Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 56. szám

56. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 489 A tartalékföldek hasznosításáról szóló jogszabályok az ilyen földeken levő tanyaépületek haszonbérletére és ha­szonbérére vonatkozóan külön rendelkezéseket nem tar­talmaznak, indokolt azonban, hogy bérbeadás esetén a ha­szonbér is kifejezze azt a különbséget, amely a tanya nél­küli és a tanyával, gazdasági épületekkel iá rendelkező mezőgazdasági ingatlanok értéke és használhatósága kö­zött fennáll. A Vhr. 8. §-a úgy rendelkezik, hogy a szántó, rét és legelő művelési ágú tartalékföldek szerző­désben kiköthető haszonbérét a községi (városi) tanács VB-nak meg kell határoznia, figyelemmel a föld minő­ségére és a helyi forgalomban kialakult haszonbérek mér* tékére. Az ún. helyi haszonbérek kialakításánál a föld­ingatlan használati értékénél figyelembe kell venni az azon levő gazdasági épületeket, azok nagyságát, állapotát is, mint ahogyan ez az általános forgalomban is számí­tásba jön. Fentiek szerint az ún. helyi haszonbérnek a Vhr. 8. §-a szerinti megállapításával ez a kérdés megoldható. c) 1957. évi 10. és 52. sz. tvr* alapján kártalanítás vagy földvisszaadás folytán magánszemély tulajdonába adott mezőgazdasági ingatlan állami tartalékjellege megszűnt. Ezekre az ingatlanokra korábban létesült haszonbérleti jogviszony magánszemélyek között folytatódik a szerző­dés lejártáig. — Az ilyen szerződéseket kicserélni nem, kell; esetleges kicserélésük csak abban az esetben nem törvénysértő, ha az csupán a bérleti időtartam változat' lanságának megerősítésére irányul. Az 1957. évi 10. sz. tvr. 11. § (1) bek. szerint magánsze­mély a tulajdonában levő és szövetkezeti használatban nem álló földjét haszenbérbe adhatja. A felek a szerződés feltételeit a (4) bek. szerint a polgári jog szabályai szerint szabadon állapítják meg. A tvr. 5. § ^2) bek. szerint a felek szabad megállapodása alól kivételt képez az az eset, ha a volt állami tartalékföldre vonatkozóan korábban kötött és még le nem járt haszonbérleti szerződés áll fenn. A föld tehát a kártalanítás vagy visszaadás folytán magánszemély tulajdonába került, így annak állami tar­talékjellege megszűnt, de az 5. § (1) bek. szerint a még le nem járt szerződés emiatt nem szüntethető meg, hanem a (2) bek. szerint a haszonbérleti jogviszonyba bérbeadó­ként a tulajdonos lép. R. 4. §-a az állami tartalékföldek haszonbérét módo­sította. A módosított, új tételek szerinti haszonbért az 1957/58. gazdasági évtől kezdve kell fizetni. E módosított új tételek szerinti haszonbért köteles fizetni a haszon­bérlő annak a tulajdonosnak is, akinek kártalanítási vagy visszajuttatási igényét korábban kishaszonbérbe adott tar­talékfölddel elégítették ki. Az ilyen ingatlanokra fenn­állott haszonbérleti jogviszonyba tehát haszonbérbeadó­ként a magánszemély, mint telekkönyvi tulajdonos az eredeti feltételek mellett lép ugyan be, az általa kö­vetelhető haszonbér azonban az 1957/58. gazdasági évtől kezdődően a R. 5. § (2) bekezdése folytán automatikusan emelkedik, illetve emelhető. Minthogy azonban ezek az ingatlanok állami tartalékföld jellegüket elvesztették, az új módosított haszonbér mértékét ebben az esetben nem az igazgatási hatóságok állapítják meg, hanem az érdekelt felek szabad megegyezéssel. E szabad megegyezés sem ter­* Az idézett tvr.