Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 9. szám

9. szám. TANÁCSOK KÖZI^NYE 73 b) nemesítő telepről származó, szárnyjelzővel el­látott naposbaromfi után legfeljebb 30 százalék; c) szaporító telepről származó, szárny jelzővel el­látott naposbaromfi után legfeljebb 15. százalék. 4- §. A 3. §-ban foglalt rendelkezések szerint meg­állapított árak egészséges, ép, felszáradt és a ket­tetőállomáson átvett naposbaromfira vonatkoz­nak. Más helységben történő értékesítés esetében a vevő lakóhelyére való szállítással felmerült tény­leges költségek a vevő terhére felszámíthatok, azok azonban egy-egy naposbaromfi után a 20 fil­lért nem haladhatják meg. 5. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1969. évi január hó L, napjától kezdődően kell alkalmazni. Dögei Imre s. k., földművelésügyi miniszter. A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke 21 19591 (K. É. 3.) Bk. M. számú utasítása a cukrászda jellegének meghatározásáról. A magyar cukrászat sok évtizedes múltja, nemzetközi vonatkozásban is elismert színvonala szükségessé teszi a fokozatos továbbfejlesztés biztosítását. E célkitűzés eredményeképpen elmúlt években a. cuk­rászda hálózat vidéken és Budapesten jelentősen növe­kedett és számos régi elvűit egységet korszerűsítettek. Különösen jelentős az előrehaladás a vidéki állami és födművesszövetkezeti cukrászdái hálózat fejlesztésében. Sok olyan helységben, ahol eddig nem műkötött cuk­rászda, városi színvonalat elérő üzletek létesültek. Mind­ehhez hozzájárult a kis-cukrászdák rendszerének beve­zetése is. Megállapítható azonban az is, hogy a hagyományos cukrászdái jelleget — számos helyen — eltorzította az eszpresszó üzlettípus térhódítása. A tiszta cukrászdái jellegű egységek fejlesztése, illetve a cukrászipar sajátos hagyományainak megőrzése érde­kében az alábbiakat rendeljük: I. Cukrászdának minősülő egységek. 1. Azokat az egységeket, amelyek mellett közvetlenül — ugyanabban a házban — olyan cukrászműhely, illetve üzem működik, amelynek elsődleges feladata az üzletnek cukrászati termékekkel való ellátása, cukrászdának kell minősíteni. 2. Azokat az egységeket, amelyek mellett közvetlenül cukrászüzem, illetve műhely nem működik, de amelyben a forgalomnak legalább 75%-át — töldművesszövetke­zeti cukrászdában az egyéb édesipari termékeket is bele­értve 60%-át — cukrászsütemény, fagylalt, feketekávé teszik ki, cukrászdának lehet minősíteni. 3. Cukrászdában sört, bort, égetett szeszesitalt a minő­ségi likőrök kivételével árusítani nem szabad. Azokban a helységekben, ahol állami cukrászda, vagy eszpresszó nincsen, a földművesszövetkezeti cukrászda — családi sör kivételével — minőségi palackozott sört is árusíthat. II. Választék, minőség és forgalombahozatal. 1. Cukrászda jellegű üzlet áruválasztékára a 88/1958. (K. É. 31.) Bk. M. sz. utasításban foglaltak az irányadók. A földművesszövetkezeti cukrászdákra kötelező választék minimumot a SZÖVOSZ elnöke külön állap.'tja meg. 2. Az üzletben értékesítésre kerülő árukat szakszerűen és ízlésesen, a csipkepapírral ellátott tálcákon kell a ki­szolgáló asztalon (pulton) vitrinekben, stb. elhelyezni. 3. A helyben elfogyasztásra kerülő készítményeket ízlé­sesen és szakszerűen kell elkészíteni, az egyes sütemény­féléket azok jellegének megfelelően papírhüvelybe he­lyezve, választópapírral ellátva (kapszlizva és vakszolva) kell a fogyasztó részére felszolgálni. 4. Azokat a cukrászsüteményeket, amelyeket a fo­gyasztó a cukrászdából elvisz, papírtálcán, papírban az áru jellegének megfelelően, ízlésesen átkötve kell kiszol­gálni. III. Cukrászdái dolgozókra vonatkozó előírások. 1. Cukrászda vezetője csak szakképzett, legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező cukrász, szakképzettség nél­kül legalább 5 éves cukrászdái gyakolat szükséges. A földművesszövetkezeti cukrászdákban a földművesszövet­kezet igazgatósága, a MÉSZÖV engedélyével ideiglenesen az utasításban megállapított követelményekkel még nem rendelkező vezetőt is alkalmazhat. 2. Cukrászdái pultosnak, felszolgálónak lehetőleg nőket kell alkalmazni, a családi jellegű kiscukrászdákban férfi családtag is alkalmazható. 3. Állami vendéglátóipari cukrászdában felszolgálónak csak képesítéssel rendelkezőket szabad alkalmazni. Kivé­telt képeznek azok, akik legalább 3 éves cukrászdái fel­szolgáló gyakorlattal rendelkeznek, vagy jelenleg is eb­ben a munkakörben dolgoznak. Pultosnak 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezőket lehet alkalmazni (kávéfőző, cukrászdái pultos, büfés stb.). Kivételt képeznek azok,­akik jelenleg is ezt a munkakört töltik be. A földművesszövetkezeti cukrászdák felszolgálóinak kötelező szakmai képesítésére vonatkozólag a SZÖVOSZ elnökének a 29/1958. (Sz. É. 27.) számú utasítása az irány­adó. 4. A dolgozók öltözéke egységes, a cukrászdákra jel­lemző legyen (pl. fekete ruha, fehér kötény, bóbita, vagy fekete alj és fehér blúz, kötény és bóbita stb.). IV. Általános rendelkezések. 1. A cukrászdák kirakataiban minden esetben az ott készített és értékesítésre kerülő készítményeket kell el­helyezni és biztosítani kell, hogy a kirakat az egység napi különlegességeit mutassa be. Amennyiben a kirakat hűtővitrin, vagy egyéb technikai felszerelés hiányában friss készítmények elhelyezésére nem alkalmas, azt porcelánnal, cukrász szakmai tárgyú művészi képekkel, élővirággal stb. kell ízlésessé tenni. 2. Cukrászdákat az üzlet jellegének megfelelő berende­zéssel (pl. alacsony pult, hogy a sütemény jól látható legyen, asztalok, székek, üveglappal, vagy műanyagborí­tással, stb.) továbbá a szükséges anyagi-technikai lehető­ségeknek megfelelően hűtővitrinekkel stb. kell felsze­relni. 3. A megyei (megyei jogú városi) tanácsok vb. keres­kedelmi osztályai kötelesek az utasítás hatálybalépése után a cukrászdák működési engedélyét, annak megfe­lelően módosítani, hogy az egység cukrászdának, vagy eszpresszónak minősül. 4. Jelen utasítás 1959. évi április 1. napján lép ha­tályba. Molnár Károly s. k., a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Sebes Sándor s. k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents