Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 33. szám

33. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 279 lyeket a dolgozók általában a hétvégi pihenés jellegének megfelelően 1—2 napra vesznek igénybe, ennek megfelelően a pihenőt igénybevevők ellátása sem folyamatos. (2) Hivatali hétvégi pihenőt csak azok a költségvetési szervek tarthatnak fenn, amelyek hivatali üdülő fenntartására is jogosultak, feltéve, hogy a hétvégi pihenő kiadásainak fedezete a „Hivatali üdülők" címnél biztosítva van. (3) A hivatali üdültetés költségvetéséből csak az engedélyezett üdülőhöz tartozó és csak a beutaltak használatára szolgáló sportlétesítmények költségei fedezhetők. (4) Hivatalok hétvégi pihenőiben és étkezést nem biztosító üdülőiben — abban az esetben, ha a beutalt csak nappal veszi igénybe az üdülőt — személyenként 1.— Ft (gyermeknek 6 éves koron felül) térítési díjat kell fizetni. Ezt 35.— Ft-os idénybérlet vásárlásával meg lehet váltani. Éjszakai igénybevétel esetén férőhelyenként egyágyas szobákban 6.— Ft, kétágyas szobákban 4.— Ft, három, vagy többágyas szobákban 3.— Ft; a további napokra — 38 órán túli — igénybevétel esetén egyágyas szobákban férőhelyenként és naponta 4.— Ft, kétágyas szobákban 3.— Ft, 3, vagy többágyas szobákban 2.— Ft térítési díjat kell fizetni. Ha a hétvégi pihenőben étkezést is nyújtanak, akkor az étkezés teljes költségét (az élelmezés nyersanyag költségét, a személyi és dologi kiadásokat) az étkezést igénybevevőnek kell megfizetni. 5. Bölcsődék és napközi otthonok költségvetésében gyermeküdültetés céljára fedezetet biztosítani nem szabad. Bölcsődék és napközi otthonok nyári áttelepítése csak abban az esetben hajtható végre, ha az ebből származó költségeket a szülők megtérítik. 6. A gyermeküdültetés időtartama 14 napnál hosszabb nem lehet. 5. §. Ha a szülők a gyermeküdültetés összes költségeit megtérítik, az üdültetés időtartama 14 napnál hosszabb is lehet. Az önköltséget úgy kell kiszámítani, hogy a felújítás nélküli összes kiadási előirányzatot el kell osztani a tervezett üdülési napok számával. 7. Ha valamely vállalati, vagy hivatali idényüdülő férőhelyének 85%-cs kihasználtsága és legalább 98 napi üzemeltetése biztosítva nincs, az üzemeltető szervek kötelesek felesleges férőhelyeiket az üdülővel nem rendelkező más vállalatoknak — elsősorban saját iparágon belül, — illetve hivataloknak bérbeadni. A bérbeadás nem haladhatja meg a férőhelyek 50%-át. A koordinálásról a vállalati, illetve hivatali üdülők felett felügyeletet gyakorló illetékes miniszter — a szakszervezettel egyetértésben — gondoskodik. 8. Ka az üdülő fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a vállalat igazgatói alap, vagy nyereségrészesedés hiányában biztosítani nem tudja, az üdülő fenntartási és üzemeltetési költségeit a beutaltaknak kell viselniök, 9. A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárával egyetértésben készítse el a vállalati és hivatali üdülők ügyviteli szabályzatát, a pénzügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel és az üdülőket fenntartó vállalatok felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel egyetértésben gondoskodjék arról, hogy a vállalati üdülők 1S59. évtől kezdve kötelezően alkalmazzák a hivatali üdülőkre megállapított költségvetési, üzemeltetési {ideértve az étkezési nyersanyagnormákat is) és egészségügyi normákat. A vállalati és hivatali saját kezelésű üdülőkbe a beutalás csak a szakszervezeti bizottságokon keresztül történhet és ezeknél a beutalásoknál is alkalmazni kell azokat az elveket és szabályokat, amelyeket a Szakszervezetek Országos Takácsa Elnöksége a szervezett üdültetésre vonatkozó határozatában előír — a szakszervezeti tagsághoz való ragaszkodás kivételével. 6*. §. A vállalati és irvatali üdülők ügyviteli szabályzatát, valamint a kötelező költségvetési, üzemeltetési és egészségügyi normákat külön utasítás állapítja meg. 10. A miniszterek kötelesek a felügyeletük alá tartozó vállalatok és hivatalok üdülési tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendelkezések betartását — különösen a pénzügyi felhasználások jogosságát — ellenőrizni, valamint az elkövetett szabálytalanságokban vétkes személyek feielősségrevonásáról gondoskodni. Az üdülésért fizetendő térítési díjak. 11. A határozat életbelépésének napjától kezdődő kedvezményes üdültetésnél személyenként és naponta az alábbi térítési díjakat kell fizetni: A) A szakszervezeti üdültetés díjait a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége határozza meg. A szakszervezeti felnőtt üdültetésnél a beutalójegyek egy részét olyan térítési díjért kell kiadni, hogy átlagban üdülési naponként 12.— Ft térítési díj folyjon be. A térítési díj nem dolgozó családtagnál napi 24.— Ft-nál és gyermekeknél napi 6.— Ft-nál kevesebb nem lehet. A szakszervezeti gyermekgyógyüdültetésnél továbbra sem kell térítési díjat fizetni. B) Tanácsi gyermeküdültetés térítési dija 6.— Ft. C) Ipari tanuló üdültetési térítési díja 4.— Ft. D) Hivatali üdültetés keretében a minisztérium mok, országos hatáskörű szervek, megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok központi létszámának 20%-a személyenként és naponta 16.— Ft-ért és az ezzel azonos létszámú gyermekek személyenként és naponta 10.— Ft térítési díj térítése ellenében üdülhetnek. Az előbbieket meghaladó létszámú felnőtt és gyermek részére személyenként és naponta 30 — Ft. A szakszervezeti üdültetésről való lemondás esetén a dolgozók további 6%-a üdülhet napi 16.— Ft térítése ellenében. E) A tudósok részére fenntartott üdülőkben a térítési díj a felnőttek részére 40.— Ft, gyermekeik részére 20.— Ft.