Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

94. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 797 28. §. (1) Az öregségi teljes nyugdíjra jogosult törzz nyugdíj a a munkabér ötven százaléka. (2) Az öregségi résznyugdíjra jogosult törzsnyugdíja az (1) bekezdésben meghatározott törzsnyugdíjnak a munkabér annyiszor két százalékával csökkentett összege, ahány év az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hiányzik. 29. §. (1) A rokkantsági teljes nyugdíjra jogosult I. csoportbeli rokkant törzsnyugdíja: a) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő rokkantság esetén a munkabér hetven százaléka, b) egyéb okból eredő rokkantság esetén a munkabér hatvan százaléka; II. csoportbeli rokkant törzsnyugdíja: a) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő rokkantság esetén a munkabér hatvanöt százaléka, b) egyéb okból eredő rokkantság esetén a munkabér ötvenöt százaléka; III. csoportbeli rokkant törzsnyugdíja: a) üzemi balesetből, vagy foglalkozási betegségből eredő rokkantság esetén a munkabár hatvan százaléka, b) egyéb okból eredő rokkantság esetén a munkabér ötven százaléka. (2) A rokkantsági résznyugdíjra jogosult törzsnyugdíja az (1) bekezdésben meghatározott megfelelő törzsnyugdíjnak a munkabér annyiszor két százalékával csökkentett összege, ahány év a rokkantsági teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hiányzik. 30. §. A nyugdíjkiegészítés az 1929. évi január hó 1. napja óta megszerzett szolgálati idő minden teljes éve után a törzsnyugdij egy százaléka. 31. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj legkisebb összege havi ötszáz forint. Ha azonban a szolgálati idő tíz évnél több, a nyugdíj nem lehet kevesebb az ötszáz forintnak annyiszor öt forinttal emelt összegénél, mint ahány évvel a szolgálati idő a tíz évet meghaladja. (2) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összege a nyugdíj megállapításánál alapul vett munkabérnél több .nem lehet és a havi háromezerötszáz forintot nem haladhatja meg. 32. §. (1) A dolgozó özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjnak ötven százaléka, amely a férjet az elhalálozás időpontjában a nem üzemi balesetből eredő III. csoportbeli rokkantsága esetén megillette volna. (2) Az öregségi nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj a meghalt férj részére megállapított öregségi teljes nyugdíj, illetőleg öregségi résznyugdíj ötven százaléka. (3) A rokkantsági nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjnak az ötven százaléka, amely a férjet a nyugdíjazás időpontjában a nem üzemi bal-1esetből eredő III. csoportbeli rokkantsága esetéi ben megillette vagy megillette volna. (4) Az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében meghalt dolgozó, illetőleg nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj ötven százaléka annak a rokkantsági teljes nyugdíjnak, amely a férjet az üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség alapján a halál időpontjában a II. csoportbeli rokkantság esetén megillette vagy megillette volna. 33. §. Ha az özvegyi nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük meg kell osztani. 34. §. (1) Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka, de legalább havi százhetvenöt forint, annak az árvának pedig, akinek mindkét szülője meghalt (szülőtlen árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás, de legalább havi kétszázötven forint jár. (2) Azt az árvát, akinek életben lévő szülője rokkant, az árvaellátás szempontjából szülőtlen árvának kell tekinteni. (3) Az árvaellátás szempontjából szülőtlen árvának kell tekinteni azt az árvát is, akit életben lévő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. Az árvaellátás és szülőtlen árva részére járó árvaellátás közötti különbözetet a szülőtől be kell hajtani, ha gyermekének eltartására képes. (4) Ha az árvaellátásra jogosult mostohagyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat fizet, ezt az árvaellátásba be kell számítani. Ha a tartásdíj összege több mint az árvaellátás, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. 35. §. A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Ha több szülő, illetőleg nagyszülő jogosult nyugdíjra, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg. • 36. §. (1) Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj együttes összege nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj kiszámításánál a 32. § szerint alapul vett nyugdíj százhuszonöt százalékát és nem lehet több háromezerötszáz forintnál. (2) Ha a hozzátartozók nyugellátásának együttes összege az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladná, a nyugellátásokat — az özvegyi nyugdíj kivételével — arányosan csökkenteni*-kell. Ha azonban az árvaellátás ennek követe keztében a százhetvenöt forintot, illetőleg szülőt-*