-eket a Tanácsok Közlönye 1957. évi 7., illetve 60. száma közli. jedhet azonban túl a R. 4. §-ában megszabott határokon. Az új tulajdonos tehát az eredeti szerződést módosító jogszabály [R. 5. § (2) bek.] erejénél fogva a R. 4. §-a szerinti minimális haszonbéreket feltétlenül követelheti a haszonbérlőtől, ennél magasabb haszonbért pedig köl­csönös megegyezés alapján. Megegyezés hiányában a fe­lek a bírósághoz fordulhatnak. A haszonbér mértékével kapcsolatos viták során a haszonbérlő nyilvánvalóan nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azért, mert az ingatlan időközben a magánszemély tulajdonába került. Ilyen pe-f rekben ezért a bíróságnak meg kell keresnie az illetéke* szakigazgatási szervet (Vhr. 8. §) a hasonló minőségű állami tartalékföldek helyi haszonbérmértékének közlése iránt. (A Legfelsőbb Bírósággal egyetértésben kialakított állásfoglalás.) A haszonbérleti szerződésnek mind«n egyéb — a haszonbér mértékén kívüli — feltétele változatlanul érvényben marad. Éppen ezért az állami tartalékföld jel­legüket elvesztett ingatlanokra a korábban kötött haszon* bérleti szerződéseket kicserélni nem kell. A tanácsi szer­veknek esetleges olyan intézkedése, amellyel az ilyen in­gatlanokra vonatkozó és még le nem járt haszonbérleti szerződések kicserélését is elrendelte, csak abban az eset* ben nem törvénysértő, ha a rendelkezés célja kizárólag a szerződés eredeti időtartamának újabb rögzítése volt. Ha az intézkedés ezen túlmenő, a szerződés feltételeinek (haszonbér mértéke, trágyázási kötelezettség stb.) módo­sítására irányuló intézkedéseket is tartalmaz, az a fent hi­vatkozott jogszabályok, de az 1957. évi 10. tvr. 11. §-ának (4) bekezdése rendelkezéseit is sérti. Az ilyen jogszabálysértő, a tanácsi szervek által esetleg kiadott általános intézkedés ellen óvást kell bejelenteni annak hatályon kívül helyezése iránt. Amennyiben a tanácsi szervek ilyen jogszabálysértő intézkedések követ­keztében — vagy akár általános jellegű intézkedés nél­kül is — a szerződés kicserélése megtörtént ési az új szer­ződés a fentiek értelmében jogszabálysértő feltételeket tartalmaz, az egyes szerződések kicserélését elren­delő egyedi államigazgatási aktus ellen kell óvást be­jelenteni az egyedi intézkedés hatályonkívül helyezése és a korábbi szerződésnek a haszonbérlő részére való visz­szaadása iránt. [A Vhr. 6. § (5) bekezdése ugyanis sza­bályszerű szerződéscsere esetén előírta a régi kicserélt szerződésnek az új haszonbérleti szerződés mellékleteként való megérzését.] Az új tulajdonos mint haszonbérbeadó és a haszon­bérlő — a szerződések kicserélésére irányuló és reájuft: nem vonatkozó jogszabályi előírásoktól függetlenül -•» a polgári jog általános szabályai szerint új szerződést is köthetnek, illetve megegyezés hiányában a bírósághoz is fordulhatnak. A szükséges esetekben az ügyészi szer­vek erről világosítsák fel az érdekelt személyeket. d) Nem hasznosított tartalékföldek nyilvántartásba vé* tele és eladása. \ A R. 11. § (1) bek. szerint azok a 3 kat. holdnáji kisebb tartalékföldek adhatók el, amelyek az 1957. évi 101 tvr. alapján végrehajtott kártalanítás és földvisszaadás rendezése után a községi (városi) tanács kezelesébeii maradtak vissza és beerdősítve nincsenek. A R. alkal­mazása szempontjából a 11. § (1) bekezdésben említett községi tanácsi kezelés fogalmán a R. 8. § (2) bekezdésé, és Vhr. 13. § (4) bekezdése szerinti, haszonbérbeadáfl,

Next

/
Thumbnails
Contents