Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 65. szám

652 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 65. szám. 8. §. Az ösztöndíjas tanulmányi előmeneteléről, a vizsgaidőszakot követő 15 nap alatt, a technikum igazgatója főfelügyeleti hatóságához tartozik jelentést tenni. 9. §. A kellő szorgalmat vagy előmenetelt nem tanúsító ösztöndíjastól az ösztöndíj megvonható. Ezt a jogkört állami ösztöndíjasok esetében a technikum felügyeleti hatósága gyakorolja. 10. §. Az ösztöndíj megvonása esetén a technikumi tanulmányok csak a technikum főfelügyeleti hatóságának engedélyével folytathatók. 11. §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ilku Pál s. k., művelődésügyi miniszterhelyettes. Vegye§ rrndelkezesek AZ ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM LAKÁS- ÉS KOMMUNÁLISPOLITIKAI FŐOSZTÁLYÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSAI. A lakásbérleti jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések. [A szövegben „R" megjelölés alatt a 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú, „Vhr" megjelölés alatt pedig a 15,1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet1 értendő.] 10. A jogcím nélkül visszamaradt személyek kilakoltatásával kapcsolatos állásjogalás kiegészítése. A Legfőbb Ügyészség — a Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány Titkársága volt Kommunális Csoportjával, valamint a Legfelsőbb Bírósággal egyetértésben — a Tanácsok Közlönye 1957. évi augusztus hó 18. napján megjelent számában 56. sorszám alatt oly értelmű állásfoglalást tett közzé, amely szerint a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyt csak lakás céljára alkalmas helyiségbe lehet kilakoltatni, szükséglakásba azonban nem. Ezt az állásfoglalást — a Legfőbb Ügyészséggel egyetértésben — az alábbiakkal egészítem ki: 1 Az idézett rendeleteket — egységes szerkezetben — a j Tanácsok Közlönye 1957. évi 15. száma közli. j Az idézett állásfoglalásban foglaltak arra az esetre vonatkoznak, amikor a „jogcím nélkül visszamaradt személy'' eredetileg jóhiszeműen költözött.be a lakásba és kizárólag rajta kívül álló, előre nem látható okból vesztette el a jogcímét. Így pl. albérlőként, családtagként költözött be a lakásba és a bérlő évek múlva meghal, elköltözik stb.» vagyis a bérlő bérleti jogviszonya olyan okból szűnik meg, melyre az albérlő stb. beköltözése idején nem lehetett számítani. Van azonban a jogcím nélkül visszamaradt személyeknek egy második csoportja is. Ide azok sorolhatók, i akik a bérlő hozzájárulásával, tehát alakilag jogszerűen költöztek be a lakásba, azonban olyan időpontban, amikor a lakás várható megürcsedéséröl már tudtak, sőt a beköltözéskor az volt a szándékuk, hogy a bérlő távozása után ők maradjanak a lakás birtokában, és ezzel a lakásügyi hatóságot kész helyzet elé állítva elérjek, hogy a lakást az ő részükre utalják ki, vagy legalább is a lakásügyi hatóságot más megfelelő lakás kiutalására szorítsák. Ebbe a csoportba tartoznak pL azok, akik tudva, hogy a bérlő elköltözik, vagy közeli halála várható, jelentkeznek be a lakásba. De ide tartoznak azok is, akik a -bérlő által mentesíteni kért egész lakásba „albérlőként-' beköltöznek, tudva azt, hogy a bérlő a mentesítés lejárta után nem fog visszatérni, továbbá azok, akik olyan lakásba költöznek be albérlőként, amelynek bérlője családi házat épít és abba be is szándékozik költózni. Ezekből a példákból látható, hogy a jogcím nélkül viszszamaradt személyeknek ez a csoportja lényegében azokból kerül ki, akik a lakás megüresedésére számítva a bérlővel egyetértésben — akár anyagi ellenszolgáltatás mellett, akár anélkül — azzal a céllal költöznek be a lakásba, hogy a megüresedés után abban ók maiadjanak benn (ún, lakásátjátszás). Ezeknek a magatartása tehát közel áll az önkényes beköltözőéhez és attól csak annyiban különbözik, hogy a lakást nem akkor foglalják el, amikor az már üres [Rw 82. § (1) bek. c) pont], hanem akkor, amikor a bérlő még a lakásban tartózkodik. A cél, illetve az eredmény azonban mindkét cselben azonos: nevezetesen a helyiséggel rendelkezni Jogosult szerv (lakásügyi hatóság) vagy személy (tulajdonos) rendelkezési joga érvényesülésének meghiúsítása. Azt, hogy a megüresedés előtt mennyi idővel kell a lakásba beköltözni ahhoz, hogy a „lakásátjátszás" megállapítható már ne legyen, pontosan meghatározni nem lehet. A lényeg az, hogy a beköltözés időpontjában még nem álltak tenn azok az okok, amelyek a lakás megüresedését eredményezték. Ha pl. a bérlő gyermekei elköltözése után kétszobás lakásának egyik szobáját albérletbe adja egy házaspárnak, majd néhány hét múlva gépkocsibaleset következtében meghal, nem lehet lakásátjátszásról beszélni. Viszont olyan esetben, amikor a bérlő végleg vidékre költözik,