Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 58. szám

500 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám. a) aki nem él házasságban; b) akinek férje első tényleges katonai szolgálatot teljesít; c) akinek térje testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább hat hónapon át kereső foglalkozást folytatni nem tud és táppénzben vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjban nem részesül; d) akinek férje előzetes letartóztatásban vagy közbiztonsági őrizetben van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Vhr. 8. §. (1) A R. 2. §-a (6) bekezdésének a) pontjában említett házasságban nem élő dolgozó nő alatt az özvegy nőt, a törvényesen elvált vagy különélő nőt, a leányanyát, továbbá a házassági kötelékben nem élő leánytestvért, nagyanyát és nevelőanyát kell érteni. (2) Nem lehet egyedülálló dülgozo nőnek tekinteni azt, akinek élettársa van mindaddig, amíg az együttélés fennáll. (7) A testi vagy szellemi fogyatkozás miatt teljesen munkaképtelen és gondozásra szoruló gyermek után a dolgozó a gyermek korára tekintet nélkül abban az esetben is jogosult családi pótlékra, ha a dolgozónak csak egy gyermeke van és a gyermeknek ez a fogyatkozása — orvosi igazolás szerint — az (1)—(3) bekezdésben meghatározott jogosultsági időtartam lejárta előtt keletkezett. (8) A csaíádi pótlék abban az esetben is jár, ha a dolgozó gyermekét magánszemélynél, tanintézetben, csecsemőotthonban, illetőleg egészségügyi gyermekotthonban saját költségére helyezte el cs az eltartás költségeihez gyermekenként legalább havi 30 forint összeggel járul hozzá. R. 3. §. (1) Nem jár családi pótlék az után a gyermek után, a) akinek teljes ellátásáról az állam ingyenesen gondoskodik; b) akit ipari tanulóotthonban helyeztek el; c) aki a családi pótlékkal egyenlő, vagy azt meghaladó összegű árvaellátásban részesül; ha az árvaellátás összege kisebb, a családi pótlék öszszegébe az árvaellátást be kell számítani; d) aki után akár a dolgozó, akár más személy gyermeknevelési pótlékban részesül. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a családi pótlékra egyedülálló dolgozó nő [R. 2. § (6) bekezdés] jogosult. Vhr. 9. §. (1) A dolgozónak nem jár családi pótlék azon gyermeke után, aki az arányosan reá eső családi pótlékkal egyenlő vagy azt meghaladó összegű árvaellátásban részesül. Ha az árvaellátás összege a gyermekre eső családi pótlék összegénél kisebb, a dolgozónak családi pótlék címén a két öszszeg közötti különbözet jár. (2) Ha a dolgozónak több gyermeke van és ezeknek nem mindegyike részesül árvael-^ látásban, az (1) bekezdésben foglaltakat fsak az árvaellátásban részesülő gyerrr.ek vonatkozásában kell alkalmazni. A cöbbi gyermek után járó családi pótlék megállapításánál az árvaellátásban részesülő gyermeket minden esetben figyelembe kell venni. (Például: A három gyermek közül csak az egyik jogosult havi 100 Ft árvaellátásra. Ez után a LU ?rmek után családi pótlék nem jár, míg a másik két gyermek után a három gyermek után járó havi 180 Ft kétharmadát, vagyis navi 120 Ft családi pótlékot kell folyósítani.) (3) A családi pótlék teljes összegben jár azon gyermek után, aki a hadigondozás keretében, a hadigondozásra vonatkozó jogszabályok alapján részesül árva járadékban vagy nevelési pótlékban. (4) Az árvaellátásban részesülő gyermek (gyermekek) után teljes összegben jár a családi pótlék annak az egyedülálló dolgozó nőnek [R. 2. § (6) bekezdés], aki egy gyermek után is jogosult családi pótlékra. (5) Ha a dolgozó árvaellátásra jogosult gyermek után igényel családi pótlékot, fel kell hívni, csatolja az árvaellátást folyósító szerv igazolását arról, hogy a gyermek milyen összegű árvaellátásban részesül. R. 4. §. (1) A dolgozó arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben legalább huszonegy napot töltött munkaviszonyban. A R. 1. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett mezőgazdasági biztosított arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben legalább tizennyolc napon át munkát végzett. (2) Az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki munkaszerződése értelmében csak a hét, hónap egyes napjain köteles munkát végezni, családi pótlékra csak abban az esetben jogosult, ha a munkaszerződésben naptári hónaponként legalább tizennyolc napi munka végzésére vállalt kötelezettséget. Vhr. 10. §. (1) A R. 4. §-a (1) bekezdésében előírt huszonegy napos munkaviszony megállapításánál a heti pihenőnapot is be kell számítani. Ha a dolgozó munkaviszonya közvetlenül a heti pihenőnap előtt szűnt meg. az azt követő napot is munkaviszonyban töltött napként kell figyelembe venni. (2) A R. 4. §-a (1) és (2) bekezdésében előírt tizennyolc munkanap megállapításánál a heti pihenőnapot csak abban az esetben lehet munkában töltött napnak tekinteni, ha a dolgozó ezen a napon is munkát végzett.