Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 93. szám

790 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 93. szám. pedig részarányosán felelnek. Ezért a haszonbérleti szerződések megkötésekor, illetőleg a szerződések kicserélése alkalmával az intézőbizottságtól be kell kérni a tagok névsorát. A névsorban fel kell tüntetni esz egyes tagok által vállalt részterületeket. A névsort a haszonbérleti szerződéshez kell csatolni. 2. A haszonbérlők túlnyomó többsége az állami tartalékföldek haszonbérének megfizetés.'re vonatkozó kötelezettségének a R. 4. §-ában megszabott határidőre eleget tett. Több helyen azonban a haszonoérlőhet mulasztás terheli és a behajtást a mezőgazdasági szakigazgatási szervek sem szorgalmazták, vagy a törvényes rendelkezéstől eltérő intézkedést tettek. Az állami tartalékföldek haszonbérét a R. 4. §-ában foglaltak szerint egy kat .holdon aluli tartalékföld bérlete esetén készpénzben, az egy kat. holdat meghaladd nag"ságti terülteknél pedig búzában \agy büzaegységber. megállapított, földadó teljesítésére is alkalmas más terménnyel október l-ig kamatmentesen lehetett kiegyenlíten:. E határidő után a haszonbérlő a fclcadóra megállapított késedelmi kamatot is tartozik fizetni. A R. 11. § \2) bekezdése szerint a haszonbél fizetés elmulasztása esetén az esedékes haszonbért adók módjára kell behajtani. A fenti rendelkezésekre figyelemmel a haszonoérfizatéssel hátralékban levő haszonbérlőket a községi (városi) mezőgazdasági szakigazgatási szerv haladéktalanul írásban szólítsa fel a teljesítésre. Azokról a haszonbérlőkről, akik haszonbérfizetési kötelezettségüknek, a felszólítás ellenére, 15 napon belül nem tesznek eleget és a teljesítést vagy fizetést nem igazolják, a községi (városi) mezőgazdasági szakigazgatási szerv kötelfes hátraléki kimutatást készíteni és azt a hátralék behajtása végett a haszonbérlő lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének megküldeni. A kimutatást a 16/1957. (XI. 3.) F. M. számú rendelet** 6. § (4) bekezdése szerint vezetett nyilvántartás adatai alapján kell elkészíteni. A kimutatásnak tartalmaznia kell a hátralékos haszonbérlő nevét, pontos lakcímét és a haszonbérhátralék forintra átszámított összegét. A pénzügyi szakigazgatási szerv a R. 14. §-a alapján gondoskodik a haszonbérnek és a késedelmi kamatnak adók módjára pénzben történő behajtásáról. 3. Az állami tartalékföldek használatának ellenőrzése során több helyen megállapítást nyert, hogy egyes személyek haszonbérleti szerződés nélkül, jogtalanul használnak állami tartalékföldet. Az ilyen jogtalan földhasználatok felkutatására és megszüntetésére már több intézkedés történt. Ezek végrehajtása során helyesnek bizonyult a Hajdú-Bihar és Vas megyei mezőgazdasági osztályoknak az a módszere, hogy a haszonbérleti szerződések adatait a tartalékföld nyilvántartással és az állami földkönyvvel egyeztették és annak alapján megállapították, melyik tartalékföldre nem kötöttek haszonbérleti szerződést. Az ilyen tartalékföldeket a kataszteri színes birtokvázlat — szükség esetén a határt jól ismerő személyek — segítségével a helyszínen beazonosította és felderítette a föld tényleges használóját. Az ilyen módon megállapított jogtalan földhasználatot megszüntette, gondoskodott a nyilvántartásoknak megfelelő helyesbítéséről és a területek törvényszerű hasznosításáról. A fenti módszer alkalmazásával a járási mezőgazdasági osztályok fokozottabban ellenőrizzék a tartalékföldek jogszerű használatát. Keresztes Mihály s. k., földművelésügyi miniszterhelyettes. ** A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 75. ezáma közli. