Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 66. szám

662 TANÁCSOK KÖZLÖNYE kel tüntetniük. (Pl.: „zeneoktatói munkaközösség, Kaposvár", vagy: „zeneoktatói munkaközösség, Budapest, V., Semmelweis utca 8."). 2. A munkaközösségek elnevezésükben a „zeneiskola", illetőleg az „államilag engedélyezett' („áll. eng.") megjelölést sem hatóságok előtt (adóhatóság, bíróság stb.), sem működésük során egyébként (kapubejárati tábla, újsághirdetés, levélpapír, bélyegző stb.) nem használhatják. 3. A megyei tanácsok vb. művelődésügyi osztályainak (Budapest Főváros Tanácsa VB. Népművelési Osztályának) a területükön működő zeneoktatói munkaközösségeket a jelen utasításban foglalt rendelkezésekről értesíteniük kell s ennek megtörténtéről 1959. szeptember hó 30. napjáig jelentést kell tenniök a Művelődésügyi Minisztérium Művészetoktatási Osztályának. 4. Jelen utasítás 1959. október hó 15. napján lép hatályba. Aczél György s. k., művelődésügyi miniszterhelyettes. Vegyes rendelkezések A LEGFE SŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI Államerdészeti kezelésben levő erdőbirtokossági társulati erdő állományában okozott kár érvényesítése. Ha az erdőbirtokossági társulat tulajdonában álló erdő állományában az államerdészeti kezelés ideje alatt okozott kár fejében járó kártérítési összeg az állami erdőgazdasághoz folyt be, az alapvető népgazdasági érdekből fennálló újraerdősítési kötelezettségénél fogva az állami erdőgazdaság a kártérítési összegből visszatarthatja a káresettel érintett erdőbirtokossági társulati erdő újraerdősítésével járó költségeket. Ha az újraerdősítésre bármi oknál fogva nem kerülhet sor, a kártérítési összeget köteles az erdőbirtokossági társulatnak kiadni. A kártérítési igényt a károkozóval szemben az állami erdőgazdaság is érvényesítheti. Ha a kártérítési igényt az erdőbirtokossági társulat érvényesítette, a perről az Országos Erdészeti Főigazgatóságot és az ügyészt értesíteni kell. Termelési előleg visszafizetése szőlőoltványnevelési szerződés alapján. Á 646. számú kollégiumi állásfoglalásnak azt a megállapítását, hogy a termeltető vállalat által a termelési szerződés alapján a termelő részére adott előleg — ideértve a természetbeni szolgáltatásokat (vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek stb.) is — a termelés céljára folyósított hitelnek, kölcsönnek tekintendő, ennélfogva a termelő a termelés céljára adott előleget elemi kár esetén akkor is visszafizetni köteles, ha önhibáján kívül nem tud eleget tenni a szerződésben vállalt kötelezettségének, alkalmazni kell a szőlőoltványnevelési szerződések alapján nevelésre átadott simavesszőkre és oltványokra is. Az 1958. évi 17. sz. tvr. 25. §-ának (3) bekezdése szerint az előleg visszatérítését a termelő, illetőleg a szállító nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy az a szerződés alapján, átadott termés, termény, vagy állat ellenértékéből nem fedezhető. Eszerint az előleg visszatérítésének kötelezettsége alól az elemi kár sem mentesít. Minthogy a termelés szerződéses termelés esetén is a termelő kockázatára történik, az előleg visszatérítési kötelezettség körében a közös veszélyviselés szabályainak alkalmazása, s ebből folyóan az elemi csapás okozta kár megosztása sem foghat helyet. A 646. sz. kollégiumi állásfoglalásból világosan követkeeik, hogy az 1958. évi 17. sz. tvr. 25. § (3) bekezdésének 66. szám. alkalmazása szempontjából a nevelésre átadott simaveszszőket és oltványokat is termelési szerződés alapján adott előlegnek kell tekinteni. Ami már most a visszatérítési kötelezettséget illeti, e tekintetben nem a vetőmag mezőgazdasági értelemben vett meghatározásából, .hanem abból kell kiindulni, am.t a kollégiumi állásfoglalás a szerződéses termeléssel kapcsolatos perekben általános jogelvként alkalmazni kívánt. E jogelvnek pedig az az alapja, hogy a szerződéses termelés a termelő részére nem abban kíván előnyt biztosítani, hogy a termelési kockázatot a termeltetőre hárítja át, hanem abban, hogy a termelőt mentesíti bizonyos anyagoknak (vetőmag stb.) beszerzése alól és biztosítja azoknak a megfelelő minőséget. Azok a szempontok tehát, amelyeket a 646. sz.- kollégiumi állásfoglalás szem előtt tartott, a szőlőoltványnevelési szerződés alapján adott simavesszőkre és oltványokra is fennállanak, s így azoknak elszámolására az állásfoglalásban foglaltak megfelelően irányadók. Tájékoztató az új gépjárművezetői igazolványok kiadásával kapcsolatos díjtérítés fizetéséről. Több szervtől beérkezett kérdésre válaszolva, az egységes gyakorlat biztosítása érdekében, közöljük, hogy L.Z új gépjárművezetői igazolványok kiadásáról szóló 2/1959. (VII 11.) B. M. —K. P. M. számú rendelet* 11. §-ának (1) bekezdése szerinti 20 forint térítési díjat az érdekelt gépjárművezető tartozik viselni és befizetni. A kö.tségvetési szervek és vállalatok költségvetési előirányzatuk, illetve költségeik terhére az említett díjat a gépjárművezető helyett nem fizethetik be, ilyen címen részére térítést nem adhatnak. Pé nzügyminisztérium. * A rendelet a Tanácsok Közlönye ezévi 54. számában jelent meg. Tájékoztató a kisiparosok társadalombiztosítási járuléktartozásainak igazolásáról. A 63/1958. (XI. 30.) Korm. számú rendelet* 4. §-a kimondja, hogy a kisiparos által teljesített szerződés ellenértéke csak abban az esetben fizethető ki, ha a kisipaios igazolja, hogy adótartozásán kívül társadalombiztosítási tartozása sincs. A társadalombiztosítási tartozásokról szóló igazolásokat a községi (városi, városi kerületi) tanácsok vb. adóügyi csoportjai (pénzügyi osztályai) adták ki az adókkal együtt abban az esetben, ha az SZTK alközpontok a tartozásokat behajtásra kimutatták. Ezért az iparosok nem egy esetben akkor is megkapták a követelésüket, amikor SZTK tartozásuk állott fenn, amely még behajtásra kimutatva nem volt. Ennek a gyakorlatnak a megszüntetése érdekében a Pénzügyminisztérium a közelmúltban úgy rendelkezett, hogy a pénzügyi szervek adóigazolást a jövőben kizárólag csak adókra vonatkozóan adjanak ki. Társadalombiztosítási járulékigazolásért tehát az érdekelt kisiparosoknak az illetékes SZTK alközponthoz kell fordulniok. Pénzügyminisztérium. * Az idézett rendeletet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 89. száma közli.