Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 32. szám

' 32. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 273 küli alapórabérrel, és ezen felül még 10 órát a pihenőnapon végzett munkaórák 100%-os pótlékaként alapórabérrel kell elszámolni. Személygépjárművezetőnél a 210 órára számfejtett alapbéren és a teljesített túlóráknak megfelelő túlóraátalányon felül még 10 órát, a pihenőnapon végzett munka 100%-os pótlékaként alapórabérrel kell elszámolni. b) A gépjárművezetőnek, ha munkaszüneti napon tnunkát nem végez, az így kieső órákat munkabér szempontjából is (a 4/a. pontnak megfelelően) számításba kell venni, Példa: A 6 napos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én nem dolgozik és a május havi teljesített munkaóráinak száma 240 óra. Ebben az esetben a havi elszámolandó munkaideje 240+8 «=» 248 óra. A 210 órára számfejtett alapbéren felül a 38 túlórát tehergépjárművezetőnél alapórabérrel, személygépjárművezetőnél túlóraátalánnyal kell elszámolni. c) A gépjárművezetőnek, ha munkaszüneti napon munkát végez, az ezen a napon teljesített órákra a munkaszüneti napra munkateljesítés nélkül is már figyelembe vett órákon felül — pótlék nélküli alapórabért kell elszámolni. - ' v" • • ' Példa: A 6 napos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én 4 órát dolgozik. Ezenkívül május hónapban még 202 órát teljesít. A bérelszámolás szempontjából számításba jövő órák száma 202 + 8 + 4 = 214 óra. Ebben az esetben a bérelszámolás módja a következő: TehergépjárművsGetőnél az alapbért 210 órára kell számfejteni és ezen felül 4 órát pótlék nélküli alapórabérrel kell elszámolni. Személy gép jármű vezetőnél a munkaszüneti napon teljesített órákat a túlóraátalány szempontjából figyelmen kívül kell hagyni és az e napon teljesített órákra alapórabért kell elszámolni. A példa esetében tehát bérelszámolás szempontjából a 210 órára számfejtett alapbéren felül még 4 órát kell alapórabérrel elszámolni. A 6 napos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én 12 órát dolgozik. Ezen kívül május hónapban még 202 órác teljesített. A bérelszámolás szempontjából számításba jövő órák száma 202+8+12 = 222 óra. A 6 napos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én 8 órát dolgozik. Ezen kívül május hónapban még 240 órát teljesít. A bérelszámolás szempontjából számításba vehető órák száma 240+8+8 = 256 óra. Ebben az esetben a személygépjárművezető bérét a következők szerint kell elszámolni: 210 órára alapbért, 38 órára túlóraátalányt, 8 órára alapórabért. 16. a) Kéttengelyes pótkocsi vontatása esetén a gépjárművezetőnek óránként a havi alapbére 210-ed részének 20%-át kell pótlékként fizetni. Minden további pótkocsi vontatása esetén újabb 10%-os pótlék fizetendő, b) Rakfelület nélküli vontató esetén csak a második pótkocsi után fizethető az a) pontban megjelölt vontatási pótlék. Ez alól kivételt képez a 10 tonnánál nagyobb teherbírású trailer vontatása, c) Tehergépjárműnél alkalmazott egytengelyes utánfutó vontatását — amennyiben az csövek, ge« rendák stb., általában hosszú tárgyak szállítása ér: dekében történik •— kéttengelyes pótkocsinak kell tekinteni. 17. A vontatási pótlék kiszámításánál csak a? Igazolt pótkocsi vontatási időt és a pótkocsival va'á várakozás idejét lehet figyelembe venni. 18. Havi 250 forintig terjedhető külön pótlék illeti meg a gépjárművezetőt — a motorkerékpár* ' vezető kivételével — az alábbi esetekben: a) Rendszeresen, önállóan, kísérő nélkül végzett áru le- és felrakásáért, postánál a postai csomagok kézbesítéséért és a postai levélgyűjtésért. Kísérő esetén csak abban az esetben fizethető pótlék áru le- és felrakásáért a gépjárművezetőnek, ha a ki-* sérő jelenlétét jogszabály rendelkezései biztonsági okok miatt kötelezővé teszik. (Pl. kénsavas ballo* nok rakodása.) b) Közhasznú tehergépjárműközlekedési válla* latok darabárus forgalmában a le- és feladási okmányok rendszeres, önálló kezeléséért. c) Állandóan gépjárműmentőn vagy műhelykor csin foglalkoztatott gépjárművezető szerelési munkájáért, ha a tényleges szerelési munka 25%-nál nagyobb részét tölti ki munkaidejének. d) Tehergépkocsi kézi vagy gépi billentéséért, a dumpervezető kivételével. j e) az a)—d) pontokban felsorolt eseteken kívül külön pótlékra csak a munkaügyi miniszter a SZOT-tal egyetértésben adhat engedélyt. A fenti pontokban felsorolt külön munkákért pótlék csak egy címen fizethető. j 19. A külön pótlék megállapításához irányelv*! ként a következőket lehet figyelembe venni a 18< a)—e) pontok alatt felsorolt eseteknél. A napi rendszeres munkaidőből legalább a) egy órai külön foglalkoztatás esetén havonta 100 Ft, b) 2 órai külön foglalkoztatás esetén havonta 200 Ft, c) 2 órán felüli külön foglalkoztatás esetén ha«í vonta 250 Ft. j 20. A 18. pontban meghatározott pótlék nem fi* zethető levelek, iratok stb. kézbesítéséért. 21. Kalauznélküli autóbusz járatokon végzetl jegyeladásért a gépjárművezetőt az eladott jegyek árának, a taxi gépjárművezetőt pedig a napi bruttó bevételnek a közlekedés- és postaügyi mH niszter által a szakszervezettel egyetértésben meg* állapított százaléka illeti meg.