Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 71. szám

704 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71. szám. nyújtani, amelynek területén az elcserélendő lakások vannak. • (2) Ha az elcserélendő lakások különböző Lakásügyi hatóságok területén vannak, a szerződést ezek közül bármelyik hatósághoz be lehet nyújtani. A lakásügyi hatóság — jóváhagyás esetén — a szerződést a következő érdekelt hatósághoz továbbítja. A kiutaló határozatot valamennyi lakásra az a lakásügyi hatóság hozza meg, amely 3 szerződést jóváhagyás végett utolsóként kapta meg. (3) A kiutaló határozatban fel kell tüntetni, hogy a kiutalás lakáscsereszerződés alapján történt, valamint azt, hogy a cserét az érdekelt lakásügyi hatóságok milyen számú határozattal hagyták jóvá. Vhr. 20. §. Hatályon kívül helyezve. Vhr. 21. §. A bérlő jogosult lakását két vagy több lakásra is elcserélni, ha a megszerzendő lakások a vele együttlakó személyek jogos lakásigényének mértékét nem haladják meg. Ilyen esetben a szerződésben fel kell tüntetni azt, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője, s a szerződést mindazoknak alá Leli í^niok. cik k a csere foiy'-án bérlőkké válnak. A la/Jtsügyi hatóság a jóváhagyás, illetőleg a ifkások kiutalása során a R. 5. §-ában meghatározott kizáró okokat ióieles figyelembe venni. 11. §. (1) A lakásügyi hatóság a csere jóváhagyását köteles megtagadni, ha a) a társbérleti lakrészbe a csere folytán olyan személy kerülne, aki fertőző gümőkórban, vagy fertőző, illetőleg fertőzésre gyanús nemibetegségben szenved; b) a csere folytán a cserélő fél részére jutó lakás a jogos lakásigényének mértékét meghaladná; c) valamely cserélő félnek lakbérhátraléka va^y a bérlettel kapcsolatos egyéb tartozása van — mindaddig, amíg azt ki nem egyenlíti. (2) A lakásügyi hatóság a csere jóváhagyását megtagadhatja, ha a) a társbérleti lakrész cseréje folytán a lakásban maradó társbérlő lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerül; b) a csere következtében valamelyik cserélő fél indokolatlanul, lényegesen rosszabb körülmények közé kerül; c) a cserélő bérlő e rendelet hatálybalépése után a lakását kisebbre cserélte el, a csere jóváhagyásától számítva három év még nem telt el és lakását személyi körülményeinek változása nélkül nagyobb lakásra akarja elcserélni, A szolgálati lakások cseréje. 11/A. §. (1) A szolgálati lakás bérlője csak akkor jogosult lakását más — akár szolgálati, akár olyannak nem tekintendő — lakásra elcserélni, ha a cseréhez a szolgálati lakással rendelkező szerv hozzájárul. (2) A lakáscsereszerződésnek a lakásügyi hatóság által történő jóváhagyása csak akkor szükséges, ha az elcserélendő lakások egyike tanácsi rendelkezés alatt áll. A lakásügyi hatóság jóváhagyása csak a tanácsi rendelkezés alatt álló lakásra vonatkozik. (3) A szolgálati lakást a lakással rendelkező szerv is elcserélheti, ha a lakás üres. Vhr. 22. §. (1) Lakáscsere esetében a bérlővel egyidejűleg a vele együttlakó személyek is kötelesek a lakást elhagyni; ettől a felek a szerződésben eltérhetnek. (2) Ha a lakásban albérlő lakik és a cserélő felek nem állapodtak meg abban, hogy az albérlő a lakásban marad, az albérlő ré-i szére más, megfejelő albérletet kötelesek biztosítani. Ha az albérlő a felajánlott albérletet nem fogadja el, a bérlő az albérleti jogviszonyt felmondhatja [R. 44. § (2) bekezdés b) pont]. Vhr. 23. §. A lakáscsereszerződés nem teljesítéséből vagy nem szerződésszerű telje-* sítéseből eredő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Lakáscsereszerződésen alapuló kiutaló határozat végrehajtását a lakásügyi hatóság nem rendelheti el. A jogos lakásigény mértéke. 12. §. (1) Minden családot, ameíy kettőnél nem több személyből áll és minden olyan személyt, aki egyedül él, egy-egy lakószoba illeti meg. (2) Ha a család kettőnél több személyből áll, minden további két személynek egy lakószoba jár, (3) Ha a család páratlan számú tagból áll, a pá-* ratlan számú családtag után is jár további egy lakószoba. (4) A munkakörüknél fogva magasabb szellemi munkával foglalkozók részére indokolt esetben különszoba juttatható. Különszoba biztosítható akkor is, ha családi, vagy egészségügyi körülmények ezt megkívánják. Vhr. 24. §. (1) A jogos lakásigény mértékének megállapításánál a bérlő családjához kell számítani azt is, aki nem albérleti vagy munkaszerződés, hanem rokoni, vagy személyi kapcsolat alapján, a bérlő hozzájáru* lásával lakik a lakásban.