Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 32. szám

32. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 271 - Ugyancsak beszámít a munkaidőbe a karbantartással és a kocsimosással eltöltött idő is, c) A gépjárművezető átlagos napi munkaideje a havi órakereten belül egyenlőtlenül is felosztható, de úgy, hogy részére a két munkanap közötti 8 órai pihenőidő biztosítva legyen. 3. A heti pihenőnapon munkában töltött idő — tekintet nélkül arra, hogy helyette a gépjárművezető másik pihenőnapot kapott, vagy a munkát 100%-kal pótlékolták — a munkaidőbe a ténylegesen ledolgozott óráknak megfelelően, túlórakorlátozás szempontjából beszámít. 4. a) Munkaszüneti nap esetén a havi munkaidőbe munkateljesítés nélkül beszámít napi 8 ó^a, illetve rendszeresen 5 napos munkahéttel dolgozó gépjárművezető esetében 9,5 óra, a váltásos munkaidőbeosztásban (12/24 stb.) dolgozó esetében pedig a munkaszüneti nap következtében kieső idő. Példa: A 6 napos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én nem dolgozik és a május havi teljesített munkaóráinak száma 202 óra. Ebben az esetben a havi tényleges munkaideje 210 óra. A gépjárművezető május 1-én nem dolgozik és a május havi teljesített munkaóráinak száma 240 óra. Ebben az esetben a havi tényleges munkaideje 248 óra. 1 b) Ha a gépjárművezető munkaszüneti napon munkát végez és e munkában töltött idő az a) pont alapján munkateljesítés nélkül beszámított órákat meghaladja, a többlet órákat — túlórakorlátozás szempontjából — be kell számítani a havi munkaidőbe. Példa: A 6 napos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én 4 órát dolgozik. Ezenkívül május hónapban még 202 órát teljesít. Ebben az esetben — túlórakorlátozás szempontjából — a számításba jövő órák száma 210 óra, mert a május 1-ét mint munkaszüneti napot legalább 8 órával kell beszámítani a havi munkaidőbe. Ha viszont május 1-én a gépjárművezető 12 órát dolgozik és a hónap további részében még 202 órát teljesít, akkor á túlórakorlátozás szempontjából beszámítandó havi munkaideje (202+8+4) 214 óra. A 6 napos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én 8 órát dolgozik. Ezenkívül május hónapban még 240 órát teljesít. Ebben az esetben túlórakorlátozás szempontjából a számításba-jövő órák száma 248 óra. Ha pedig május 1-én 12 órát dolgozik, a túlórakorlátozás szempontjából számításba vehető órák száma (240+8+4) 252 óra. 5. aj Ha a gépjárművezető munkaidejének egy részét rendszeresen előre meghatározott várakozási időt teszi ki (pl. MÁVAUT gépjárművezető), ezt az időt a munkaidőbe csökkentett mértékben lehet beszámítani. A várakozásnak a munkaidőbe való beszámítását a miniszter a szakszervezettel egyetértésben állapítja meg. Nem csökkenthető azonban a rakodással, vagy a nem menetrend szerinti személyszállítással kapcsolatos várakozási idő, Példa: Egy menetrend szerint közlekedő MÁVAUT bányászjárati gépjárművezető havi teljesített munkaóráinak száma 180 óra. Ha ezenkívül várakozásban 120 órát töltött el, a havi tényleges munkaideje 180+60 = 240 óra. (Feltételezve, hogy 1 óra várakozás 0,5 óra munkaidővel van számításba véve.) b) A munkában töltött időnek az a) pontban foglaltak szerinti számítása miatt a havi 210 órai munkaidőre megállapított alapbér nem csökkenthető. 6. a) Közhasználatú autóközlekedési és célfuva-f rozási vállalatok gépjárművezetőinél a gépjármű előkészítési-, átadási és napi gondozási idő címén legfeljebb napi 1 órát lehet a munkaidőbe beszámítani. Az egyéb vállalatok, szervek gépjárművezetőinél ezen a címen legfeljebb napi félórát, illetve ha a gépjárművezető a kocsimosást is maga végzi, legfeljebb napi 1 órát lehet figyelembevenni. Példa: Egy iparvállalatnál — ahol nem a gépjárművezető végzi a kocsi mosását — a' gépjárművezető rendszeres munkakezdési idejét 7 órában határozták meg. Ennek megfelelően a munkaideje v kezdetét Va^-től lehet számításba venni. A napi munkaidő befejezésének a garázsba való érkezést kell tekinteni, miután az előkészítési-, átadási és napi gondozási idő címén a félóra már a munkakezdésnél figyelembe lett véve. b) A munkaidő kiszámításánál a munkakezdési időponttól eltérni csak külön utasításra történő korábbi munkakezdés, vagy a gépjárművezető hibájából adódó késés esetén lehet. c) Amennyiben a gépjárművezető — erre vonatkozó külön utasítás nélkül — előbb megy be a gépkocsi tárolási helyére vagy onnan később távozik, munkaidejét akkor is az a) pontban foglaltaknak megfelelően kell számítani. , 7. Ha a gépjárművezetőt munkára berendelik, úgy arra a napra legalább 4 órát kell a részére elszámolni. Vidéki kiküldetésnél a tényleges foglalkoztatási időt, de legalább a 4/a. pontban meghatározott órákat kell munkanaponként elszámolni. 8. A havonta elrendelhető és kifizethető összes órák száma személygépjárművezetőnél a 310 órát, az egyéb gépjárművezetőnél a 300 órát (az igazolt távolléti időkkel és az esetleges pihenőnapon, munkaszüneti napon, a „B" menetlevéllel stb. teljesített munkaórákkal együtt) egyénileg nem haladhatja meg. 9. a) Az egyes vállalatok, szervek stb. gépjárművezetői részére az egy főre eső havi elrendelhető és kifizethető átlagos órák száma — éves szinten — nem haladhatja meg Havi a Fővárosi Autóbusz Üzemnél a 235 órát a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál a 230 órát a közhasznú gépjárműközlekedési vállalatoknál (minisztériumi szinten) 1959-ben a 273 órát 1960. I. 1-től a 270 órát