Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 66. szám

66. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 661 alábbi záradékkal kell ellátni: „A jelen működési engedély 41.600,1950. (IX. 7.) Bk. M. számú rendelet értelmében italarusításra, valamint az 1013,1952. (K É. 4.) Bk. M számú utasítás értelmében dohányáruk eladására is jogoBít." 13. §. (1) A 41.600 1950. (IX. 7.) Bk. M. számú rendelet 2. § (1) bekezdése hatályát veszti. (2) A 41.600 1950. (IX. 7.) Bk. M. számú rendelet, valamint az azt módosító miniszteri utasítások rendelkezéseit a 10—11. §-oknak megfelelő — értelemszerű — eltéréssel kell végrehajtani. Eszerint a megfelelő záradékkal ellátott működési engedéllyel rendelkező nyíltárusítási üzletnek, illetőleg vendéglátóipari egységnek italmérési vagy italárusítási tevékenység, valamint dohányáru eladás folytatásához a működési engedélyen felül más hatósági engedélyt (határozatot, jogosítvány stb.) beszerezni nem kell. 14. §. Ha valamely nyíltárusítási üzlet a jelen utasítás hatálybaléptekor működési engedéllyel azért nem rendelkezik, mert üzembentartója (vállalat, szövetkezet, társadalmi szerv) az engedély kiállítását nem kérelmezte, az ilyen üzletet jogosulatlanul működőnek kell tekinteni és üzembentartóját határozatban — záros határidő megjelölésével — kell e tevékenység megszüntetésére és az üzlet bezárására felhívni. 15. §. A jelen utasítás rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a) az állami vállalatok és földművesszövetkezeti szervek alkalmi (nem állandó jellegű) árusítási helyeire és mozgóárusaira; b) az „Utasellátó Vállalatnak a vasúti (hajó) utazó egységeire; c) az üzemélelmezési vállalatok és földművesszövetkezeti szervek kizárólag csoportos étkeztetés célját szolgáló •— nem nyíltárusítási üzlet jellegű — egységeire; d) a termelői borkimérésekre, amelyekre továbbra is a 9 1958. (VII. 27.) Bk. M. számú rendelet**, valamint a 12 214/1958. Bk. M. számú utasítás rendelkezései az irányadók; e) a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak saját gazdaságukból származó növényi és állati eredetű terményeit és termékeit értékesítő szabadpiaci állandó és ideiglenes elárusító helyeire. 16. §. A jelen utasítás alapján kiadott működési engedély és a működési engedély kiadása iránti kérelem illetékmentes. 17. §. A jelen utasítás hatálybaléptével egyidejűleg a 100/1956. (K. É. 30.), valamint a 35/1958. (K. É. 10.) Bk. M. számú utasítások hatályukat vesztik. Tausz János s. k., belkereskedelmi miniszter. ** Az idézett rendeletet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 61. száma közli. A belkereskedelmi miniszter 116 1959. (K. É. 33.) Bk. M. számú utasítása a palackozott borok poharankénti árusításáról. A palackozott borok poharankénti árusítását a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom. í. A vendéglátóipar minőségi palack borokat poharanként is árusíthat, ha annak nincs folyóbor (lédig) ára. A poharanként forgalomba hozott palackozott borokat a forgalomba hozó vendéglátóipari egység osztálybasorolásának megfelelő áron kell árusítani. 2. Árusítható poharanként folyóbor (lédig) árral rendelkező minőségi palackbor is az egységre megállapított osztálybasorolásnak megfelelő áron, ha az egység ugyanazt folyóborként nem hozza forgalomba. "N 3. A palackozott bor poharankénti árát a palackon feltüntetett ár és a palackban levő mennyiség elosztása útján kell megállapítani. (Pl.: Móri ezerjó 0,7 lt. II. oszt. ára 26.40 Ft. 26.40 :7 = 3.77, egy deciliter ára: 3.80 Ft.) 4. Palackozott bor poharanként csak ülőfogvasztás esetén osztályon felüli I. és II. osztályba sorolt éttermekben (eszpresszókban, kisvendéglőkben nem) árusítható. 5. A poharanként árusított palackozott bort a címkével ellátott palackból közvetlenül a vendég poharába kell tölteni. A felbontott palackban visszamaradt bort egyik napról a másikra dugaszolva, megfelelő hőmérséklet mellstt kell tárolni. 6. Poharankénti árusítás az előbbiekben megállapított feltételek mellett nagyforgalmú üzletekben pezsgő és habzóbor forgalombahozatalánál is alkalmazható. Nem vonatkozik a jelen utasítás az állami pincegazdaságok 0.5 lt-es tokaji palackozott és az állami gazdaságok palackozott boraira. 7. A Bk. M. Közétkeztetési Főigazgatóság által borok kimérése tárgyában kiadott 1000/252/1957. szám alatti leirati utasítást egyidejűleg hatályon kívül helyezem. ' Sebes Sándor s. k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese. Az élelmezésügyi miniszter, a földművelésügyi miniszter és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének 152/1959. (Élip. É. 37.) Élm. M. számú • együttes utasítása a kékszilva pálinkafőzés céljára történő felhasználásának átmeneti tilalmáról. (Nem teljes szöveg.) Az 1 1959. (VII. 1.) P. M. — Élm. M. számú együttes rendelet 5. §-ának (3) bekezdése alapján a következőket rendeljük: 1. Kékszilvát pálinkafőzés céljára felvásárolni 1959. október 31. napjáig bezárólag az ország egész területén tilos. 2. Az 1. pontban meghatározott átvételi tilalom a szállítási szerződések alapján szállítandó kékszilvára is vonatkozik. 4. A tilalom a termelő tulajdonát képező kékszilvának a saját termelői főzéssel történő kifőzetésére nem vonatkozik. 5. Jelen utasítás rendelkezéseinek végrehajtását az illetékes pénzügyőri szervek ellenőrzik. Tömpe István s. k., Kovács Imre s. k.; a földművelésügyi miniszter élelmezésügyi miniszter, első helyettese. Panák László s. k., a SZÖVOSZ elnökhelyettese. A művelődésügyi miniszter 51 1959. (M. K. 18.) M. M. számú utasítása a zeneoktatói munkaközösségek elnevezéséről. 1. A zeneoktatói munkaközösségek (a továbbiakban: munkaközösség) elnevezésükben kizárólag a „zeneoktatói munkaközösség'' megjelölést használhatják, ezenfelül székhelyüket és — amennyiben egy helység területén több munkaközösség működik — közelebbi címüket is f«