Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 65. szám

640 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 65. szám. Vhr. 10. §. A dolgozó által eltartott gyer­mek után a családi pótlék — az egyéb fel­tételek fennállása esetében — a gyermek esetleges keresetére vagy jövedelmére tekin­tet nélkül jár. (2) Ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, a családi pótlék a közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. A továbbtanulás címén folyósított családi pótlék a dolgozót a tanulmányi szünidő alatt is megilleti. Vhr. 11. §. (1) A családi pótlékra jogosult­ság szempontjából közép- vagy középfokú is­kolai oktatás keretében tanulmányt folytató­nak kell tekinteni a középiskolák, techniku­mok tanulóin kívül a képzőintézetek (tanító­képző, ápolónőképző stb.) és a szakiskolák (ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, zenei szakiskolák, gyors- és gépíró iskolák stb.) ta­nulóit, ha e tanulmányok megkezdése előtt érettségi vizsgát nem tettek. (2) A tanulmányi családi pótlék a nyári szünidő tartamára is jár, legfeljebb azonban annak a hónapnak utolsó napjáig, amelyben a gyermek tizenkilencedik életévét betöltötte. A közép- vagy középfokú iskolai tanulmá­nyok befejezését követő nyári szünidő tar­tamára tanulmányi családi pótlék nem jár, kivéve, ha a gyermek a tanév befejezésekor önhibáján kívül érettségi (záró) vizsgát nem tehetett. (3) A tanulmányi családi pótlék az után a gyermek után is jár, aki orvosi igazolás sze­rint betegsége, testi vagy szellemi fogyatko­zása miatt tanulmányait csak mint magán­tanuló végzi. (3) A tizenhatodik életévét betöltött első- és má­sodéves ipari (műszaki), mezőgazdasági (erdőgaz­dasági) és kereskedelmi tanuló után a családi pót­lék legfeljebb a gyermek tizennyolcadik életévé­nek betöltéséig jár. Vhr. 12. §. (1) A családi pótlék a tanuló­viszony kezdő napját magában foglaló hó­nap első napjától a tanulóviszony második évének utolsó napját," legfeljebb azonban a tanuló tizennyolcadik életévének betöltése napját magában foglaló hónap végéig jár. (2) Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek közép- vagy középfokú is­kolai tanulmányainak befejezését követően lép tanulóviszonyba, utána családi pótlék nem jár. (4) Ha a gyermek az (1)—(3) bekezdésben meg­határozott jogosultsági idő lejárta előtt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt munkaképességét — orvosi igazolás szerint — legalább hatvanhét szá­zalékban tartósan elvesztette, ennek az állapotnak a tartamára a családi pótlék a gyermek életkorára tekintet nélkül jár. Vhr. 13. §. (1) A R. 7. §-a (4) bekezdése alapján munkaképességét tartósan az a gyer­mek vesztette el, akinek hatvanhét száza­lékos vagy ezt meghaladó mértékű munka­képességcsökkenése legalább egy éve tart, vagy — keletkezésének időpontjától szá­mítva — előreláthatóan legalább egy évig tartani fog. (2) A betegség okozta átmeneti «rounka­képtelenség alapján a gyermek után csa­ládi pótlék abban az esetben sem jár, ha a betegség jellegéből következőn ez az álla­pot egy évnél hosszabb időn át fennáll. A gümőkórban szenvedő gyermek után azon-» ban jár a családi pótlék, ha a betegség az orvosi igazolás szerint legalább egy éven át tartó munkaképtelenséget okoz és ez a mun­kaképtelenség a R. 7. §-a (1)—(3) bekezdé­sében meghatározott jogosultsági időtartam lejárta előtt keletkezett. Vhr. 14. §. A R. 1. §-a (2) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban szenvedő gyermek után a családi pótlék e fogyatkozás tarta­mára, korhatárra tekintet nélkül jár. R. 8. §. (1) Nem jár családi pótlék a gyermek után, ha a) teljes ellátásáról az állam ingyenesen gondos­kodik, b) ipari tanulóotthonban helyezték el, c) árvaellátásban részesül. (2) Az (1) bekezdés c) pontjának rendelkezését nem lehet alkalmazni, ha a családi pótlékra egye­dülálló dolgozó nő [1. § (4) bekezdés] jogosult. Vhr. 15. §. (1) Az ipari tanulóotthonban elhelyezett (bentlakó) gyermek után családi pótlék abban az esetben sem jár, ha akár a dolgozó, akár a tanuló egyes juttatásokért térítést fizet. (2) Az ipari tanulóotthonban elhelyezett (bentlakó) gyermek után a családi pótlék a tanuló szabadsága tartamára még abban az esetben sem jár, ha a gyermek szabadságát az ipari tanulóotthonon kívül tölti. Vhr. 16. §. (1) Ha a dolgozónak több gyer« meke van és ezeknek nem mindegyike ré­szesül árvaellátásban, a R. 8. §-a (1) bekez-» désének c) pontjában foglaltakat csak az ár-* vaellátásban részesülő gyermek vonatkozás sában kell alkalmazni. A többi gyermek után járó családi pótlék megállapításánál az ár-* vaellátásban részesülő gyermeket minden esetben figyelembe kell venni. (Pl.: A há-» rom gyermek közül csak az egyik jogosult havi 175 Ft árvaellátásra. Ez után a gyer-* mek után családi pótlék nem jár, míg a má-» sik két gyermek után a három gyermek után járó havi 360 Ft kétharmadát, vagyis havi 240 Ft családi pótlékot kell folyósítani.)

Next

/
Thumbnails
Contents