Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 65. szám

65. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 641 (2) A .családi pótlék teljes összegben jár az olyan gyermek után, aki a hadigondozás keretében a hadigondozásra vonatkozó jogszabályok alapján részesül árva járadékban vagy nevelési pótlékban. (3) Az egyedülálló dolgozó nőnek [R. 1. § (4) bekezdés] a családi pótlék az árvaellátásban részesülő gyermeke után is jár. R. 9. §. (1) A dolgozónak — az egyéb feltételek fennállása esetén — arra a naptári hónapra jár családi pótlék, amelyben munkaviszonya alapján legalább tizennyolc napon át munkát végzett és munkaszerződése szerinti munkaideje a havi kilencvenhat órát eléri vagy meghaladja. Vhr. 17. §. Az egyéb feltételek fennállása esetén a dolgozónak arra a naptári hónapra is jár a családi pótlék, amelyben havi tizennyolc napon át azért nem végzett munkát, mert az érvényes jogszabályok alapján a heti rendes munkaideje ötnél kevesebb munkanapra van elosztva, feltéve, hegy a munkaszerződés szerinti munkaideje ebben az esetben is a havi kilencvenhat órát eléri vagy meghaladja. (2) A munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy milyen esetben számítanak be a munkában nem töltött napok — a munkaviszony megszC "ése után is — az (1) bekezdésben előírt tizennyolc napba. Vhr. 18. §. (1) A R. 9. §-a (1) bekezdésében meghatározott tizennyolc munkanapba be kell számítani azokat a munkanapokat is a) amelyekre a dolgozó munkateljesítés nélkül is bért kapott, b) amelyekre a dolgozó táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt kapott, c) amelyekre a munkaviszonyban álló keresőképtelen dolgozót folyamatos munkaviszony fennállása esetén táppénz illette volna meg, d) amelyeken a munkaviszonyban álló dolgozó nőt előzetes biztosítási idő igazolása esetén terhességi-gyermekágyi segély illette volna meg, e) amelyeken a munkaviszonyban álló dolgozó a betegségi biztosítás terhére kórházi (gyógyintézeti) ápolásban részesült, j) amelyeken a dolgozó nő a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezése alapján engedélyezett szülési szabadságát tóitötte, g) amelyeket a dolgozó nő gyermekének szoptatása vagy beteg gyermekének otthoni ápolása címén a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezése alapján engedélyezett fizetés nélküli szabadságon töltött, h) amelyeket a dolgozó aratási és cséplési munka végzésére engedélyezett fizetés nélküli szabadságon töltött, i) amelyeket a dolgozó egyéb, a g) és h) pontban nem említett címen harminc napnál nem hosszabb fizetés nélküli szabadsáv gon töltött, j) amelyeket a munkásállományba tartozó idénypótlékban részesülő dolgozó az építőiparban, ideértve a szerelőipart is, továbbá a tégla-, cserép- és kavicsiparban a fagyszabadság (kényszerszabadság)) ideje alatt munkaviszonyban töltött. (2) Az egységes anyasági segélyre jogosult mezőgazdasági biztosított nőknél a szülést megelőző és az azt követő hat-hat héten oe-> lül hetenként hat napot kell a családi pótlékra jogosultság szempontjából munkában töltött napnak tekinteni. (3) Ha a dolgozó munkaviszonyának megszűnését követő időre táppénzt kap, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, erre az időre a családi pótlékot az "a szerv (munkáltató) köteles fizetni, amely a dolgozó részére az előző munkaviszony alap-i ján a családi pótlék megállapít isára és fo-! lyósítására illetékes volt. Vhr. 19. §. (1) A családi póthk — az egyéb feltételek fennállása esetében — arra a naptári hónapra is jár, amelyben a dolgozó a családi pótlékra jogosító tizennyolc munkanapot nem egy, hanem több munkáltatónál szerezte meg. Ilyen esetben a családi pótlék megállapítására és folyósítására az a kifizető szerv illetékes, amelyééi a dolgozó ebben a naptári hónapban az egybeszámítással az igényt megszerezte. (2) Ha kötelező kölcsönös biztosítás hatálya alá tartozó kisipari szövetkezeti tag munkaviszonyba lép, a családi pótlékra jogosultság megállapításánál a kisipari szövetkezeti tagság idejéből azokat a munkanapokat is figyelembe kell venni, amelyek alatt a szövetkezeti tag "— a munkaviszonyba lépésének naptári hónapjában — a kötelező kölcsönös biztosítás hatálya alá tartozott. (?) Ha a munkaviszonyban álló dolgozó mezegazdasági termelőszövetkezeti tag lesz, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag munkaviszonyba léc és munkaviszonyában a családi pótlékra iger.yt adó tizennyolc munkanapot nem szerezte meg, a munkaviszonyban töltött napokat és a termelőszövetkezeti tagság idejét a foglalkozás változás napbri hónapjában megfeleljen egybe kell számítani. Ebben az esetben a foglalkozásváltás hónapjára a családi pótlékot ar>*a a foglalkozásra irányadó szabályok szerint kell megállapítani és folyósítani, amelyben a dolgozó az egybeszámítással az igényt megszerezte. Vhr. 20. §. Ha a dolgozó családi pótl ékban részesül és valamely naptári hónapban nem