Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 32. szám

270 TANÁCSOK KÖZLÖNYE A vendéglátóipari egységeket, valamint az édesség- és dohányboltokat a vasárnapi nyitvatartási rend szerint kell nyitvatartani. Valamennyi egyéb nyíltárusítási üzletet, továbbá csarnokokat és piacokat egész napon át zárva kell tartani. Május hó 3-án (vasárnap) valamennyi nyíltárusítási üzlet, továbbá csarnokok és piacok a szokásos hétköznapi nyitvatartási rend szerint árusítanak. b) Az ország egyéb helységeiben az üzletek az alábbi eltérésekkel tartanak nyitva: Április hó 29-én (szerdán) valamennyi nyíltárusítási üzletet a hétköznapi nyitvatartási rend szerint kell nyitvatartani. Április hó 30-án (csütörtökön) a helyi igényeknek megfelelően az üzletek nyitvatartási ideje 1—2 órával meghosszabbítható. Május hó 2-án (szombaton) a tejet és kenyeret árusító boltokat a helyi igényeknek megfelelően 1—2 órára nyitva lehet tartani. c) Az ország egész területén a felvonulások és ünnepségek helyén a lakosság ellátásáról a helyszínen felállított árusító helyek és mozgóárusok útján kell gondoskodni. d) Az 1959. április hó 30-ára hirdetett vásárokat és hetipiacokat április 29-ére kell áthelyezni, a május 2-ára hirdetett vásárok és hetipiacok ezen a napon megtarthatók, és a vásár környékén működő boltok nyitvatartása az ilyen akaimakkor szokásos módon szabályozható. e) A boltok meghosszabbított nyitvatartásával felmerülő többlet béralapot az Országos Tervhivatal biztosítsa. Apró Antal s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. Miniszteri utasítás A munkaügyi miniszter 111/1959. (10—11) Mü. M. számú utasítása a gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének megállapításáról, A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 11/1959. (II. 20.) Korm. számú rendeletével1 módosított 11/1956. (XII. 19.) Korm. számú rendeletének 7. §-ában! kapott felhatalmazás alapján a 1 Az idézett rendeleteket a Tanácsok Közlönye ezévi 15., illetve az 1956. évi 60. száma közli. 32. szám. közlekedés- és postaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az eddigi rendelkezéseket összefoglalva, illetve kiegészítve — a következő utasítást adom ki: Az utasítás hatálya. 1. a) Az utasítás hatálya — ab) pontban foglal-? tak kivételével — kiterjed minden munkaviszonyban álló gépjárművezetőre (dumpervezetőre), segédgépjárművezetőre, valamint a közútra vizsgáztatott traktorvezetőre és motorkerékpárvezetőre (a továbbiakban: gépjárművezető). b) Nem tartoznak az utasítás hatálya alá — a fegyveres testületek hivatásos állományába tartozó és alkalmazásában lévő, — a mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatott, — a kisipari és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben^ tagként dolgozó és — a SZÖVOSZ felügyelete alá tartozó válla^ latok, szervek gépjárművezetői. c) A b) pontban felsoroltak közül a Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság, a SZÖVOSZ, az OKISZ és a KIOSZ felügyelete alá tartozó vállalatok, szervek és szövetkezetek gépjárművezetőinek munkafeltételeit és munkabérét a miniszter vagy a szerv vezetője a szakszervezettel egyetértésben, a közlekedés- és postaügyi miniszter és a munkaügyi miniszter hozzájárulásával szabályozza. Munkaidő, túlórakorlátozás. 2. a) A gépjárművezető munkaideje az egyes hónapok munkanapjainak számától függetlenül havi 210 óra. Ha a munkaviszony hónapközben kezdődik, vagy szűnik meg, akkor az illető hónapban munkában töltendő órák számát arányosan a munkanapok számától függően kell megállapítani* Példa: Február hónapban 24 munkanap van. A munkanapok száma és a napi 8 óra szorzata = 192 óra. A gépjárművezető ebben a hónapban már 192 óra után is megkapja alapbérét, azonban csak 210 óra után jogosult túlóradíjazásra. Július hónapban 27 munkanap van. A munkanapok száma és a napi 8 óra szorzata = 216 óra. A gépjárművezető ebben a hónapban már a 210 óra után jogosult az alapbérre, míg a további órák túlórának számítanak. A gépjárművezető munkaviszonya június 18-ával kezdődik. Júniusban 26 munkanap van, illetve 18-áig 15 munkanap. A hónapban hátralévő munkaideje 210 — (15x8) = 90 óra. Ebben az esetben — ellentétben az előző példákkal — nem a teljes havi alapbért kell elszámolni, hanem a 90 órára járó alapórabért. A 90 órán felül teljesített órák túlórának számítanak. b) A gépjárművezetőnek az étkezésre és tisztái-* kodásra munkaidején belül lehetősége van — mely idő beszámít a munkaidőbe —, ezért részére külön munkaközi szünet nem számolható el,