Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 27. szám

27. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 229 üdültetési költségeit lehet előirányozni. A „Hivatali üdültetés" elnevezésű költségvetési címen a külföldi csereüdültetés költségeit előirányozni nem szabad. A csereüdültetés keretében Magyarországra érkező vendégek üdültetésére azonban a kiadási előirányzatnak az a része felhasználható, amely a csereüdültetésben résztvevő magyar dolgozók és családtagjaik belföldi üdültetésére elő volt irányozva. Ugyancsak gondoskodni kell arról, hogy a tervezett bevételek maradéktalanul befolyjanak. A belföldi üdülés és a külföldi csereüdültetés költségei között levő különbség tehát teljes egészében a csereüdültetésben résztvevőket terheli. Ut. 5. A vállalatok a külföldi csereüdültetés fenti költségeihez az igazgatói alap és a nyereségrészesedés e célra engedélyezett részéből járulhatnak hozzá. Ut. 6. A kisipari szövetkezetek által szervezett külföldi csereüdültetés költségeihez kizárólag a részesedésnek (nyereségrészesedésnek) a szociális alapra fordított, illetve a közgyűlés által a szociális alapra engedélyezett részéből szabad hozzájárulni. Ut. 7. Az előbbiekben felsorolt elvet kell értelemszerűen érvényesíteni a gyermekek csoportos csereüdültetésénél is. H. 4. Csereüdültetést a vállalat csak külföldi vállalattal kölcsönösségi alapon kötött szerződés alapján bonyolíthat le a hazai és külföldi idegenforgalmi vállalatok kizárásával. Ut. 8. A szerződésnek tartalmaznia kell: a) a szerződő felek nevét, címét, b) a csereüdültetés helyét, időpontját, az üdültetés időtartamát (az utazási idővel együtt), c) a csereüdültetésben résztvevő felnőttek és gyermekek számát, d) a csereüdültetés utazási költségeire vonatkozó megállapodást, a csereüdültetésben résztvevők költőpénzének összegét, megjelölve, hogy azok fedezéséről milyen módon gondoskodnak, e) a csereüdültetésben résztvevők ellátására fordított napi élelmiszer nyersanyag költségét, valamint a program anyagi kihatását, /) a vállalat igazgatójának és U. B. elnö^ kének aláírását. H. 5. A csereüdültetésre vonatkozó szerződést csak az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a tanács felügyelete alá tartozó szerv tekintetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke (a továbbiakban: miniszter) által előzetesen adott engedély alapján szabad megkötni. H. 6. A miniszter a csereüdültetést csak akkor engedélyezheti, ha a) a vállalat a csereüdültetés keretében Magyarországra érkező külföldiek megfelelő színvonalú üdültetését vállalati (hivatali) üdülőben biztosítani tudja; a csereüdültetés céljára szállodai férőhelyet nem vesz igénybe, b) a csereüdültetés lebonyolítása a SZOT-tal szemben üdülőférőhely-, illetőleg beutalójegyigénnyel nem jár, c) a csereüdültetéshez szükséges pénzeszközök a megengedett forrásból rendelkezésre állnak, d) a csereüdültetés lebonyolításához a devizahatóság (Magyar Nemzeti Bank) előzetesen hozzájárul. Ut. 9. Megfelelő színvonalú az az üdülő, amely közművesített, szobánként egy-három férőhelyes, társalkodó- és étkezőhelyi-* ségekkel ellátott és megfelel azoknak az egészségügyi követelményeknek, amelyeket a csoportos üdültetésről szóló 3.167—29/: 1950. (III. 24.) N. M. számú rendelet, illetőleg a csoportos gyermeküdültetések egész-i ségügyi ellátásáról szóló 806/10/1953. (Eü. K. 8.) Eü. M. sz. utasítás ír elő. Ut. 10. Szállodai férőhelyet csak átutazás alkalmával lehet igénybe venni, ha a meghívottak elhelyezése más módon nem oldható meg. Ut. 21. A csereüdültetés fedezetére azok a források tekinthetők megengedettnek, ame-* lyek megfelelnek a jelen utasítás 3—7. ponU jaiban foglaltaknak. H. 7. A csereüdültetési szerződések megkötésénél és a csereüdültetés lebonyolításánál az alábbi elveket kell érvényesíteni: a) A vállalat évente az átlagos állományi össz-« létszámának legfeljebb 10%-át részesítheti külföldi csereüdültetésben úgy, hogy a résztvevők száma 10 főnél kevesebb és 500 főnél több nem lehet,