Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 93. szám

93. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 791 szarvasmarha értékesítése esetén, amennyiben a termelőszövetkezet a hízóalapanyagot a folyó gazdasági évben vásárolta, az áruértékesítés megállapításánál az alapanyag vételárát levonásba kell helyezni. 3. A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató teljesítése esetén — 100 kat. hold redukált szántóterületre számítva — 6000 Ft. Az éruértékesítési mutató túlteljesítése esetén — 100 kh redukált szántóra vonatkoztatva — a túlteljesítés minden százaléka uíán további 100 Ft összegű hitel engedhető el. A törlésre kerülő hitel — 100 kh redukált szántóra számítva — végső fokon azonban nem haladhatja meg a 12 000 Ft-ot. 4. A hitelelengedésnél elsősorban a termelőszövetkezet esedékes hosszú-, közép- és rövidlejáratú hiteltartozásait kell figyelembe venni. Esedékes hiteltartozás hiányában a kedvezmény összegét a termelőszövetkezet tartalékszámláján kell jóváírni. Ha a termelőszövetkezet a beruházási tartalékolási kötelezettségét évközben egészben vagy részben már teljesítette, a kedvezmény összegét, illetőleg annak arányos részét a termelőszövetkezet elszámolási számlájára is át lehet utalni. 5. A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács mezőgazdasági osztálya (továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) köteles a megyére (fővárosra, meg3'ei jogú városra) a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen megállapított, egyidejűleg megküldött mutatószám alapján — a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának közreműködésével — haladéktalanul kiszámítani, hogy a működési területén lévő termelőszövetkezetek áruértékesítésének a kedvezmény nyújtásához megkívánt legalacsonyabb szintje forintértékben összesen mennyit tesz ki. E számítás alapján — az egyes járások területén lévő termelőszövetkezetek eltérő adottságainak figyelembevételével — járásonként ki kell alakítani a 100 kat. hold redukált szántóterületre jutó áruértékesítési mutatószámot. A megyék részére kiadott áruértékesítési mutatószámnak a járások részére történő lebontásánál ügyelni kell arra, hogy a járási mutatószámok és a járásban lévő termelőszövetkezetek redukált szántóterülete szorzatából adódó áruértékek öszszege legalább elérje, vagy meghaladja a megyei áruértékesítési mutatószám és. a megyei termelőszövetkezetek redukált szántóterületek szorzatából adódó áruértékesítési összeget. 6. A járási mezőgazdasági osztály az 5. pontban foglaltak szerint közölt járási — átlagos — mutatószám a'apján köteles minden egyes termelőszövetkezetre kidolgozni a kedvezmény szempontjából megkívánt mértékű áruértékesítés mutatószámát. A kidolgozásnál a következőképpen kell eljárni: Alaposan elemezni kell a termelőszövetkezetek eltérő közgazdasági, üzemi adottságait, valamint a folyó évi tapasztalatokat. A készülő termelési tervek adatai alapján minden egyes termelőszövetkezetre vonatkozóan meg kell állapítani, hogy előreláthatóan mennyit tesz ki az állami felvásárló szervek, vállalatok, intézmények (ideértve kórházakat, üdülőket stb.), valamint a szövetkezeti felvásárló szervek részére történő áruértékesítés forintértéke. Meg kell vizsgálni a tagok részére munkaegységrészesedés címén kiadni tervezett, valamint a szabadpiaci értékesítésre előirányzott termények, termékek mennyiségét és értékét, továbbá az ilyrnódon történő értékesítés indokoltságát is. Ezek figyelembevételével minden termelőszövetkezetre ki kell számítani, hogy az előző két gazdasási évben 100 kat. hold redukált szántóterületre vonatkoztatva, adottságainak megfelelően, milyen forintértékű árut értékesíthetett volna. Ezután meg kell állapítani a termelőszövetkezet meglevő redukált szántóterületét. Az összeget' meg kell szorozni a járásra megállapított mutatószámmal. A járási áruérékesítési mutatószámnak az egyes termelőszövetkezetekre való lebontásánál ügyelni kell arra, hogy az egyes termelőszövetkezetek mutatószámának és a termelőszövetkezetek területének szorzata legalább _ elérje, vagy meghaladja a járási mutatószám és a járásig termelőszövetkezeti területek szorzatából adódó áruértéket. 