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 05/1958. (Mg. É. 50. F. M. számú együttes utasítása az áruértékesítés alapján a termelőszövetkezetek részére nyújtható kedvezmény feltételeiről és eljárási szabályairól A mezőgazdasági teTmelőszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezet) részére az áruértékei ité& alapján nyújtható hitelelengedés feltételeit és az el órás szabályait — az élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben — az alábbiak szerint állapítjuk meg: 1. A termelőszövetkezet évenként hitelelengedésben vagy a 4. pont szerint jóváírásban részesül, ha az állami és szövetkezeti felvásárló szervek résziére a gazdasági év folyamán, tehát november 1-től a következő év október 31-ig átadott áruinak (termény, termék, állat, állati termék, valamint a termelőszövetkezet feldolgozó üzeméből származó mezőgazdasági termék) — 100 kh redukált szántóterületre számított — értéke eléri vagy meghaladja a termelőszövetkezetre a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) által megállapított áruértékesítési mutatószámot, feltéve, hogy a termelőszövetkezet természetbeni adófizetési és az állam iránti egyéb természetbeni kötelezettségének, valamint a beruházási tartalékolási kötelezettságének eleget tett. 2. A kedvezmény elszámolásakor a termelőszövetkezetnek a termelési tervben szereplő területét kell alapulvenni. Amennyiben a terület a tervezéskeri állapothoz viszonyítva március 31-ig növekednék, a többletterületre az eredetileg kiadott mutatószám arányos részének 70%-át kell számításba venni. Hasonlóan kell eljárni a március 31-ig történő területcsökkenésnél. Ilyen esetben a kieső terület után az áruértékesítési mutató 70%-ával számolt áruértéket kell kimutatni és levonásba hozni. A március 31-ét követően történt területváltozást az elszámoláskor figyelembe venni nem lehet. Az áruértékesítési mutatószám teljesítésébe be kell számítani a termelőszövetkezet által az állami és szövetkezeti felvásárló szervek, továbbá bármely állami vállalat vagy intézmény részére átadott állat, termény, termék, valamint a termelőszövetkezetek feldolgozó üzemi tevékenységéből származó mezőgazdasági termékek értékét is. A" kenyérgabona, árpa, zab, kukorica, vágómarha, borjú, hízottsertés, valamint a zárt körzetből származó Jonathán alma értéke csak abban az esetben számítható be az áruértékesítési mutatószám teljesítésébe, ha ezeket a felvásárlással megbízott állami vagy szövetkezeti szervek részére értékesítették. Más állami vállalat vagy intézmény részére átadott kenyérgabona, érpa, zab, kukorica, vágómarha, borjú, hízottsertés, valamint a zárt körzetből származó Jonathán alma értéke a teljesítésbe nem számítható be. A beszámításnál figyelembe kell venni továbbá — állami felvásárlási áron értékelve — azt a terménymennyiséget is, amit a termelőszövetkezet a gépállomásnak — a minden esetben természetben térítendő cséplési díj kivételével — az egyéb munkák elvégzéséért természetben térített meg. Az áruértékesítésbe be kell számítani az értékesített áruk után természetben kapott ipari termékek (cukor stb.) értékét is, azonban a kapott ipari termékek esetleges értékesítése a kedvezmény szempontjából nem tekinthető áruértékesítésnek. Nem lehet beszámítani az áruértékesítésbe a terménykölcsönök törlesztésére átadott termények értékét, továbbá^ a cseretermény ellenében eladott, illetve átadott áruk értékét sem (pl. vetőmagért kapott szokvány minőségű termény értéke). Nem lehet számításba venni a természetbeni földadót, továbbá az állóeszközök, a vásárolt vagy bontásból származó építési anyagok értékesítéséből, a segéd- és feldolgozó üzemben előállított ipari termékekből (téglaégetés, mészégetés stb.). szolgáltató üzemi tevékenységből (kovács, bognárműhelv stb.), valamint a fuvarozásból származó bevételeket. Hízó-