Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 10. szám

80 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám. hold területű példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni és megfelelő gépi eszközök rendelkezésre bocsátásával elő kell segíteni, hogy a művelést nagyüzemi módszerekkel folytassák. 5. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés kialakításának segítése érdekében a jelenleg érvényben lévő hitelkedvezményeken túlmenően azt a termelőszövetkezetet, amely rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösét felújítja, az újonnan létesített üzemi gyümölcsös telepítésére megállapított feltételek szerint hitelelengedésben kell részesíteni; annak a termelőszövetkezetnek, amely parlagterületen legalább 10 kat. hold nagyságú gyümölcsöst, vagy szőlőt, vagy 20%-nál nagyobb lejtésű területen legalább 10 kat. holdon gyümölcsöst vagy szőlőt telepít, az új üzemi gyümölcsösök, illetve szőlők telepítésére megállapított kedvezményeken felül további kedvezményeket lehet biztosítani; a meredek lejtőkön létesítendő legalább 10 kat. hold nagyságú gyümölcsösök és szőlők talajának terraszozásához, támfalak, vízfogók és vízlevezetők építéséhez a termelőszövetkezeteknek — az érvényben lévő kedvezmények mellett — hosszúlejáratú hitelt lehet nyújtani. A felsorolt kedvezmények előfeltétele, hogy a gyümölcsös, — illetőleg a szőlőtelepítés nagyüzemű rendszerben történjék. 6. 1959-ben 5000 kat. hold új öntözőtelep létesítését kell elősegíteni. Az esőztető öntözőberendezések létesítésénél — függetlenül attól, hogy a berendezés felszín alatti vagy felszín feletti csőhálózattal épült —, a termelőszövetkezetek ugyanazokat a kedvezményeket kapják, mint egyéb öntözőtelepek létesítése esetén. A termelőszövetkezetek részére végzett öntözőtelep korszerűsítési munkáknál a gépi munkák díjából 30 százalékos engedményt lehet adni. 7. A termelőszövetkezeti gazdaságok talaj javítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének megjavítására és fokozására — a termelőszövetkezetek igényeihez képest — 1959-ben mintegy 35.000 kat. hold savanyú és szikes talajnak különféle módszerrel történő megjavításához kell támogatást nyújtani. III. Az állattenyésztés fejlesztése. A termelőszövetkezetek tenyésztői munkájának megjavítása, az állatsűrűség fokozása, az állati termékek hozamának növelése, valamint az állattenyésztés gazdaságossá tétele érdekében az alábbiakat kell tenni: 1. Szarvasmarhatenyésztés. a) A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán, a szarvasmarha bevitelen és a saját erőből történő vásárláson kívül 1959-ben 20.000 tenyészszarvasmarhát — tehenet, vemhes- és tenyészüszőt — kell a- termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezeteknek középlejáratú hitelből, a szállítási költségek megtérítéséből, va-> lamint — 9.000 darabos keretben — vissza nem térítendő árkedvezményből álló állami támogatást kell nyújtani. A 9.000 darab keretében az állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságoktól 3.000 jó minő-ségű, gümőkórmentes vemhes tenyészüszőt kell felvásárolni, a tenyésztési szerződéssel lekötött vemhesüszőkből pedig 6.000 darabot kell a ter-* melőszövetkezetek részére juttatni. A további 11.000 darabot részben a szabad piacon történő felvásárlással kell beszerezni, részben a hízlalási szerződéssel lekötött üszőkből kell biz-* tosítani. b) A közös szar vasmarhaállomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítése érdekében a ter-* melőszövetkezetek a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter által megállapítandó kedvezményben (hitel, hitelelengedés) részesülhetnek. c) A termelőszövetkezetek hízlalási igényeinek kielégítése céljából folyamatosan biztosítani kell a termelőszövetkezeti gazdaságok számára 1959-ben 25.000 hízónak való növendék- és felnőtt szarvas-* marha felvásárlását. Erre a célra hitelt a termelőszövetkezetek csak abban az esetben kaphatnak, ha állami szervtől vásárolják a hízónak való szarvasmarhát. Az állami felvásárlási szervek által átadott hízóállatokra a termelőszövetkezetekkel hízlalási szerződést kell kötni. d) A termelőszövetkezetek szarvasmarhaállomá-* nyának és vágómarha hústermelésének növelése érdekében 1959. évtől kezdődően az eladásra fel-* kínált borjak termelőszövetkezetekben történő továbbnevelésére kedvezményes akciót kell szervez-* ni. Az akció keretében az állatforgalmi vállalatok 1959-ben — a termelőszövetkezetek igényeinek megfelelően — mintegy 7.000 db borjút vásárolja-* nak fel és két-három hónapos korban helyezzenek ki olyan termelőszövetkezetekbe, amelyek a borjúneveléshez szükséges feltételekkel rendelkeznek. A borjak nevelésére a termelőszövetkezetekkel szerződést kell kötni, az átadásra kerülő borjak felvásárlási árát a hízlalási előlegből kell fedezni és a 6 hónapos kor elérésekor a termelőszövetkezeteknek átadott minden állat után 1 q korpát kell állami áron juttatni. A termelőszövetkezeti gazdaságok szarvasmarha tenyésztésének minőségi javítására 1959-ben további, legalább 50 termelőszövetkezeti gazdaságban kell szarvasmarha törzstenyészetet kialakí-* tani. A termelőszövetkezetek tejtermelésének foko-* zása érdekében részükre az 1959-ben szerződés alapján leszállított tejmennyiség után — egész éven át folyamatosan — literenként 0,20 kg korpát kell állami áron juttatni. Ezenkívül készpénzfize-* tés mellett 500 vagon korpát, illetőleg a növendékmarhák részére keveréktakarmányt és legalább 1.000 vagon sörtörkölyt kell a termelőszövetkezeti gazdaságok rendelkezésre bocsátani. Mind a kor-* pát, mind a keveréktakarmányt akkor is biztosi-* tani kell a termelőszövetkezetek számára, ha a tejet közvetlenül a felhasználó intézményeknek adják át.