7. Az egyes termelőszövetkezetek részére a mutatószámokat a járási bankfiók vezetőjével egyetértésben a járási mezőgazdasági osztály vezetője állapítja meg. A mutatószámokat a járásra megállapított 100 kh-ra jutó átlagos áruértékesítési mutatószám figyelembevételével és a 6. pont szerint végzett elemzés alapján úgy kell kialakítani, hogy az a tagságot az árutermelés fokozására és az állam részére való áruértékesítés kiszélesítésére ösztönözze és ne igazodjék a termelőszövetkezet előző évi esetleges rossz gazdálkodásához. A mutatószámok kialakításának helyességét a megyei mezőgazdasági osztály ellenőrizni köteles. A megyei mezőgazdasági osztály által ellenőrzött mutatószámokat az érdekelt termelőszövetkezetekkel legké-^ sőbb december 31. napjáig közölni kell. Ugyanakkor ismertetni kell velük a jelen utasításnak a hitelkedvezmény mértékére és elnyerésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseit és a termelőszövetkezet ezzel kapcsolatos tennivalóit. Ennek érdekében közölni kell a közös gazdálkodásba vont területük redukált szántóira átszámított nagyságát is, továbbá azt, hogy a hitelkedvezmény érdekében a megállapított mutatószám alapján erről a területről milyen forintösszegű áruértékesítést kell elérniük. 8. A hiteltörlést, illetve esedékes hitel hiányában a kedvezménynek a beruházási tartalékszámlán, illetve az elszámolási számlán történő jóváírását a járási bankfióktól a termelőszövetkezetnek kell kérnie. A kárelmet a zárszámadás készítésének megkezdése előtt kell előterjeszteni úgy, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hiteltörlést, illetve a kedvezmény jóváírását a zárszámadás befejezése előtt eszközölhesse. A termelőszövetkezet köteles bemutatni a kedvezmény szempontjából beszámítandó évközi áruértékesítést igazoló, az átvevő által cégszerűen kiállított vagy aláírt összes okmányokat (szál? lítólevél, számla, átvételi elismervény stb.). A járási bankfiók a termelőszövetkezet áruértékesítését a bemutatott igazoló iratok gondos vizsgálatával és az évközi pénzforgalom, valamint a bankfiókhoz beérkezett okmányok alapján is ellenőrizni köteles. 9. A jelen utasításnak a mutatószámok lebontására, az érdekeltekkel való közlésére és helyes alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései végrehajtásáért a megyei mezőgazdasági osztály vezetője, a hiteltörlésselj illetve a kedvezmény jóváírásával kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáért pedig a Magyar Nemzeti Banlc területi irodájának vezetője felelős. 10. A 14/1958. (Mg. É. 8.) FM számú együttes utasítás hatályát veszti. Polónyi Szűcs Lajos s. k., Dögei Imre s. k., a pénzügyminiszter földmüvelésügyi miniszter-, első helyettese Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA. A legeltetési bizottságok pásztorainak munkaügyi vitái. A legeltetési bizottság által az 1.036/1955. (III. 27.) Mt. h. számú határozat 4/b. pontja, valamint a 40/1955; (Mg. É. 17.) F. M. számú együttes utasítás függelékeként kiadott Működési Szabályzat VII. fejezet 17. pontja értelmében alkalmazott munkavállaló (pásztor) közületi munkavállaló. A közte és a legeltetési bizottság^ között a munkaviszonnyal kapcsolatosan felmerülő vitás kérdések elintézésére a Munka Törvénykönyvében, az 537, 1953. (XI. 28.) M. T. számú rendeletben (Mt. V.) és a 18/1954. (Mg. É. 7.) F. M. számú utasításban foglaltak az irányadók. Ezzel az állásfoglalással a polgári kollégiumnak 411. számú állásfoglalása* hatályát, veszti. * Az állásfoglalást a Tanácsok Közlönye 1957. évi 21. száma közölte.