Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 63. szám

622 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 63. szám. térrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: 1. §• A 11 1958. (VII. 14.) Élm. M.—Á. H. számú rendelet* 2. §-a az alábbi rendelkezésekkel egészül ki: „(5) Mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) által az^ állatforgalmi vállalatok részére szerződés vagy szabadértékesítés alapján átadott hízottmarhák után a nagyüzemi felárat — az előirt súlylevonással csökkentett — teljes átadási súly alapulvételével kell kifizetni, ha az átadott hízottmarhát a termelőszövetkezet a) saját nevelésű közös szarvasmarha állományából, illetőleg annak szaporulatából állította hízóba; b) bármilyen súlyban saját tagjainak háztáji állományából, annak saját neveléséből vásárolta; c) a b) pontban említetteken kívül mástól, 150 kg-ot meg nem haladó súlyban vásárolta és állította hízóba. (6) Ha a termelőszövetkezet az átadott hízottmarhát 150 kg-ot meghaladó súlyban nem saját tagjainak háztáji állományából vásárolta, a nagyüzemi felárat csak a ráhizlalt súly, vagyis azután a súlytöbblet után szabad kifizetni, amellyel a szarvasmarha a hízóba állítás után ténylegesen gyarapodott. Ilyen esetben a nagyüzemi felárat az alábbiak szerint kell kiszámítani: a) Ha a termelőszövetkezet a szarvasmarhát hízóba állítás céljából az állatforgalmi vállalattól vásárolta, a nagvüzemi felár kifizetésének alapjául szolgáló súlytöbbletet — szerződéses és szabadértékesítés esetén egyaránt — a vásárláskor mérlegelt tisztasúlyból kiindulva kell a hízottmarha átadása alkslmával megállapítani. b) Ha a termelőszövetkezet a hízóba állított szarvasmarhát szabadpiacon vásárolta, a nagyüzemi felár kifizetésének alapiául szolgáló súlytöbbletet szerződéses átadás esetén a szerződéskötéskor mérlegeléssel megállapított beállítási súlyból kiindulva kell meghatározni, szabadértékesités esetén pedig — ha legalább egy évi tartást tud igazolni — az átadáskor mért súlyból 150 kg súlyt le kell vonni. (7) Az (5) bekezdésben foglalt feltételeket, valamint a (6) bekezdés b) pontjában említett egy éves tartási idő fennforgását a hízottmarha átadása alkalmával a termelőszövetkezet elnökének írásbeli nyilatkozatával kell igazolni, s a nyilatkozatot a marha járlatlevelével együtt kell átadni. Ha az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében vita merül fel, a nagyüzemi felárra való jogosultság kérdésében a járási (városi, városi ke-i rületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgaz-* dasági osztálya dönt," 2. §. A ielen rendelet 1959. évi szeptember hó 1, napján lép hatályba; rendelkezéseit a kihirdetés napja után szerződéssel lekötött, illetőleg ezt kövefc&ep yfljjhadártékesftés útián átvett hízottmai hák tekintetében kell alkalmazni. Dr. Sághy Vilmos s. k., él el mez és ügy i rni nisz tei helyettes. A pénzügyminiszter 168/1959. (P. K. 24.) P. M. számú utasítása a termelői pálinkafőzéssel kapcsolatban fizetendő bérfőzési díjpótlékróL. 1. §• A szeszfőzdék kötelesek a pálinkafőzésről szóló 1/1959. (VII. 1.) P. M.—Élm. M. számú együttes rendelet* 3. § (1) bekezdésének a) pontjában hektoliterfokonként 50 Ftban meghatározott szeszjövedéki forgalmi adót és ugyanazon bekezdés b) pontjában hektoliterfokonként 17 Ftban meghatározott bérfőzési díjból hektoliterfokonként 5 forintot bérfőzési díjpótlék címén a kijelölt vállalat (ez idő szerint a Gyümölcsszeszipari Tröszt) egyszámlájára befizetni. 2. §. A szeszjövedéki forgalmi adó elszámolása és megfizetése tekintetében a 180/1958. (P. K. 3.0.) P. M. számú utasításban foglaltak az irányadók. A bérfőzési díjpótlök a szeszfőzdék részéről a havi elszámoláskor esedékes, a kijelölt vállalat részéről pedig a 180/1958. (P. K. 30.) P. M. számú utasítás 26. §-ának (14) bekezdésében meghatározott időpontban. 3. §. A szeszfőzdék által a bérfőzési díjakból származó bevételek után fizetendő forgalmi adó összegének megállapítása tekintetében a tényleg beszedett összeget, legfeljebb azonban hektóliterfokonként 12 forintot kell figyelembe venni. 4. §. A jelen utasítás rendelkezéseit 1959. július 1. napjától kell alkalmazni. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 58. száma közli. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 50. t,záma közli.