Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 71. szám

71. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 705 (2) Az albérlőt és családtagjait, valamint a háztartási alkalmazottat külön családként kell számításba venni. (3) A jogos lakásigény mértékének megállapításánál a 6 m2-t meg nem haladó alapterületű lakószobát figyelmen kívül kell hagyni. A 6 m2-t meghaladó alapterületű lakószobára egy személyt, a 9 m2-t meghaladó alapterületű lakószobára pedig két személyt kell számítani. Vhr. 25. § (1) Munkakörüknél, illetőleg beosztásuknál fogva különszobára jogosultak: — az országgyűlés tagjai; — az államhatalom és az államigazgatás országos és legalább járási területre illetékes helyi szerveinek vezetői, azok helyettesei, főosztályvezetői, valamint osztályvezetői; — az államhatalom és az államigazgatás legalább járási területre illetékes intézetének, intézményének vezetői, azok helyettesei, főosztályvezetői, osztályvezetői; — a politikai, társadalmi, tudományos, gazdasági, egészségügyi, népművelési — országos, megyei és járási — szervezetek vezetői, azok helyettesei, főosztályvezetői és osztályvezetői; — bírák és ügyészek; — a Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjai; — a tudományok doktorai és kandidátusai; — az egyetemi és főiskolai tanárok, docensek ; — az adjunktusok és tanársegédek; — a művészek, költők és írók, ha jogosultságukat az illetékes művészeti szövetség igazolja; — az újságírók; — a magángyakorlatot folytató mérnökök, a gyakorló orvosok (akkor is, ha intézmények bentrendelő orvosai), az ügyvédek (akkor is, ha ügyvédi munkaközösség tagjai), jogtanácsosok; — a tanintézetben oktató, vagy ott szakfelügyeletet ellátó tanárok és tanítók, végül — azok, akiket a főfelügyeleti szerv (minisztérium, országos hatáskörű szerv) vezetője vagy helyettese személyes hatáskörban arra jogosultaknak igazol. (2) A lakásügyi hatóság indokolt esetben különszobát biztosíthat annak a fizikai dolgozónak, akit a népgazdaság szempontjából jelentős találmányai, újításai erre érdemessé tesznek. (3) A különszoba az igénybevétel alól mentes. Vhr. 26. §. A Vhr. 25. § (1) bekezdésében felsorolt munkakörben, illetőleg beosztásban dolgozó, egyedülálló személy különszobára akkor jogosult, ha olyan foglalkozása van, amely a különszoba juttatását in-? dokolttá teszi (pl. orvos, ügyvéd, kutató tudós). Vhr. 27. §. Ha az, aki különszobára jogo-sult, a Vhr. hatálybalépését követően lakásában albérletet létesít, az albérletbe adott lakószoba jogos lakásigényének mértékébe beszámít. Vhr. 28. §. Családi körülmények miatt különszobát kell biztosítani, ha azt különböző nemű személyek elhelyezése megkí-? vánja. Vhr. 29. §. Egészségügyi okból különszoba jár, ha az együttlakó személyek egyike tartósan fertőző betegségben szenved, de álla^ pota intézeti gyógykezelést nem követel és a különszobára a beteg elkülönítése céljából van szükség. Vhr. 30. §. (1) Ipari, vagy kereskedelmi tevékenység folytatása céljára lakásban szobát (munkaszoba) juttatni nem lehet. Az ilyen célra használt szobát azonban csak akkor lehet igénybe venni, ha a lakásügyi hatóság a lakás környékén a bérlő részére egyidejűleg más, nem lakás céljára szolgáló — megfelelő — helyiséget biztosít. Abban a kérdésben, hogy a cserehelyiség munkaszoba céljára megfelelő-e, a végrehajtó bizottság ipari, illetőleg kereskedelmi osztá-* lya véleményének meghallgatása után a la-* kásügyi hatóság dönt. (2) A munkaszobában elhelyezett gépek, egyéb felszerelések és ingóságok átköltöztetésével kapcsolatos költségeket, valamint a kiutalt helyiség használhatóvá tétele érdekében szükséges munkák költségeit az köteles megtéríteni, akinek a munkaszobát kiutalták. E költségek megtérítésével kap-* csolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A bérbeadó, valamint a bérlő jogai és kötelességei* 13. §. (1) A bérlő a lakás bérét — ha a lakásba be lehet költözni — a jogerős kiutaló határozat kézbesítésétől köteles megfizetni. Ha a lakásba valamely okból nem lehet beköltözni, akkor a bérlő a bért attól az időponttól köteles megfizetni, amikor a lakásba be lehet költözni.