Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 63. szám

624 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 63. szám. (2) Ha a nyomozóhatóság a nyomozást, illetőleg a bíróság a büntető eljárást nem adócsalás bűntettének hiánya miatt, hanem a Btá. 56. §-ának alkalmazásával szünteti meg, pénzügyi szabálysértés miatt eljárás lefolytatásánáak helye nem lehet, kivéve, ha az adócsalás bűntette mellett — más tényállás alapján — pénzügyi szabálysértés is fennforog. 8. §. (1) A lefoglalt dolgot az adójogszabályokban megjelölt szervhez kell beszállítani. A nyomozási iratokhoz minden esetben csatolni kell a lefoglalt tárgyak darabszámát és egyedi azonosságát feltüntető bűnjeljegyzéket, illetőleg az átadásról készült jegyzőkönyvel. (2) Ha a lefoglalt dolog beszállítása különös nehézséggel vagy költséggel járna vagy raktárba felvételre alkalmatlan, a lefoglaláshoz elegendő, ha az eljáró közeg a dolog birtokosának vagy megbízottjának a dologgal való szabad rendelkezést írásban megtiltja és a dolog gondos megőrzésére figyelmezteti. Ebben az esetben a dolgot olyan módon kell azonossági jellel, pecséttel vagy ólomzárral ellátni, hogy az az adójogszabályokban foglalt rendelkezések újabb megsértéséhez felhasználható ne legyen. (3) A lefoglalt dolog — a soronkívül értékesítendők kivételével — csak jogerős elkobzás után értékesíthető. (4) A lefoglalt, de visszaadni rendelt dolog az elkövetőnek csak az azt terhelő és az érdekelt bárhol fennálló esedékes köztartozásának igazolt befizetése után adható ki. (5) A pénzügyőri (pénzügyi) szerv az 1954. évi 3. számú tvr. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében köteles a lefoglalt, ele jegerősen még el nem kobzott dolgot a megkereső ügyészségnek vagy bíróságnek rendelkezésére bocsátani. Ha a megkereső szerv a bűnjelnek nemcsak bemutatását, hanem átadását kéri, a bűnjelátadás egyedi azonosságot is feltüntető jegyzékkel történik. Ilyen esstben EZ átvett bűnjel visszaadásáról a megkereső szerv gondoskodik. 9. §. Az elkobzott dolog értékesítésére nézve — ideértve a soronkívüli értékesítés esetét is — a 14'1957. (XII. 5.) I. M. számú rendelet, valamint az ennek végrehajtására kiadott 135/19571 (I. K. 24.) I. M. számú együttes utasítás az irányadó. 10. §. A feljelentő szerv köteles a felderítő pénzügyőri (pénzügyi) szervet az ügy elintézéséről tájékoztatni. 11. §. A jelen utasítás 1959. szeptember 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével a 17—153/1954. (P. K. 46.) P. M. számú együttes utasítás a pénzügyi bűntettek tekintetében hatályát veszti. Pclónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Vegyes rendelkezések Kisiparosok kereskedelmi tevékenységének ellenőrzése. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőségek a közelmúltban a magánkisiparosok kereskedelmi tevékenységét illetően országos vizsgálatot tartottak. 1. A vizsgálat megállapította, hogy a kisiparosok egy része nem tartja be az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet' 17. § (1) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a kisiparosok csak munkakörükbe tartozó saját gyártású termékeket, valamint ezek alkatrészeit és nélkülözhetetlenül szükséges tartozékait hozhatják forgalomba. i A törvényerejű rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1958. évi 16, számában, Sok kisiparos és háziiparos más kisiparosok termékeit árusítja, gyakori a „bedolgozók" tiltott foglalkoztatása is, 2. Sok szabálytalanságot tapasztalt a vizsgálat a