Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 71. szám
714 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71. szám. zel a jogával nem él, a megüresedett lakrészt más részére kell kiutalni; c) ha a korábbi jogszabályok alapján igénybevett, 6 m2 alapterületet meg nem . haladó személyzeti szoba megüresedik, azt társbérletként újból kiutalni nem szabad. Ha a lakásban még további társbérlők ma-' radnak, a lakásügyi hatóság határozza meg, hogy a személyzeti szoba melyik társbérlő lakásához tartozzék. (2) Ha a lakásügyi hatóság az előző bekezdés b) pontja alapján a lakásban maradt társbérlő érdekében valamely lakrészt üresen tart, erről a bérlőt és a bérbeadót határozatban értesíti. Az üres lakrész bérét az a társbérlő köteles megfizetni, akinek érdekében az intézkedés történt. Vhr. 85. §. Társbérlet létesítése esetén az addigi bérlő bérleti szerződését módosítani kell; a módosítást záradék formájában a bérleti szerződésre rá kell vezetni. 37. §. (1) A jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrészek igénybevétele előtt módot kell adni a bérlőnek arra, hogy aj a társbérlő személyét a lakásban nem lakó igényjogosult személyek közül tizenöt napon belül maga határozza meg, vagy b) lakását hat hónapon belül olyan bérlővel cserélje el (10—11. §), aki a lakásra jogosult. (2) Az előző bekezdés a) pontja alapján a bérlő által megjelölt személy részére a lakásügyi hatóság köteles a lakrészt kiutalni, feltéve, hogy személyére nézve kijelölést kizáró ok nincs (5. §) és jegos lakásigényének mértíke a lakrészre kiterjed. (3) Az a bérlő, aki az (1) bekezdés b) pontja alapján bejelentette, hogy lakását másik lakásra kívánja elcserélni, az ott megjelölt határidőn be'ül a lakásügyi hatóságtól is kérheti, hogy az a kiutalható lakások közül — saját lakásának beköltözhető állapotban való átadása ellenében — a jogos lakásigényét meg nem haladó másik lakást uía'jrn ki részére. A bérlő ilyen esetben a lakásügyi hatóság nyilatkozatának bevárása nélkül is élhet az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontjában foglalt jogaival. Az eredeti határidőn belül a lakásügyi hatóság is jogosult a csereszándékát bejelentett bérlő részére a jogos lakásigényét meg nem haladó cserelakást felajánlani. (4) A bérlő a lakásügyi hatóság által a (3) bekezdés alapján felajánlott cserelakás elfogadására nem kötelezhető. Ha a cserelakás a bérlőnek n?m felel meg, a bérlő a csere lebonyolítására megállapított eredeti határidőn belül másik cserelakás felajánlását kérheti, vagy pedig az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontjában foglalt jogaival élhet, Vhr. 86. §. (1) Ha a lakásügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a lakás a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladja ég társbérlet létesítésére alkalmas, a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrészt elő-? zetesen igénybe veszi (Vhr. 151. §). Az erről szóló határozatban figyelmeztetni kell a bérlőt a R. 37. §-ában meghatározott jogaira^ valamint arra, hogy ha tizenöt napon belül nem jelöli meg a társbérlőt, vagy ez idő alatt nem jelenti be, hogy lakását elcserélni kívánja, a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrészt a lakásügyi hatóság ki fogja utalni. (2) Ha a bérlő bejelentette, hogy lakását elcserélni kívánja, utóbb azonban — bejelentésétől számított hat hónapon belül --a társbérlőt jelöl meg, a lakásügyi hatóság a R. 37. § (2) bekezdése szerint jár el. (3) A bérlő nem élhet a R. 37. §-ában meghatározott jogával, ha lakását (annak egy részét) azért veszik igénybe, mert azt teljes egészében, illetőleg túlnyomó rész-* ben albérletbe adta. (4) Ha a bérlő határozza meg a társbérlő személyét, a társbérleti jogviszony létesítésénél a R. 36. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Vhr. 87. §. A R. 37. §-ában foglalt rendek kezeseket a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrész első ízben történő igénybevétele során kell alkalmazni. 38. §. (1) A társbérlő a bíróságtól kérheti a lakásban levő másik társbérlő bérleti jogviszonyának megszüntetését, ha a társbérlő vagy a vele együttlakó személy a) a közös használatra szolgáló helyiségeket, azok felszereléseit szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy a tisztántartásra vonatkozó rendelkezéseket nem taríja meg; b) a közüzemi díjak őt terhelő részét nem fizeti meg; c) a lakásban lakó személyek nyugalmát ismételten zavarja, vagy azokkal szemben a szocialista együttélés szabályait durván megsértő, botrányos magatartást tanúsít; d) a lakrészében a többi társbérlő hozzájárulása nélkül albérletet létesít, vagy az albérlő egészség-* ügyi körülményeit nem igazolja [43. § (1) bekezdés]. (2) A kereset megindítása előtt a társbérlő köteles a kifogásolt magatartást tanúsító másik társbérlőt a 29. § rendelkezéseinek megfelelő alkalma*