Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

798 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 94. szám. len árva esetében a kétszázötven forintot nem érné el, az árvák részére ezt az összeget kell megállapítani. 37. §. (1) A baleseti járadék összege 16—25%-os munkaképességcsökkenés esetében (1. fokozat) a munkabér nyolc százaléka, . 26—35%-os munkaképességcsökkenés esetében (2. fokozat) a munkabér tíz százaléka, 36—49%-os munkaképességcsökkenés esetében (3. fokozat) a munkabér tizenöt százaléka, 50—66%-os munkaképességcsökkenés esetében (4. fokozat) a munkabér harminc százaléka. (2) A Minisztertanács az egyes fokozatokban rendelettel megállapíthatja a baleseti járadék legkisebb összegét. Jogosultságot kizáró és korlátozó okok. 38. §. A jogosultat csak egy nyugellátás illeti meg; az, aki több nyugellátásra jogosult, ezek közül választhat. A Minisztertanács rendelettel ettől eltérően is rendelkezhet. 39. §. Nem jogosult rokkantsági teljes vagy résznyugdíjra, illetőleg baleseti járadékra az, aki rokkantságát vagy sérülését szándékosan maga okozta. Nem jogosult nyugellátásra az a hozzátartozó, aki a dolgozó vagy a nyugdíjas halálát szándékosan okozta. 40. §. Nem lehet öregségi teljes vagy résznyugdíjat megállapítani annak, aki rokkantsági teljes vagy résznyugdíjban részesül. 41. §. Nem lehet rokkantsági teljes vagy résznyugdíjat megállapítani annak a férfinek, aki a hatvanadik és annak a nőnek, aki az ötvenötödik életévét betöltötte, vagy aki korkedvezmény alapján öregségi teljes, illetőleg résznyugdíjban részesül. 42. §. (1) Nem lehet ötszáz forintnál nagyobb összegű öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak, akit a bíróság a Népköztársaság, az államhatalom és az államigazgatás rendje, vagy a népgazdaság ellen, szándékosan elkövetett bűntett miatt e törvényerejű rendelet hatálybalépése után jogerősen három évet meghaladó tartamú börtönbüntetésre ítél. Az így elítélt korkedvezményre nem jogosult. (2) Nem lehet az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedése után szerzett szolgálati ideje alapján igényel nyugellátást. (3) Ha az (1) bekezdés szerint elítélt személy nyugdíjas, nyugdíját havi ötszáz forintra, ha pedig özvegyi vagy szülői nyugdíjat kap: havi kétszázötven forintra kell leszállítani. (4) Az (1)—(3) bekezdés rendelkezéseit a hozzátartozók nyugellátásának megállapítására is megfelelően alkalmazni kell. 43. §. Csökkenteni lehet a volt tőkés vagy egyéb kizsákmányoló és olyan személy nyugdíját, aki a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemei közé tartozott, ha megállapítást nyert, hogy a felszabadulás után ellenséges politikai magatartást tanúsított. Ily módon a nyugdíjat legfeljebb ötszáz forintra lehet csökkenteni. 44. §. A 41—43. § rendelkezéseit az üzemi baleseten vagy foglalkozási betegségen alapuló nyugellátásokra alkalmazni nem lehet. 45. §. (1) A külföldre távozott személyek nyugellátására vonatkozó szabályokat a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik külföldi lakóhelyük szerinti állammal kötött társadalombiztosítási egyezmény alapján jogosultak nyugellátásra. Ezekre az egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. A nyugellátások folyósítása. 46. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj folyósítása szünetel arra az időre, amíg a nyugdíjas munkaviszonyban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat. A kivételeket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. (2) Az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást és a baleseti járadékot a munkaviszony vagy keresőfoglalkozás tartama alatt is korlátozás nélkül folyósítani kell. (3) Az árvaellátás folyósítása szünetel arra az időre, amíg az árva ingyenes állami ellátásban részesül. 47. §. (1) Szüneteltetni kell a nyugellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult szabadságvesztés büntetését tölti, előzetes letartóztatásban, biztonsági őrizetben vagy közbiztonsági őrizetben van, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb. (2) Az előzetes letartóztatás idejére szüneteltetett nyugellátást a büntetőeljárás befejezése után egy éven belül előterjesztett kérelemre meg kell fizetni, kivéve, ha a bíróság a jogosultat egy hónapot meghaladó végrehajtható börtönbüntetéssel sújtotta. (3) A közbiztonsági őrizet ideje alatt szüneteltetett nyugellátást a közbiztonsági őrizetbevétel megszűnése után egy éven belül előterjesztett kérelemre viszamenőleg abban az esetben kei! megfizetni, ha a közbiztonsági őrizetbevétel feltételei — a Legfőbb Ügyészség megállapítása szerint — nem állottak fenn,