Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 9. szám

72 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám. Megnevezés Egység Gyári eladási ár Ft Fogyasztói ár Ft Egyéb készítmények: Anyarozs mycélium Baktocasein — Tuberkulin, 50%-os Hepafex — — Fehéregér — Brucellin — — «Phylavit B—12 Neohepafex — — Tyúktífusz antigón Mailéin — — — Protecan ebtápszer A földművelésügyi miniszter 3 1959. (I. 26.) F. M.—A. H. számú rendelete a baromfi-tenyésztojás termelői és a géppel keltetett naposbaromfi fogyasztói árának megállapításáról. A 10 1957. (II. 24.) Korm. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján — az Országos Árhivatar elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: 1. §• " (1) A naposcsibe gépi keltetésére alkalmas tény észtojás termelői ára az étkezési tojásnak tenyészfelárral kiegészített, helyileg érvényes mindenkori állami szabadfelvásárlási ára. Tenyészfelárként a fajtatiszta állománnyal rendelkező tenyésztő részére — a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) által kiállított igazolás alapján — az alapár 40, a nem fajtatiszta állománnyal rendelkező tenyésztő részére pedig az alapár 30 százalékát kell megfizetni. (2) A kacsa-, liba-, pulyka- és gyöngytyúk-tenyésztojásért a helyileg kialakult szabadpiaci árat kell fizetni. (3) A törzskönyvezett baromfitenyészetekből származó tenyésztojásért a megyei törzskönyvi felügyelőség igazolása alapján április hó 30. napjáig a tenyésztojás áron felül további feiar fizethető. E felár a nemesítő teleptől átvett tenyésztojás után a tenyésztőjás-ár legfeljebb 30, a szaporító teleptől átvett tenyésztojás után a tenyészfojás-ár leg' feljebb 15 százaléka lehet. 2- §. (1) Az 1. §-ban foglalt rendelkezések szerint megállapított árak kizárólag vérvizsgálí, 2 százalékon aluli tifuszfertőzöttségű, tenyésztojá? termeléséhez megfelelően takarmányozott állatállo1 adag 14,30 — 100 ml 30,— 31,80 100 ml 193,— 222,— 100 ml 2 — 2,10 1 db 5,20 — 100 ml 240,— 254,40 kg 40,— 43100 ml 9 — 9,60 100 ml 34,— 36,— 100 ml 200 — 212,— kg 13,80 15,— mányból származó tenyésztojásért fizethetők. A tenyésztőjásnak szabályos alakúnak kell lennie; gyűrűs és egy hetesnél régebbi nem lehet. A tyúk^ tojás súlya 53 grammnál kevesebb és 65 grammnál több nem lehet. A terméketlen tojások száma február hónapban, továbbá június—augusztus hó-* napokban a 15 százalékot, március—május hóna-* pókban pedig a 12 százalékot nern haladhatja meg. (2) A tenyésztojás minőségi átvételének helyi állami, kísérleti, tan- és célgazdasagok, valamint mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok szállításai esetében a keltetőállomás, egyéni tenyésztők szállításai esetében a kijelölt tojás-átvevőhely. Ha a tojások keltetésre alkalmatlanok, a keltetőállomás az átvételt megtagadja, vagy a tojásokat — a tenyésztő kívánsá-* gára — az étkezési tojás állami felvásárlási árán veszi át. 3- §. (1) A géppel keltetett naposcsibe fogyasztói árát — a keltetőállomások és az értékesítő szervek javaslata alapján — a megyei mezőgazdasági osztály állapítja meg. A naposcsibe fogyasztói árát — az értékesítési lehetőségek figyelembevételével —• úgy kell megállapítani, hogy az megyénként éves átlagban az önköltséget fedezze és legfeljebb 5 százalékos nyereséget eredményezzen. (2) A géppel keltetett egyéb naposbaromfit (ka-* csát, libát, pulykát, gyöngyöst) a keltetőállomás a helyileg kialakult szabadpiaci fogyasztói áron értékesíti. (3) A törzskönyvezett baromfitenyészetekből származó tenyésztojásból keltetett naposbaromfiért — a megyei törzskönyvi felügyelőség igazolása alapján — május hó 21. napjáig az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint megállapított áron felül a következő felárak számíthatók fel: a) nemesítő telepről származó, pedigrés és szárnyjelzővel ellátott naposbaromfi után legfeljebb 50 százalék;