vásárokon: a) a készruha és fehérneműkészítők a 28/1958. (IV. 12.) Korm. sz. rendelet2 megszegésével nemcsak a szomszédos megyében járnak anélkül, hogy az erre vonatkozó tanácsi engedélyt megszereznék, hanem más távolabbi megyékben is, amire engedély sem adható; b) a vásározó kisiparosok a 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet3 33. § (2) bekezdésével ellentétben eredeti iparjogosítványukat nem viszik magukkal. Ezzel nemcsak az, válik lehetővé, hogy egyszerre több helyen árusítsanak — ami szintén tiltott —, de azt sem lehet megállapítani hogy az iparuk körébe tartozó cikkeket árusítják-e; c) a vásározó kisiparosok és háziiparosok egy része oly nagymennyiségű áruval jelenik meg a vásárokon, hogy minden valószínűség szerint nem saját termékét árusítja,hanem tisztán kereskedelmi tevékenységet folytat. 3. Tapasztalta az ellenőrzés, hogy a kisiparosok és háziiparosok nem tartják be a 27 1957. (V. 18.) és a 7/1958. (I. 23.) Korm. sz. rendeleteket.4 Az árvetéseket többségükben rosszul vagy egyáltalán nem készítik el, a másolati példányokat, bizonylatokat és számlákat nem őrzik meg. A Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben valamennyi iparhatóságot felhívom, hogy fentiekre ellenőrzéseik során feltétlenül térjenek ki és az alábbi megfelelő szankciókat minden esetben alkalmazzák: a) ha a kisiparos vagy háziiparos nem saját termékét^ illetve annak tartozékait hozza forgalomba, vagy eredeti iparjogosítványát vásárokon nem mutatja fel, az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet (továbbiakban: tvr.) 27. § (1) bek. c) pontját, illetve háziiparosok tekintetében a 34 1953. (VII. 7.) M. T. számú rendelet5 5. §-át, b) ha a készruhakészítő és fehérneműkészítő kisiparos engedély nélkül telephelyén kívüli megyékben vásároz, a tvr. 27. § (2) bek. g) pontját, c) ha a kisiparos bedolgozót foglalkoztat, a tvr. 27. § (1) bek. b) pontját, d) az árrendelkezések megszegésénél* — amennyiben súlyosabb minősítés alá nem esik — a 10/1957. (II. 24.) Korm. sz. rendelet6 11. § b) pontját kell alkalmazni; e) ha a kisiparos és háziiparos vásárokon túlzr>tt mer\ynyiságű áruval jelenik meg, arról leltárt kell felvenni és az iparjogosítványt kibocsátó iparhatóságot további eljárás végett értesíteni kell, f) súlyosabb esetekben a vásárokon szabálytalanul működő kisiparosokat és háziiparosokat a vásárról (piacról) — a kereskedelmi szervekkel egyetértésben — el lehet távolítani. 4. A kendőfestők, valamint a kötöttárukészítők, gépi hurkolok, kézi hurkolok és ilyen termékeket előállító háziiparosok áruértékesítését újonnan szabályozna a 4/ 1959. (VII. 7.) Kip. M. számú rendelet.7 Eszerint a felsorolt iparosok — eltérőleg a készruhakészítő és fehérneműkészííő kisiparosoktól — kizárólag a telephelyük szerinti megyében vásározhatnak és ettől eltérő engedély részükre nem adható. A rendeletet megsértő kisiparosokkal, illetőleg háziipafosokkal szemben a tvr. 27. § (2) bek. g) pontját kell alkalmazni. Könnyűipari Minisztérium Helyi Ipari Főosztály 2 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 34. számá-* ban jelent meg. 3 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 38. száma közli. 4 Az idézett rendeleteket a Tanácsok Közlönye 1957. évi 33., illetve 1958. évi 8. száma közli. 5 Az idézett rendelet a Belügyi Közlöny 1953. évi 32, számában jelent meg. 6 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 12. száma közli. 7 A rendelet a Tanácsok Közlönye ez évi 52. számá* ban jelent meg,