Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

824 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 94. szám. th*»nnélye után folyósított lakbérsegélyt be kell számítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az Rny. 116. §-a (3) bekezdésében említett nyugdíjas özvegyére is. (3) Az 1939. évi XVI. törvény alapján megállapított özvegyi járadékot, munkaviszonyra és keresőfoglalkozásra való tekintet nélkül, 75 forint^ ról 150 forintra kell felemelni. Rny. 123. §. Az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet alapján megállapított és 400 forintot el nem érő özvegyi nyugdíjakat tíz százalékkal kell felemelni. A felemelt nyugdíj 250 forintnál kevesebb és 400 forintnál több nem lehet. Ha azonban a nyugdíj megállapításának alapjául szolgáló munkabérátlag ötven százaléka nem éri el a 250 forintot, az özvegyi nyugdíj csak a munkabérátlag ötven százalékára emelhető fel. Az özvegyi nyugdíj összege ebben az esetben sem lehet kevesebb 100 forintnál. Rny. 124. §. A Tny. hatályba lépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított 175 forintot ei nem érő árvaellátásokat 175 forintra, a szülőtlen árvák 250 forintot el nem érő ellátását pedig 250 forintra kell felemelni. Az emelés összegébe az árvának folyósított lakbársegélyt be kell számítani. Rny. 125, §. Az Rny. 116. §-a (2) bekezdésében felsorolt jogszabályok és az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet alapján megállapított szülői nyugdíjakat az özvegyi nyugdíjak felemelésére vonatkozó rendelkezések szerint kell felemelni. Rny. 126. §. Az 1954. évi 28. számú törvénye erejű rendelet 26. §-a, illetőleg a 69/1954. (XI. 2.) M T. számú rendelet 38. §-a alapján 500 forintig folyósítható nyugellátásban részesülő özvegyeknek az őket mindkét jogcímen megillető nyugellátását a jelen rendelet rendelkezései szerint fel kell emelni. Az így felemelt nyugellátásokból azonban legfeljebb 700 forintot lehet folyósítani. Rny. 127. §. (1) A külföldre folyósított nyugellátások a jelen rendeletben foglalt rendelkezések alapján nem emelhetők fel. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható olyan nyugellátásokra, amelyeket államközi társadalombiztosítási egyezmény alapján kell külföldre folyósítani. Rny. 128. §. Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az Rny. 116—127. §-ai végrehajtásával kapcsolatos részletkérdéseket szabályozza. Vegyes rendelkezések. Rny. 129. §. (1) Üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség által okozott munkaképességcsökkenés vagy megrokkanás esetében a Tny. rendelkezései szerint baleseti járadékra, illetőleg baleseti rokkantsági teljes nyugdíjra jogosultak: a) az államigazgatás szervei (vállalatai), a Ma-* gyar Posta és a közforgalmú vasutak által alkal-* mázott alkalmi hómunkások, valamint hatóság által közmunkára kirendelt dolgozók; b) a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai; c) a munkásőrség tagjai a munkásőri szolgálat teljesítésével összefüggő sérülés vagy baleset által okozott munkaképességcsökkenés vagy megrokkanás esetében; d) a cséplőgép mellett dolgozó, munkaviszonyban nem álló személyek; ej a munkaügyi miniszter által az illetékes miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve ki-* jelölt egyetemek, főiskolák, technikumok, mezőgazdasági akadémiák és egyéb iskolák, tanfolyamok stb. tanulói (hallgatói), ha a baleset a tanulmányaik keretébe tartozó gyakorlati képzés közben következett be; f) a letartóztatottak szabadlábra helyezésüktől, a közbiztonsági őrizetben levők pedig az őrizet megszűnésétől kezdődően. (2) Az (1) bekezdésben említett személyek mind-* addig, amíg az üzemi baleset következtében gyógy-* kezelésre szorulnak, az Rny. 130—134. §-aiban foglalt eltérésekkel a betegségi biztosításnak üzemi baleset esetében járó szolgáltatásaira jogosultak. Rny. 130. §. (1) Az Rny. 129. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett személyeknél üzemi baleset az a baleset, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját a közös termelőmunka végzése közben, vagy azzal összefüggésben, vagy a közös munkával előállított termények és termé-* kek feldolgozásával, szállításával és értékesítésével járó, munkaegység ellenében végzett tevé-kenység közben éri. Üzemi baleset az is, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját mun^ kába, vagy onnan lakására (szállására) menet éri. (2) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag foglalkozási betegség miatt nyugellátásra csak akkor jogosult, ha a munkaképesség csökkenését az Rny. II. számú mellékletét alkotó foglalkozási betegségi jegyzéknek 13., 17., 27. és 28. pontjában említett foglalkozási betegség okozza. (3) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak a baleseti járadék, illetőleg a rokkantsági teljes nyugdíj megállapításáig — táppénz helyett — kártalanítási segély jár. A kártalanítási segély a havi 900 forint összegű átlagjövedelem hatvanöt százaléka; ha a kártalanítási segélyt nem teljes naptári hónapokra kell fizetni, a kártalanítási segély napi összege az átlagjövedelem hatvanöt százalékának egyharmincad része, vagyis kereken napi 20 forint. A kártalanítási segélyt vasárnapra és ünnepnapra is fizetni kell. (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag baleseti járadékának és rokkantsági teljes nyugdíjának havi összegét 900 forint átlagjövedelem alapján kell megállapítani. Rny. 131. §. (1) Az Rny. 129. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett személynek kereső-* I képtelensége és ez alapon táppénzre jogosultsága