Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 10. szám

10. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 79 pebirtokos félproletárok, továbbá a pedagógusok, valamint a faluban működő földművesszövetkeze­tek és más szövetkezetek képviselői is. 5. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait fel­használva új alapokra kell helyezni a falu szocia­lista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Ennek érdekében kívánatos, hogy ipari üzemek, az állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságok, a mező­gazdasági tudományos kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szervek a mező­gazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék konkrét támogatásban. A patronálás fő feladata a politikai munka megjaví­tása, emellett a szervezeti és szakmai támogatás. A patronázs-mozgalom a termelés és az árutermelés lényeges fokozására, a beruházások végrehajtásá­nak támogatása révén az állóeszközállomány növe­lésére, a vezetés és a belső szervezeti élet állandó fejlesztésére is terjedjen ki. Az illetékes miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői a szakszervezetekkel együtt szer­vezzék meg az ipari üzemek által végzett patronáló munkát, a munka során a patronáló szervek veze­tői az elnököt, a szakemberek a mezőgazdászt, a könyvelők a termelőszövetkezeti könyvelőt segít­sék munkájában. A termelőszövetkezetekben vég­zett patronáló munkát a járási és a megyei taná­csok végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osz­tályai hangolják össze. A patronálással kapcsolatos kiküldetési költségek fedezéséről a patronáló szerv terhére kell gondoskodni. Ki kell alakítani a termelőszövetkezeti mozga­lom egyéni patronálási formáját is. Kívánatos, hogy az országos és megyei szervek vezetői, az or­szággyűlési képviselők, a miniszterhelyettesek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjai és más vezető beosztásban levő dolgozók elvállalják egy-egy falu termelőszövetkezeteinek mozgalmi jellegű patronálását. 6. Az új termelőszövetkezetek — különösen ab­ban az esetben, ha egy község dolgozó parasztsá­gának 70—80%-a egyszerre lép a szocialista gaz­dálkodás útjára, s így szocialista községgé válik —, valamint a területileg fejlődő termelőszövetkeze­tek gazdálkodásának megszilárdítását nagyobb mértékben kell előmozdítani. a) Ezek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további 50%-os, a második évben 25%-os díjkedvezményt kapnak. b) A termelési alap saját erőből fedezett részére 60% -os középlejáratú hitel folyósítását kérhetik, továbbá részükre a Magyar Nemzeti Bank szerző­déses fedezet ellenében — indokolt esetben — a szerződés fedezet 80%-ának erejéig rövidlejáratú hitelt folyósíthat. c) Amennyiben az a) és b) pont szerint nyújtott kedvezmények a gazdálkodás megindításához nem elégségesek, a forgóeszközszükséglet kiegészítésére és az üzemviteli költségek fedezésére kat. holdan-' ként _ az új és a fejlődő termelőszövetkezetek te­rületnövekedésük mértékéig — legfeljebb 500 fo­rint, 15 éves lejáratú indulási hitel nyújtását kér­hetik. Az indulási hitelt a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának javaslatára a Magyar Nemzeti Bank folyósítja. A célszerű fel­használást a járási tanács végrehajtó bizottságá­nak mezőgazdasági osztálya is ellenőrzi. II. A növénytermesztés fejlesztése. A termelőszövetkezetek belterjes irányú gazdád kodásának elősegítése, a termésátlagok növelése, a termelési költségele csökkentése érdekében 'az alábbiakat kell tenni: 1. A termelőszövetkezeti közös gazdaságok zöld­trágyázott területeinek növelése céljából az állami vetőmagakció keretében évenként biztosítani kell a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét és erre a célra — a termelőszövetkezet kérésére — a somkóró vetőmagot q-ként 600 Ft-os, a keserű csil­lagfürt vetőmagját 300 Ft-os és a szegletes lednek vetőmagját 300 Ft-os áron kell részükre eladni. Zöldtrágyázás céljára a felsorolt vetőmagvak árából az új és a területileg fejlődő termelőszövet­kezeteknek további 50% engedményt kell adni. 2. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, ame­lyek a használatukban lévő egész területen a nö­vénytermelés valamennyi munkáját közösen vég­zik, abban az esetben, ha 1 kat. hold szántóra szá­mítva — a gabonacséplés kivételével — 2 nor­málhold elvégzésére március 10-ig szerződést köt­nek, a gépállomási munkadíjból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények 70 százalékát kapják, feltéve, hogy alapszabály­szerűen működnek, a jövedelem 50 százalékát munkaegység alapján fizetik ki, a jövedelem 10 százalékát pedig beruházásra fordítják. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vétel­árából is ugyanilyen mértékű kedvezményben ré­szesülnek. E kedvezmény nyújtásának részletes feltételeit a földművelésügyi miniszter a pénzügy­miniszterrel egyetértésben szabályozza. 3. A helyi viszonyok figyelembe vételével el kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő ter­melőszövetkezetek az első évben területük 10 szá­zalékán, a második évben pedig 15 százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket ter­meljenek és már az első évben megkezdjék a siló­kukorica termesztését is. A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vető-í magot az állam kedvezményes hitelfeltételek mel­lett biztosítja. A hitelt 2—4 év alatt kell vissza­fizetni, a törlesztést pedig a második évben kell megkezdeni. Az új és a területileg fejlődő termelőszövetke­zetek részére — kérésükre —egyéb vetőmagszük­ségletük biztosítására gabonafélékből természet­beni vetőmagkölcsön, egyéb vetőmagvakra rövid­lejáratú hitel nyújtható. A vetőmagkölcsönt csak a vetést követő évben kell törleszteni. 4. Az ország legfontosabb zöldségtermelő tájain nagy városok, ipari központok és üdülőhelyek kör­nyékén egy-egy már jól működő termelőszövet­kezet zöldségtermesztését, a lehetőségek figyelem-* be vétele mellett, fokozatosan legalább 100 kat.

Next

/
Thumbnails
Contents