Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 49. szám

432 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám. A földművesszövetkezetek felvásárlási tervük teljesítését, a megtermelt termékek értékesítését termelési és értékesítési szerződéskötések, valamint szabadfelvásárlás útján biztosítják. A földművesszövetkezetek a termelési és értékesítési szerződések alapján termelt árut kötelesek a szerződésben előírtak szerint és módon átvenni. A földművesszövetkezetek a szerződésen kívül termelt árukat a szükségletnek megfelelően vásárolják fel, azonban az ilyen áruk átvételénél — a szerződéskötésekhez hasonlóan — az állami gazdaságokat, mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, termelőszövetkezeti csoportokat, termelői szakcsoportokat, szakszövetkezeti és mezőgazdasági termelői társulásokat és saját tagjaikat kötelesek előnyben részesíteni. A földművesszövetkezetek felvásárlási tevékenységüket a szövetkezetek megyei értékesítő központjai (továbbiakban: MÉK) rendelkezései szerint kötelesek végezni. 2. A szövetkezetek ' megyei értékesítő központjai (MÉK-ek) szerepe. A MÉK-ek feladata a SZÖVOSZ által kiadott országos utasítások és irányelvek keretében a földművesszövetkezetek felvásárló és értékesítő tevékenységének szervezése, irányítása és ellenőrzése. A MÉK-ek egyéni termelőktől burgonyát, vöröshagymát, zöldség- és gyümölcsfélét nem vásárolhatnak. A jelenleg még kezelésükben levő nosztrótelepeket 1958. december 31-ig kötelesek a területileg illetékes földművesszövetkezetekneUátadni. A jelen utasítás megjelenésének időpontjában még a MÉK-ek kezelésében levő nosztrótelepek az átadás időpontjáig felvásárlást tovább is végezhetnek. A MÉK-ek közvetlen árukapcsolatot állami gazdasagokkal, termelőszövetkezetekkel, termelői szakcsoportokkal, szakszövetkezetekkel és mezőgazdasági termelői társulásokkal, földművesszövetkezetekkel, valamint kizárólag kirendeltségeiken az egyéni termelőkkel létesíthetni; saját számlára történő vásárlások, vagy diszpozícióra történő szállítások rendszerében. 3. Az állami kereskedelmi szervek és intézmények közvetlen felvásárlási tevékenysége. Az állami kereskedelmi szervek és intézmények (élelmiszer forgalombahozatalával foglalkozó állami nagy- és kiskereskedelmi, vendéglátóipari, üzemélelmezési vállalatok, saját kezelésű konyhával rendelkező szervek,, egészségügyi és szociális intézmények stb.) burgonyát, vöröshagymát, zöldség- és gyümölcsfélét egyéni termelőktől — sem termelő helyen, sem beküldéses rendszerben — nem vásárolhatnak. A fenti szervek a telephelyükön (közigazgatási telephely) levő őstermelői piacokon továbbra is végezhetnek felvásárlást. A budapesti őstermelői piacokon történő felvásárlásokra a Zöldség, Gyümölcs Operatív Bizottság szabályai az irányadók. Pest és Borsod meevében az állami kereskedelmi vállalatok és intézmények megyéjük területén, bármely állami gazdasággal köthetnek szállítási és termelőszövetkezettel értékesítési szerződést. A többi megyében az állami kereskedelmi szervek és intézmények, kizárólag a telephelyükön levő állami gazdaságokkal és termelőszövetkezetekkel köthetnek szerződést. A fontosabb területek (elsősorban a főváros) ellátása érdekében, az állami kereskedelmi szervek és intézmények kérésére a Földművelésügyi Minisztérium a SZÖVOSZ Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Igaz- * gatósággsl Uovábbikaban: SZÖVÉRT) együttesen kijelölhetnek közvetlen szállítási szerződés kötésére állami gazdaságokat. 