Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 65. szám

638 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 65. szám. kell érteni, amely fogyatkozás lehet veleszületett, fejlődés folyamán keletkezett vagy betegség, baleset következménye. (2) A R. 1. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál munkaképtelennek azt a gyermeket kell tekinteni, aki az (1) bekezdésben említett fogj^atkozása miatt állandó ápolásra vagy felügyeletre szorul. (3) A jelen §-ban említett igazolás kiadására az állami egészségügyi intézmények szakorvosai jogosultak (3) Az egyedülálló dolgozó nő egy gyermek után abban az esetben is jogosult családi pótlékra, ha a gyermek a (2) bekezdésben megjelölt fogyatkozás ban nem szenved. (4) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából egyedülálló dolgozó nő az, a) aki nem él házasságban, b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, c) akinek férje testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt legalább hat hónapon át keresőfoglalkozást folytatni nem tud, iövedelme nincsen és családi pótlékra nem jogosult, d) akinek férje előzetes letartóztatásban, biztonsági vagy közbiztonsági őrizetben van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Vhr. 3. §. (1) A R. 1. §-a (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál az özvegy nőt, a leányanyát, a különélő nőt és azt a nőt, akinek házasságát felbontották, továbbá a házassági kötelékben nem élő leánytestvért, nagyanyát és nevelőanyát kell házasságban nem élő dolgozó nő alatt érteni. (2) A családi pótlékra jogosultság szempontjából nem lehet egyedülálló nőnek tekinteni azt, akinek élettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. R. 2. §. (1) A betegség esetére biztosított mezőgazdasági dolgozók közül családi pótlékra jogosultak a) az állami mezőgazdasági üzemeknek az általános rendelkezések szerint biztosított dolgozói [71/ 1955. (XII. 31.) M. T. számú rendelet 38. §]; b) az állami mezőgazdasági üzemeknek — ide nem értve az állami erdőgazdaságokat — a mezőgazdasági biztosítottakra [71/1855. (XII. 31.) M. T. számú rendelet 39. §] érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói, ha legalább hat havi meghatározott időre vagy legalább hat hónapig tartó meghatározott munka végzésére írásbeli munkaszerződést kötöttek; c) az állami erdőgazdaságoknak a mezőgazdasági biztosítottakra érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói. Vhr. 4. §. (1) A R. 2. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából állami mezőgazdasági, illetőleg állami erdőgazdasági üzemek: a mezőgazdaság, a szőlő- és gyümölcstermelés, a kertészet, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a hal- és vadtenyésztés, a nádtermelés, a méhészet és a selyemtermelés körébe tartozó összes gazdaságok, ideértve a kísérleti, kutató és tanintézetek gaz-> daságait, a mezei, erdei és vízi melléktermékek termelésével foglalkozó vállalatokat, továbbá az állami gépállomásokat. (2) Állami mezőgazdasági, illetőleg állami erdőgazdasági üzemek a tanácsok és az állami vállalatok, intézmények kezelésében levő gazdaságok is. (2) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel (halászati szövetkezetekkel) munkaviszonyban álló dolgozó az állami mezőgazdasági üzemek dolgozóira vonatkozó rendelkezések szerint jogosult családi pótlékra. (3) A munkaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben egyes mezőgazdasági feladatok ellátására alakult egyesüléseknek munkaviszonyban álló mezőgazdasági dolgozóira a családi pótlékra jogosultságot — a jelen § rendelkezéseinek figyelembevételével — kiterjesztheti. Vhr. 5. §. Családi pótlékra jogosultak a legeltetési bizottságok és erdőőrzési társulások betegség esetére biztosított dolgozói, ha határozatlan időre, vagy legalább hat havi határozott időre, illetőleg legalább hat hónapig tartó meghatározott munka végzésére írásbeli munkaszerződést kötöttek. R. 3. §. Családi pótlékra jogosult gyermeke után az egyetem (főiskola, akadémia, tanítóképző-óvónőképző intézet) nappali tagozatának hallgatója is, ha a 19/1959. (IV. 12.) Korm. számú rendelet1 alapján társadalmi ösztöndíjban részesül. Vhr. 6. §. A R. 3. §-a alapján járó-családi pótlékot az a kifizető szerv állapítja meg és folyósítja, amely az ösztöndíjat adományozó szerv dolgozóinak járó családi pótlék megállapítására és folyósítására illetékes. Ha az adományozó államigazgatási szerv, a családi pótlékot az SZTK illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége), illetőleg az ellenőrzése alatt álló családi pótlék kifizetőhely állapítja meg és folyósítja. R. 4. §. A dolgozó családi pótlékra abban az esetben is jogosult, ha a gyermekét nevelőotthonban, egészségügyi csecsemő- vagy gyermekotthonban, vagy magánszemélynél helyezte el és az eltartás költ1 A rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 29. száma közli.