Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 49. szám

49. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 433 IV. VEGYES RENDELKEZÉSEK 1. Ar. A burgonya, vöröshagyma, zöldség-gyümölcsfélék felvásárlási fogyasztói, ármegállapításának rendjére és az árstatisztikára vonatkozólag külön utasítás rendelkezik. 2. A minőség ellenőrzése. A Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ által közösen létrehívandó zöldség-, gyümölcs minőségellenőrző szervezet feladata a burgonya, vöröshagyma, zöldcég és gyümölcsfélék minőségének ellenőrzése. Rendszeres feladata: — Budapesten és a vidéki nagyfogyasztói gócokon a kereskedelmi forgalomba került áruk minőségéinek ellenőrzése; — a minőségi viták eldöntése, felvásárlótelepeken és termelőhelyeken az átvételek módjának, a szabványok betartásának esetenkénti ellenőrzése; — a felvásárolt áruk kezelésének, a tárolásra vonatkozó rendelkezések betartásának saját kezdeményezésre, szúrópróbaszerű ellenőrzése; — a bolthálózatban, piacokon forgalombahozott és raktárakban tárolt áruk szabvány-szerinti minőségének ellenőrzése. A minőségellenőrző szervezet megállapításai és döntései a forgalmat bonyolító összes állami és szövetkezeti szervre nézve kötelezőek; (megállapításairól jegyzőkönyvet vesz fel és annak egy példányát a vizsgált egység irányítószervének köteles megküldeni). A termelők és az átvevők közötti minőségi viták eldöntésének módja külön kerül szabályozásra. 3. Árumegsemmisítési eljárás. Nyers állapotban, emberi fogyasztásra, ipari feldolgozásra, valamint takarmányozásra alkalmatlanná vált burgonya, vöröshagyma, zöldség- és gyümölcsfélék megsemmisítése Budapesten és a nagyfogyasztói gócokon — ahol minőségellenőrző szervek működnek — ezek, egyéb helyeken a helyi tanácsok képviselőjének jelenlétében felvett jegyzőkönyv alapján történhet. 7. Hatálybaléptető rendelkezés. Jelen utasítás 1958. június 1. napján lépett hatályba, rendelkezéseit a folyamatbanlévő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a felvásárlásra és értékesítésre vonatkozó 22/1955. (K. É. 6.) Bk. M. sz. és a 61/1957. (K. É. 26.) Bk. M. Á. H. sz. utasítások hatályukat vesztik. Sebes Sándor s. k.; Tömpe István s. k., a belkereskedelmi miniszter a földművelésügyi miniszter első helyettese, első helyettese, Sághy Vilmos s. k., élelmezésügyi miniszterhelyettes, Panák László s. k. a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Az 1957. évi 28. számú törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdések.* Az állami tulajdonba vett házingatlanok mentesítése során felmerülő kérdésekkel kapcsolatos ügyészi állásfoglalásokat a Tanácsok Közlönye 1957. évi 43. száma tartalmazza. Időközben hatálybalépett a 41/1957. (XII. 15.) * Az állásfoglalásban hivatkozott jogszabályok közül az 1957. évi 28. tvr-t a Tanácsok Közlönye 1957. évi 26., az ezt módosító 1958. évi 13. tvr-t az ezévi 39., a 17/1957. (VI. 21.) P. M. sz. rendeletet az 1957. évi 26., a 41/1957. (XII. 15.) P, M, sz. rendeletet pedig a 8'6. száma közli, P. M. sz. rendelet, mely az 1957. évi 28. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 17/1957. \Vl. 21.) P. M. sz. rendelet egyes rendelkezéseit módosítja, továbbá az 1958. évi 13. tvr., mely az 1957. évi 28. sz. tvr-t módosítja, végül az 1/1958. É. M. sz. utasítás, mely a 41/1957. (XII. 15.) P. M. sz. rendeletre figyelemmel rendezi a házingatlanok mentesítésével kapcsolatos egyes kérdéseket. A) A Tanácsok Közlönye 1957. évi 43. számának 430. oldalán a c) pont (kizáró okok) az alábbiak szerint mó-> dósul: a) „Az egyes kizáró okokkal kapcsolatban" cím után következő első bekezdés második mondata és a negyedik bekezdés hatályát veszti. A 41/1957. (XII. 15.) P. M. sz. