Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 56. szám

490 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám. vagy használatba adás hiányában történő közvetlen közeégi kezelés értendő. A Vhr. 17. § (1) bek. szerint a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek a 3. kat. holdnál kisebb és nem hasznosított tartalékföldekről készítendő nyilvántartás az egyes tartalékföldek eladásával kapcsolatos községi tanácsi döntéshez, illetve az erre irányuló felterjesztéséhez szolgál alapul. Megjegyzendő, hogy a nyilvántartásba nemcsak a hasznosíthatatlan (művelésre alkalmatlan stb.) tartalékföldet kell felvenni, hanem — hasznositásra való alkalmasságától függetlenül — minden olyan 3 kat. holdnál kisebb tartalékföldet, amely bérbeadás vagy használatbaadás útján ténylegesen hasznosításra nem került, tehát a R. 8. § (2) és Vhr. -13. § (4) bekezdés szerint közvetlen községi tanácsi kezelésben van, és így eladás szempontjából számításba jöhet. e) Az állami tartalékföldekre kötött haszonbérleti szerződések megszüntetése. Az új jogszabályok a R. 1. §-ának első mondatából kitűnően az 1957. évi 10. sz. tvr. végrehajtása után visszamaradt állami tartalékföldekre vonatkoznak, de egyes rendelkezései érintik azokat az egyéni tulajdonosokat is, akik kishaszonbérletbe adott állami tartalékföldekből kaptak kártalanítást, vagy föld visszajuttatást. Így a R. 5. §-a értelmében ugyanolyan haszonbérre tarthatnak igényt, mint amilyent a kishaszonbérlők az államnak kötelesek fizetni és a kishaszonbérleti szerződés felbontását is csak azonos okok alapján kórhetik. Az alábbiakban a kishaszonbérleti szerződés felbontásának kérdésével foglalkozunk, mert a beérkezett ügyészi jelentések szerint — elsősorban a tanácsi szervek részéről — vitássá vált, miként kell eljárni, ha a kishaszonbérleti szerződést az állami tartalékföldként visszamaradt ingatlanra a községi tanács végrehajtó bizottsága és miként, ha az új egyéni tulajdonos kívánja felbontani. A R. 6. § (1) bek. szerint a termelőszövetkezeti csoporttal, társulással, vagy dolgozó paraszttal kötött haszonbérleti szerződést a járási tanács végrehajtó bizottságának megkeresése alapján a járásbíróság felbontja. A Vhr. 11; § (1) bek. kimondja, hogy a haszonbérleti Szerződés felbontásának eseteit a R. 7. §-a sorolja fel. A haszonbérbeadó más címen a haszonbérleti szerződést nem bonthatja fel, a (2) bek. pedig akként rendelkezik, hogy haszonbérbeadónak kell tekinteni a községi tanács végrehajtó bizottságát, illetőleg azt a személyt, akinek a haszonbérbeadott tartalékföldet az 1957. évi 10. sz. tvr. 5. § (2) bek. alapján telekkönyvi tulajdonába adták. A R. 7. § (1) bek. értelmében a tartalékföld haszonbérletére kötött szerződést a haszonbérlet tartama alatt a haszonbérbeadó kérelmére a bíróság az a)—e) pontokban meghatározott okokból határozattal megszüntetheti. A vitákra okot adó rendelkezést a Vhr. 11. § (3) bek. tartalmazza. Ennek a bekezdésnek az első, illetve a második és harmadik mondatai különbséget tesznek, aszerint, hogy a haszonbérleti szerződés felbontását a haszon bérbeadók köréből a községi tanács végrehajtó bizottsága, vagy pedig az egyéni tulajdonos kívánja; Az első esetre vonatkozóan, a bekezdés első mondata akként rendelkezik, hogy a haszonbérleti szerződés felbontását a községi tanács végrehajtó bizottsága, mint a haszonbérbeadó, a járási tanács végrehajtó bizottsága előtt javaslattal kezdeményezi. A második esettel kapcsolatban a bekezdés második és harmadik mondatai előírják, hogy az egyéni tulajdonos [a (2) bekezdésben megjelölt személy] a haszonbérleti szerződés felbontása iránti kérelmét a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervhez írásban köteles beadni és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv a kérelmet véleményével együtt a járási mezőgazdasági osztály útján a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti. A továbbiakban azonban a harmadik bekezdés nem különböztet aszerint, hogy a haszonbérleti szerződés megszüntetésére a községi tanács végrehajtó bizottsága tett javaslatot, vagy az egyéni tulajdonos terjesztett elő írásbeli kérelmet. A bizonytalanság ebből a hiányosságból ered. A bekezdés negyedik mondata ugyanis a következőket mondja: „A járási tanács végrehajtó bizottsága, amennyiben úgy találja, hogy a szerződés felbontására a R. 7. §-a alapján lehetőség van, a szerződés felbontására irányuló keresetét — a haszonbérbeadó községi tanács végrehajtó bizottságának képviseletében — a föld fekvése szerint illetékes járásbíróságnál nyújtja be." A Vhr. 11. §. (2) bek. szerint egyaránt haszonbérbeadónak kell tekinteni a községi tanács végrehajtó bizottságát és az egyéni tulajdonost is, ezért a szószerint idézett mondat szövegezéséből — „a haszonbérbeadó községi tanács végrehajtó bizottságának képviseletében" — arra kell következtetni, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága csak akkor indíthat keresetet, ha a haszonbérbeadó a községi tanács végrehajtó bizottsága. Ezt a következtetést támasztja alá a R. 7. § (1) bekezdésének az a rendelkezése is, hogy a bíróság a haszonbérbeadó kéreU mére szüntetheti meg a haszonbérleti szerződést. Nem rendelkezik azonban a jogszabály arról, mit kell tenni az egyéni tulajdonos felbontási kérelmével, amit a Vhr. 11, § (3) bekezdés szerint a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnél írásban köteles beadni és amelyet innen a járási tanács végrehajtó bizottságához vélemény-* nyel kell felterjeszteni. Van olyan álláspont, mely szerint az egyéni tulajdonos kérelmét a járási tanács végrehajtó bizottsága érdemiben vizsgálja és azt el is utasíthatja. Az elutasító határozattal szemben csak államigazgatási úton kereshető orvoslás és amennyiben az nem vezet ei'edményre. az egyéni tulajdonos a bírósághoz nem fordulhat. Ez az álláspont nem helyes, mert az 1057. évi 10. tvr. 6. § (2) bek. értelmében az új egyéni tulajdonos és a kishaszonbérlő között polgári jogi jogviszony keletkezett, arniben az államigazgatási hatóság,, a járási tanács végrehajtó bizottsága csak külön, kifejezett jogszabályi rendelkezés alapján dönthetne. Ellentétben áll ez az álláspont a R. 7. §. (1) bekezdésének azzal a rendelkezésével is, amely szerint a haszonbérleti szerződés megszüntetéséről a bíróság a haszonbérbeadó kérelmére határoz. Más álláspont szerint a Vhr. 11. §. (3) bek. a járási tanács végrehajtó bizottságát ruházza fel a keresetindítás