Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 63. szám

63. szám, TANÁCSOK KÖZLÖNYE 623 A pénzügyminiszter 1G9/1959. (P. K. 24.) P. M. számú utasítása az adócsalás bűntettéről és a pénzügyi szabálysértésre vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 1359. évi 18. számú tvr., valamint a 20/1959. (VIII. 12.) P. M. számú rendelet* végrehajtásáról. (Nem teljes szöveg.) Az 1954. évi 3. számú tvr. 10. §-ában,illetőleg az 1959. évi 18. számú tvr. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az igazságügyminiszterrel, a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem: 1. §. (1) Az 1959. évi 18. számú tvr. 4. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében minden hatóság — ideértve a nyomozóhatóságokat is — köteles a tudomására jutott adócsalás bűntettének gyanújára utaló adatokat — a büntető eljárás megindítása előtt — a feljelentés megtételére jogosult szervvel (3. §) közölni. 2. §. Az 1959. évi 18. számú tvr. 1. §-a értelmében adócsalás bűntettének csak a szándékosan elkövetett cselekmény minősül. A Büntetőtörvénykönyv Általános Részéről szóló 1950. évi II. törvény (Btá.) 12. §-a szerint szándékosan követi el a bűntettet az, aki magatartásának következményeit kívánva, vagy e következményekbe belenyugodva hajtja végre cselekményét. Gondatlanságból követi el a cselekményt az, aki cselekményének következményeit a tőle elvárható figyelem, körültekintés vagy előrelátás elmulasztásával idézi elő. 3. §. A feljelentés megtételére a következő szervek jogosultak: a) a Központi Adóhivatal, ha az adócsalás bűntettét minisztérium Irányítása alá tartozó vállalatnál, intézetnél, vagy intézménynél követték el, b) a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) illetékkiszabási és vállalati adóhivatal, ha az adócsalás bűntettét illetékkel vagy a tanács irányítása alatt álló vállalat, intézet, intézmény, illetőleg szövetkezet által fizetendő adóval kapcsolatban követték el, kivéve a fémjelzési illetékkel vagy az illeték módjára lerovandó gépjárműadóval kapcsolatos adócsalás bűntettét, c) a fővárosi illetékkiszabási és vállalati adóhivatal, ha a bűntettet fémjelzési illetékkel vagy az illeték módjára lerovandó gépjárműadóval kapcsolatban követték el, d) valamennyi járási (a fővárosban és a megyei jogú városban a városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya, ha az adócsalás bűntettét az a) és b) pont alatt nem említett jogi személynél, továbbá nem jogi személynél egyenesadóval vagy forgalmi adóval kapcsolatban követték el. 4. §. (1) A 3. §-ban meghatározott esetekben az azonos hatáskörrel bíró szervek közül a feljelentés megtételére az a szerv illetékes, amelynek működési területén a gyanúsított természetes személy állandó lakóhelve, illetőleg jogi személy székhelye van. Ha a gyanúsított lakóhelye, illetőleg a jogi személy székhelye ismeretlen, az elkövetés helye az irányadó. • Az Idézett rendeleteket a Tanácsok Közlönye ez évi 87., illetve 59. száma közli. (2) Ha a gyanúsított több jogszabálysértő cselekménye egyszerre kerül elbírálásra és állandó lakhelye ismeretlen, az egyes cselekmények elkövetési helye pedig másmás azonos hatáskörű szerv működési területén van, a feljelentés megtételére a legsúlyosabb cselekmény elkövetési helye szerint illetékes szerv jogosult. (3) Több gyanúsított esetében — ha azok különböző pénzügyi szerv területén laknak — a feljelentés megtételére az a szerv jogosult, amelyiknél az eljárás korábban indult meg. 5. §. (1) A feljelentésnek tartalmaznia kell: a) gyanúsított adatait (név, asszonyoknál a leánykori név is, születési idő és hely, szülők neve, állampolgársága, családi állapot, lakcím, foglalkozás, kereseti és vagyoni viszony, továbbá az, hogy büntetve volt-e, vagy sem, ha igen, mikor, hol és miért büntették meg). Ha a gyanúsítottal szemben halaszthatatlan nyomozási cselekményként őrizetbevételt foganatosítottak, a feljelentésnek tartalmaznia kell az őrizetbevétel idejét, helyét és az őrizetet foganatosító szerv pontos megjelölését; b) az adócsalás bűntettét hol, mikor, mi módon követték el és milyen bizonyítékok állanak rendelkezésre; c) a bűntetti tényállást meghatározó és az esetleg elkobzást elrendelő jogszabály megnevezését; . d) az államnak okozott kár összegét; e) a lefoglalt tárgy vagy a lefoglalt tárgyak értékesítés séből befolyt pénzösszeg megjelölését és elhelyezési helyét, továbbá a vonatkozó jogszabály feltüntetésével indítványt arra vonatkozólag, hogy a lefoglalt tárgyakkal mi történjék; f) az előlegezett bűnügyi költséget; g) javaslatot a térítési kötelezettség kimondására a közforgalmú vállalat megjelölésével; h) annak a csekkszámlának a megjelölését, amelyre ar előlegezett bűnügyi költség címén megállapított összegei be kell fizetni; i) annak a pénzügyőri (pénzügyi) szervnek a megnevezését, amelynek a nyomozással, illetőleg egyes nyomozási cselekmények foganatosításával való megbízását javasolják. (2) Ha a feljelentés után az adó (illeték) összegszerűsége tekintetében az esetleges felülvizsgálati eljárás során változás áll be, azt pótlólag közölni kell. (3) A feljelentést a bűntett gyanújára vonatkozó összes adatok és iratok megküldésével az illetékes ügyészséghez kell megtenni. A nyomozást az ügyész rendeli el. * I 6. §. (1) Ha a felderített tényállás adócsalás bűntettének alapos gyanújára utal, de nyomozási cselekmények foganatosítására még szűkség van és a tényállás szerint kizárólag adócsalás bűntettéről van szó, az ügyész a nyomozás elvégzésével pénzügyőri, illetőleg egyes nyomozási cselekmények lefolytatásával erre alkalmas más pénzügyi szervet bízhat meg. (2) Ha az adócsalás bűntette más bűntettel kapcsolatos, az ügyész a nyomozás lefolytatásával a rendőrséget bízza meg, de ilyenkor a nyomozásba a pénzügyőri (pénzügyi) szervet be lehet vonni. (G) A (2) bekezdésben említett esetben a rendőrség a nyomozás befejezéséről szóló határozatának egy példányát köteles a feljelentést tevő szervnek megküldeni. Ha a feljelentést tevő szerv a nyomozás megszűnteiével (megtagadásával) nem ért egyet, a nyomozás m3gs. ün tetősét (megtagadását) jóváhagyó ügyész feletteséhez a Bp. 136. §-ának (1) bekezdése értelmében panasszal élhet. 7. §. (1) Ha a nyomozóhatóság a nyomozást, illetőleg a bíróság a büntető eljárást adócsalás bűntettének hiánya miatt szünteti meg, a 3. §-bao m^ha tt szerv az esetleges szabálysértési eljárás lefolytatására vagy az el nem évült adó biztosítására intézkedni köteles.