Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 65. szám

65. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 639 ségeihez legalább az erre a gyermekre eső családi pótlékkal egyenlő összeggel járul hozzá. Vhr. 7. §. (1) A R. 4. §-a alapján minden magánszemélynél, tehát a rokonnál elhelyezett gyermek után is jár a családi pótlék. (2) A R. 4. §-ának alkalmazásánál az egy gyermekre eső családi pótlékot úgy kell megállapítani, hogy a dolgozó összes gyermekei után járó összeget kell a gyermekek számával osztani. Ha a dolgozó egy-egy gyermeke után hozzájárulás címén az így kiszámított összegnél kevesebbet fizet, a családi pótlék arányos részére csak a háztartásban levő gyermeke (gyermekei) után jogosult. [Pl. ha a dolgozónak három gyermeke közül egy van nevelőotthonban, aki után havi 100 Ft hozzájárulást fizet, a háztartásában levő két gyermeke után havi 240 Ft (a 360 Ft kétharmada) családi pótlékra jogosult, míg a nevelőotthonban levő gyermeke után családi pótlékot nem kaphat, mert utána havi 120 Ft-nál kisebb összegű hozzájárulást fizet.] (3) A dolgozónak a bölcsődében, óvodában vagy napköziotthonban elhelyezett gyermeke után a családi pótlék a hozzájárulás összegére tekintet nélkül jár. R. 5. §. Az a dolgozó, aki egyidejűleg több betegségi biztosítással járó munkaviszonyban áll, családi pótlékra annak a munkaviszonyának az alapján jogosult, amely után a legtöbb munkabért kapja. Vhr. 8. §. (1) Ha a dolgozó egyidejűleg több olyan munkaviszonyban áll, amelyek után azonos összegű munkabért kap, családi pótlékra a hosszabb munkaidővel járó munkaviszonya alapján jogosult. Ha az említett munkaviszonyokban a dolgozó munkaideje is azonos, családi pótlékra a korábban kezdődött munkaviszonya alapján jogosult. (2) Ha az állami vagy a vasúti egészségügyi szolgálat szerveinél munkaviszonyban álló orvos a R. 9. §-a (1) bekezdésében előírt feltételekkel nem rendelkezik, családi pótlékra abban az esetben jogosult, ha az egy vagy több részfoglalkozású munkaviszo- nyára megállapított munkaideje a havi kilencvenhat órát eléri vagy meghaladja. Ilyen esetben a családi pótlék megállapítására és folyósítására illetékes szervet a R. 5. §-ának, illetőleg a jelen § (1) bekezdésének rendelkezései alapján kell megállapítani. R. 6. §. (1) Nem jogosult családi pótlékra munkaviszonya alapján az a dolgozó, a) ak-nek munkaideje a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti munkaidőnek legalább a felét nem éri el, b) aki munkaviszonya mellett egyéb kereső foglalkozást is folytat és az ebből származó keresete vagy jövedelme a munkaviszonyból származó munkabérét eléri vagy meghaladja. (2) Az a munkaviszonyban álló dolgozó, akinek a munkaideje a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti munkaidőt eléri, az egyéb keresőfoglalkozásából származó keresetének vagy jövedelmének összegére tekintet nélkül jogosult családi pótlékra. Vhr. 9. §. (1) A R. 6. §-a rendelkezéseinek alkalmazásánál keresőfoglalkozást folytat az, aki a) kisiparosi vagy magánkereskedői tevékenységet folytat, vagy hasznothajtó jogosítvánnyal rendelkezik, b) kereső tevékenységet folytató munkaközösség vagy kisipari (háziipari), mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, c) gazdaságilag művelhető földingatlanon gazdálkodik, vagy azt haszonbérbeadás útján hasznosítja, d) munkaviszonynak nem minősülő és az a)—c) pontban nem említett egyéb keresőtevékenységet rendszeresen folytat. (2) Ha a muknaviszonyban álló dolgozó az (1) bekezdésben felsorolt keresőfoglalkozást is folytat és a munkaviszonyával járó lekötöttsége a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti rendes mun-. kaidőnek legalább a felét eléri, de a heti rendes munkaidőnél kevesebb, a családi pótlékra jogosultság elbírálása szempontjából a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett keresőfoglalkozás folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az ebből származó keresete vagy jövedelme a munkaviszonyból származó munkabérét meghaladja, b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben, ha a földingatlan után a „mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadó"-ja címén kivetett összeg az évi 1200 forintot meghaladja, a földingatlanból származó jövedelmet úgy kell tekinteni, mint amely a munkaviszonyból származó munkabérét meghaladja, c) az (1) bekezdés d) pontjában említett keresőtevékenység rendszeres folytatása esetén a dolgozó munkaviszonya alapján csak abban az esetben jogosult családi pótlékra, ha a munkaviszonyból származó munkabére a havi 1000 forintot eléri vagy meghaladja. R. 7. §. (1) A dolgozónak családi pótlék a tizenhatodik életévét még be nem töltött gyermeke után jár,