjúsági szövetkezet agronomusa is legyen. Segítsenek a szabályszerű adminisztráció és pénzgazdálkodás megszervezésében. A tanácsok mezőgazdasági és művelődésügyi osztályainak, továbbá a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek közreműködése az ifjúsági szövetkezetek szervezésében: A tanácsok, valamint "a mezőgazdasági nagyüzemek — illetékesség szerint — az ifjúsági szövetkezetek működésének engedélyezésében és 'egyéb hivatalos eljárások gyors lebonyolításában, valamint a gazdasági alapok (föld, épület és egyéb) megteremtésében nyújthatnak nagy segítséget. Közreműködésük során ne engedélyezzenek felelőtlen vállalkozást, de minden erejükkel támogassák az életképes kezdeményezéseket. A pedagógusok, ifjúsági szervezetek, szövetkezeti és tanácsi szervek feladatai szorosan összefüggnek; különkülön nem valósíthatók meg. Tennivalóikat megyei, járási, továbbá községi szinten beszéljék meg és a helyi viszonyoknak megfelelően alakítsák ki az ifjúsági szövetkezetek elterjesztésének programját. Tömpe István s. k., a földművelésügyi miniszter első helyettese. Kovács Rudolf s. k., a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Ilku Pál s. k., a művelődésügyi miniszter helyettese. Eperjesi László s. k., a KISZ K. B. titkára. Kovács Ottó s. k., a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára. A vízjogi engedélyezési eljárás során észlelt egyes hiányosságok megszüntetéséről. (Nem .teljes szöveg.) 2. A vízjogi engedélyezési eljárás során hozott határozatok hatékonyabb végrehajtása érdekében az alábbiakat közlöm: a) A vízjogi eljárási szabályok megállapítása tárgyában kiadott 2/1952. (I. 2.) M. T. számú rendelet 34. §-a és ezzel egybehangzóan az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv.1 76. §-a módot ad arra, hogy a vízügyi igazgatóság a határozatban foglalt teljesítést vagy szolgáltatást a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztesse, ha. az kötelezettségét nem kellő mértékben teljesíti. A kötelezettől a helyette elvégzett munka költségét, ha bankszámlája van, az inkasszórendszerben, ha nincs bankszámlája, a közadók kezelésére és behajtására megállapított szabályok szerint kell behajtani. b) Az államigazgatási eljárásról szóló törvény 77. §-a alapján a teljesítésre kötelezés végrehajtása oly módon is biztosítható, hogy arra a vízügyi igazgatóság a kötelezettet 1000 Ft-ig terjedő bírság kiszabásával szorítja. A bírságot kiszabó határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye. A bírság kiszabása a határidő eredménytelen eltelte esetén ismételhető. 3. A vízügyi igazgatóságnak a határozat végrehajtására a körülmények gondos mérlegelése alapján megfelel határidőt kell megállapítania, hogy a kötelezett megtehesse mindazokat az intézkedéseket (pl. hitelátcsoportosítás, póthitel-igénylés, tervezés, kivitelezés stb.), amelyek a teljesítés érdekében szükségesek. Ha a kötelezett a meg1 Az idézett törvényt a Tanácsok Közlönye 1957. évi 38. száma közli.