Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 32. szám

272 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szárrb a célfuvarozási vállalatoknál (minisztériumi szinten) a 265 órát az Országos Mentőszolgálatnál (nem forda szolgálatban történő foglalkoztatás esetén) a 250 órát egyéb vállalatoknál, szerveknél (minisztériumi szinten) a 250 órát b) Az a) pontban meghatározott kifizethető átlagos óraszámba nem számítanak bele a személygépjárművezetők részére kifizetett órák. A munkabér. a) Alapbér. 10. a) A gépjárművezető alapbérét a jelen utasítás mellékletét képező bértáblázat tartalmazza. b) Az alapbért a szakmai gyakorlati évek és annak a gépjárműtípusnak megfelelő bértétel alapján kell megállapítani, amelyen a gépjárművezető egy hónapot meghaladóan rendszeresen munkát végez. 11. a) A gépjárművezető alapbérének megállapításánál az igazolt szakmai gyakorlati időt lehet figyelembe venni. A vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottság véleményének meghallgatásával a gépjárművezetéssel eltöltött gyakorlat után — kiemelés, vagy előléptetés következtében — egyéb, gépjárművezetéssel kapcsolatos munkakörben eltöltött időt is figyelembe veheti (pl. garázsmester, forgalmi oktató, ellenőr, párttitkár, (üb. elnök stb.). b) A gépjárművezetéssel eltöltött idő alapján járó magasabb alapbért a.betöltött évet követő hó 1. napjával kell megállapítani. (Pl. ha egy gépjárművezető február 20-án betölti az 5 éves gyakorlati időt, úgy március 1-től lehet átsorolni.) b) Túlóradíjazás. 12. a) A személygépjárművezetőt a havi 210 óra utáni munka végzéséért túlóraátalány illeti meg. Az átalány mértéke — az általában végzett túlmunka alapulvételével — havi 200—600 Ft-ig terjedhet, de minisztériumi szinten az egy főre eső átlag a havi 400 forintot nem haladhatja meg. Ennek érdekében a miniszter állapítja meg a felügyelete alá tartozó vállalatoknál, szerveknél a kifizethető túlóraátalány mértékét. Az egyes óracsoportokhoz tartozó túlóraátalányt a gépjárművezetővel előzetesen közölni kell. Az előírt kereteken belül a túlóraátalányt a ténylegesen teljesített túlórák alapján havonta, vagy hoszabb időközönként kell megállapítani. A 400 forintos átlag betartását a ledolgozható túlórák engedélyezésével kell biztosítani. b) A járandósági gépjárművek [az 56/1958. (X. 19.) Korm. sz. rendelettel2 módosított 8/1957. (I. 29.) Korm. sz. rendelet2 8. §-a] vezetőinél a túl2 Az idézett rendeletek a Tanácsok Közlönye 1958. évi 62., illetve az 1957. évi 5. számában jelentek meg. órák számát és a havi túlóraátalány mértékét a miniszter állapítja meg. Ez az átalány nem számít bele az a) pont szerinti átalány átlagba. c) Az a—b) pontokban nem említett gépjárművezető túlóra díját a havi alapibére 210-ed részének alapulvételével (pótlék nélkül) kell elszámolni. 13. a) Ha a gépjárművezető nem teljes hónapot tölt el munkában (pl. hóközi munkábalépés, beteg-» ség stb. miatt), akkor a 2/a) pont szerint megálla* pított ledolgozandó munkaidőn felül teljesített órákat személygépjárművezetőknél mindig a tény* legesen teljesített túlóra csoporthoz tartozó túlóra-* átalánnyal, illetve egyéb gépjárművezetőnél pót-» léknélküli óradíjjal kell elszámolni. Példa: Egy személygépjárművezető egy 26 munkanapos hónapban (lásd 2/a, 3. példa) 18-án kezd dolgozni (előtte beteg volt). A hátralévő 90 óra kötelező munkaidején túlmenően 30 túlórát teljesített. Ebben az esetben a 30 túlórára eső túlóraátalány jár számára e töredékhónapban, függetlenül attól, hogy a vállalatnál ez a gépjárművezető már hosszabb idő óta az 50 órának megfelelő túlóraátalányt kapta a teljes munkaidővel ledolgozott hónapokban. b) Szabadságból adódó töredékhónap esetén —* túlóraátalány címén — a személy gép járművezetőnek a megelőző 3 havi túlóraátalány átlagát kell kifizetni. Példa: Egy személygépjárművezető 14 napig szabadságon volt. A megelőző 3 havi túlóraátalány átlaga 400 Ft. Ebben az esetben a havi keresete: a szabadságidőre járó átlagkeresetből (túlóraátalány nélkül), továbbá a szabadság után ledolgozott munkaidőre járó keresetből (arányos alapbér, esetleges pótlékok, prémium) és 400 Ft túlóraátalányból tevődik össze. c) Pótlékok. 14. a) A gépjárművezetőt az általa végzett és az alábbi pontokban felsorolt külön teljesítményekért alapbérén felül pótlék illeti meg. b) A munkaidőbe beszámított gépjárművezetése sel kapcsolatos munkáért (pl. gépkocsi karbantartás, gépkocsi mosás stb.) külön pótlékot fizetni nem szabad. 15. a) A gépjárművezetőnek heti pihenőnapon végzett munkájáért, ha helyette másik pihenőnapot nem kapott, az így teljesített órákra — melye-* ket a havi összes munkaidőbe beszámítanak és így egyszer már elszámolták — 100%-os pótlék fize-* tendő. Példa: A gépjárművezető egyik hónapban összesen 250 órát dolgozott, melyből 240-et munkanapokon, 10 órát pedig egy pihenőnapján teljesített, mely helyett másik pihenőnapot nem kapott. Ebben az esetben a bérelszámolás módja a következő: Tehergépjárművezetőnél a 210 órára elszámolt alapbéren felül 40 túlórát (30 munkanapon végzett és 10 pihenőnapon végzett túlóra után) pótlék nél-