Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 71. szám

71. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 713 wattszámát egyenlő arányban kell számításba venni. (2) A társbérlők bármelyike kérheti — a többi társbérlő hozzájárulása nélkül is — a külön villany- vagy gázmérőfej felszerelését; a felszerelés költsége a társbérlőket együttesen terheli. Vhr. 78. §. A társbérlők a központi fűtőberendezés üzembentartásáért járó díjat az általuk kizárólagosan használt helyiségek légköbméter-térfogatának arányában kötelesek megfizetni; a közös használatra szolgáló helyiségek térfogatát egyenlő arányban kell számításba venni. A melegvízszolgáltatásért járó díjat a társbérlők a velük együttlakó személyek számának arányában kötelesek megfizetni; a gyermekek számát két gyermeken felül nem kell figyelembe venni. 36. §. (1) Társbérleti jogviszony csak külön bejáratú, vagy külön bejáratúvá tehető helyiségekre létesíthető. (2) Személyzeti szobát társbérlet céljára csak akkor lehet igénybevenni, ha a bérlő az igénylést megelőzően egy év óta bentlakó háztartási alkalmazottat nem foglalkoztat. (3) Társbérleti jogviszonyt csak akkor lehet létesíteni, ha sem az újonnan beköltöző, sem a lakásban bentlakó társbérlő, sem a velük együttlakó személyek fertőző gümőkórban, vagy fertőző, illetőleg fertőzésre gyanús nemibetegségben nem szenvednek. Azt a személyt, aki egészségi állapotát a lakásügyi hatóság felszólítására nyolc napon belül nem igazolja, az egészségügyi szakigazgatási szervek vizsgálatra megidézhetik [46/1951. (II. 6.) M. T. számú rendelet]. (4) Társbérleti jogviszony létesítésénél figyelembe kell venni a társbérlők szociális és társadalmi körülményeit is. Vhr. 79. §. (1) Társbérleti jogviszony létesítése szempontjából külön bejáratú az a lakrész, amelynek udvarról, lépcsőházból, folyosóról, konyhából, előszobából (előtérből) vagy hallból nyíló ajtaja van. A hallból megközelíthető lakrészt, ha azt a halitól nem fal, hanem csupán többszörösen nyitható üvegezett ajtó választja el, igénybe venni csak akkor lehet, ha új ajtó beépítésével a lakrész elkülöníthető. (2) A lakásügyi hatóság a külön bejárat létesítéséhez, illetőleg a lakrész elkülönítéséhez szükséges munkák elvégzését — az építésügyi hatóság véleményének beszerzése után — a kiutaló határozatban rendeli el és azokat a kijelölt bérlő saját költségén, a beköltözés előtt, a határozatban megállapított határidőn belül köteles elvégeztetni. Ha a kijelölt bérlő a munkákat a megállapított határidőn belül nem végez-! tette el, a kiutaló határozatot hatálytalanítani kell és új bérlőt kell kijelölni. Vhr. 80. §. (1) Társbérlet létesítése esetén a lakás addigi bérlője köteles a lakáshoz é tartozó, megosztásra alkalmas pincerészt megosztásra átengedni. Ha a pincerész nem osztható meg, a bérbeadó köteles a társbérlő részére a pincerész (fáskamra) helyét kijelölni. (2) A társbérlő a pincerészt (fáskamrát) saját költségén köteles megosztani, illetőleg létesíteni. Vhr. 81. §. Társbérlet létesítése esetén az addigi bérlőt a használatában maradó lakószobák tekintetében választási jog illeti meg; e jogával azonban nem élhet oly módon, hogy azzal a társbérlet létesítését meghiúsítsa. A lakásügyi hatóság az igénybevételi eljárás során köteles a bérlő figyelmét erre felhívni. Ha a bérlő e jogával három napon belül nem él, az igénybevehető lakószobát a lakásügyi hatóság határozza meg. Vhr. 82. §. A 6 m2-t meg nem haladó alapterületű lakószoba lakás céljára önállóan nem utalható ki. Ilyen lakószobát csak más igénybevehető lakószobával együtt", nem lakószoba (konyha, kamra stb.) céljára lehet kiutalni. A 6 m2-t meghaladó alapte-> rületű lakószobát csak egy személy részére, a 9 m2-t meghaladó alapterületű lakószobát pedig két személy részére lehet társbérlet-; ként kiutalni. Vhr. 83. §. A társbérlet létesítésében érdekelt személyek egészségi állapotukat hatósági, gyógy- vagy rendelőintézeti, illetőleg körzeti orvosi bizonyítvánnyal kötelesek igazolni. Vhr. 84. §. (1) Társbérlet kiutalásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) ha a lakásban több társbérlet van, valamelyik lakrész megüresedése esetén elsősorban a többi társbérlő jogos lakásigényét kell kielégíteni; b) ha olyan társbérleti lakrész üresedik meg, amelynek nincs külön bejárata (pl. csak fürdőszobán át közelíthető meg), a megüresedett lakrészt — kérehpiére — annak a társbérlőnek kell kiutalni, aki a szomszédos lakrészben^ lakik, feltéve, hogy ezt jogos lakásigényének mértéke lehetővé teszi; ha a társbérlő jogos lakásigényének mértékét a megüresedett lakrész meghat ladja, a társbérlő jogosult a megüresedett lakrészt és a saját lakrészét hat hónapon belül olyan bérlővel elcserélni, aki e két lakrészre igényjogosult. Ha a társbérlő ez-