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte a 17/1957. (VI. 21.) P. M. sz. rendelet 3>. §-át és helyébe új 3. §-t iktatott. Étért a továbbiakban a 17/1957. (VI. 21.) P. M. sz. rendelet 3. §-a alatt az új szövegű 3. § értendő. Ennek (1) bekezdése szerint a tőkések, kizsákmányolók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemei sorába a 14/1952. (II. 17.) M. T. sz. rendelet 7. §-ának e) pontjában felsorolt személyek tartoznak. A (3) bekezdés a magasrangú állami tisztviselők körét határozza meg. A (4) bekezdés értelmében a mentesítési kérelem tárgyában döntő szervet bizonyos mérlegelési jogkör illeti meg annak megítélésében, hogy a kérelmező tőkésnek, stb. tekintendő-e. Az 1/1958. É. M. sz. utasítás 1. pontja utal arra, hogy a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a 14/1952. (II. 17.) M. T. sz. rendelet 8. § e) pontja nem kizárólagos, hanem csak példálózó felsorolást tartalmaz. Ezzel kapcsolatban álláspontunkat az alábbiakban közöljük: Azokat a személyeket, akik a 14/1952.(11.17.) M. T.sz. rendelet 8. § e) pontjában felsoroltak közé tartoznak, mindenképpen tőkésnek, kizsákmányolónak kell tekinteni, kivéve, ha valamely állami szervnél, vállalatnál fontos beosztásiban dolgoztak, illetőleg fontos megbízatást láttak el az 1952. évi 4. sz. tvr. hatálybalépésének idején. Kizárólagos a hivatkozott rendelet 8. § e) pontjának felsorolása abból a szempontból, hogy az ott fel nem sorolt foglalkozásokat, rétegeket — mint egészet — nem lehet e pont hatálya alá vonni. így pl. nem lehet a kisiparosok, kiskereskedők egész rétegét, a volt rendőrségi és csendőrségi legénységet, mint egészet — tőkésnek, kizsákmányo- . lónak, illetve népelnyomónak tekinteni. Nem kizárólagos azonban a 8. § e) pont annyiban* hogy egyes — ott fel nem sorolt — személyeket is tőkésnek, stb. lehet minősíteni, ha erre az összes körülmények figyelembevételével és gondos mérlegelésével, minden esetben bizonyított ténybeli adatok alapján ok van. Ha tehát az illetékes végrehajtóbizottság a 14/1952. (II. 17.) M. T. sz. rendelet 8. § e) pontjában kifejezetten fel nem sorolt foglalkozású kérelmezőt mérlegelés alapján minősíti tőkésnek, kizsákmányolónak vagy népelnyomónak, ez ellen az ügyészség csak akkor léphet fel, ha ténybeli adatok alapján megállapítható, hogy az érdekelt személy nem volt tőkés, stb. vagyis a határozat indokolása a valóságnak meg nem felelő tényeken alapul. Az 1/1958. É. M. sz. utasítás egyébként megfelelő irányelveket tartalmaz a mérlegeléshez. b) A 17, 1957. <VI. 21.) P. M. sz. rendelet 3. § (2) bekezdése a népelnyomó elemekkel azonos elbírálás alá vonja azokat is, akiket a bíróság ellenforradalmi bűncselekmény miatt jogerősen elítélt. Ha bírósági eljárás folyamatban van, a mentesítési kérelem elbírálását az ügy jogerős befejezéséig függőben kell tartani. Az ezzel kapcsolatos szükséges adatokat a rendőrség tartozik a tanácsi szervekkel közölni. c) A 17/1957. (VI. 21.) P. M. sz. rendelet 3. § (1)—(3) bekezdése értelmében volt tőkésnek, kizsákmányolónak vagy népelnyomónak tekintendő személyek házastársának házingatlana sem mentesíthető az állami tulajdonbavétel alól, minthogy ezt a 3. § (1) bekezdésében hivatkozott 14/1952. (III. 17.) M. T. sz. rendelet 8. § e) pontja kifejezetten kimondja, Felmerül a kérdés, hogyan kell elbírálni a kiskorú tulajdonos által előterjesztett mentesítési kérelmet, ha szülői tőkésnek, stb. tekintendők. Az 1/1958. É. M. sz.