4. Az ipar felvásárlási tevékenysége. Az Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó konzervipar, saját szerződött területéről származó, az ipar által szerződéssel biztosított zöldségféléket kizárólagos joggal közvetlenül továbbra is vásárolhat az egyéni termelőktől és termelőszövetkezetektől. Felvásárló tevékenységét vagy saját telepein végzi, vagy az áru átvételével a földművesszövetkezeteket bízza meg. A szeszipar,, édesipar és hűtőipar egyéni termelőktől burgonyát, vöröshagymát, zöldség- és gyümölcsfélét, nem vásárolhat. A konzervipar, szeszipar, édesipar és hűtőipar közvetlen felvásárlást végezhet a telephelyén levő kijelölt állami gazdaságoktól és termelőszövetkezetektől. 5. A magánkereskedelem felvásárló tevékenysége. A magánkereskedelem vásárlásaira a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. 6. Egyéb rendelkezések. a) A felvásárlásban résztvevő, a jelen utasítása hatálya alá tartozó valamennyi szerv köteles tevékenységét a földművesszövetkezetekkel összehangolni és a felvásárlásra vonatkozó réhdelkezéseket (ár, minőség stb.) betartani. b) Az export és az ipar igényeinek biztosítása céljából a zártkörzet-rendszert továbbra is fenn kell tartani. Egyes cikkekből bizonyos időszakra zártkörzetté nyilvánításra a Zöldség-Gyümölcs Operatív Bizottság tesz javaslatot. A zártkörzetté nyilvánított területen csak a területileg illetékes szövetkezeti szervek vásárolhatnak; a zártkörzetben a konzervipar által kötött termelési szerződések alapján termelt zöldségfélék átvételét a zártkörzetté nyilvánítás nem érinti. Állami kereskedelmi szervek és intézmények, valamint magánkereskedők, akiknek telephelye a zártkörzetben van, fogyasztók részére telephelyükön történő értékesítés, vagy felhasználás céljára a zártkörzetben is vásárolhatnak. c) A felvásárlási korlátozásoknak nem megfelelő termelési és értékesítési szerződéseket a szerződést kötő megrendelők 1958. június 10-ig kötelesek a területileg illetékes MÉK-eknek átadni. A szerződések átadásával a szerződő szállító felet joghátrány nem érheti. II. ÉRTÉKESÍTÉS. 4. A termelőszövetkezetek áruértékesítése. A termelőszövetkezetek szerződéses árujukat a szerződés feltételei szerint kötelesek átadni a szerződő feleknek. A szerződésen kívül termelt árukat tetszésük szerint értékesíthetik közvetlenül szövetkezeti, vagy állami kereskedelmi szerveknek, intézményeknek, valamint a fogyasztóknak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a MÉK-ek tagjai, áruikat a MÉK-eken keresztül értékesítik, vagy úgy, hogy a MÉK-ek az árut a vevők részére diszponálják, vagy úgy, hogy a MÉK-ek az árut saját számlára megveszik. A MÉK-ek a termelőszövetkezetek által legalább 5 nappal korábban felajánlott — értékesítési vagy termelési szerződésen kívül termelt — árukat is kötelesek átvenni a termelési, illetőleg értékesítési szerződésekben meghatározott minőségi előírások szerint. Nem kapcsolódnak be a MÉK-ek azoknak a termelőszövetkezeteknek áruértékesítésébe, amelyek tagjai ugyan a MÉK-nek, de közvetlen áruszállításra termelési, vagy értékesítési szerződést kötöttek. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezetek áruikat a MÉK-ek diszpozíciójára közvetlenül a vevőknek szállítják, az áru minőségéért^ az átvétel helyéig felelősek. A termelőszövetkezeteket ilyen esetben a leszállított áruért nagykereskedelmi ár illeti, tartoznak azonban diszpozíciós jutalék címén a számlázási ár 2%"-át a MÉK-nek megfizetni. Azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek áruikat a MÉK-nek, vagy földművesszövetkezeinek adják el — függetlenül attól, hogy tagjai a MÉK-nek, vagy nem — az árrendeletben megállapított felárak is megilletik. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az idény megindulása előtt a közvetlen áruszállítást vállalják, azonban időközben — bármilyen oknál fogva — ettől elállnak, legkésőbb az áruszállítás megindulása előtt 10 nappal kérhetik, hogy árujukat a MÉK, vagy az illetékes földművesszövetkezet helyben vegye át.