Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 36. szám

36. szám. TANÁCSOK" V 333 (8) Azt, hogy az erdőkezelési járulék kivetése és előírása a járás (város, kerület) területén megtörtént, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. pénzügyi osztályához minden év június 10-ig — 1938. évben július 10-ig — be kell jelenteni. A jelentésben közölni kell a kivetett és előírt erdőkezelési járulék összegét is. A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. pénzügyi osztálya az összesített megyei 'fővárosi, városi) eredményeket minden évben június 15-ig — 1958. évben július 15-ig — a Pénzügyminisztériumnak köteles jelenteni. (9) Az erdőkezelési járulék esedékessége tekintetében ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amelyeket a 122,1958. (P. K. 8.) P. M. sz. utasítás *AÉSZ.) 96. pontjában foglaltak a mezőgazdasági lakosság részére megállapítanak. Ennek megfelelően az erdőkezelési járulék évi összegének 20—20%-a az év I. és II. negyedében, 25%-a az év III. negyedében, 35%-a pedig az év IV. negyedében esedékes. (10) Az erdőkezelési járulék befizetéséért az erdőbirtokossági társulat tagjai egyetemlegesen felelősek. Ha az erdőbirtokossági társulat az erdőkezelési járulék befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a behajtási intézkedéseket a társulat tagjaival szemben kell lefolytatni. Az erdőbirtokossági társulat terhére előírt erdőkezelési járúlékot ebben az esetben a tagok részesedése arányában meg kell osztani. Ebből a célból az erdőbirtokossági társulat elnökétől vagy a felügyeletet ellátó állami erdőgazdaságtól be kell kérni a társulat tagjainak olyan névjegyzékét, amelyből a tagok neve és az államerdészeti kezelésben tartott erdő területéből a tagok részesedési aránya megállapítható. (11) A városi és kerületi pénzügyi osztályok a járási pénzügyi osztálynak és a községi adóügyi csoportoknak a fentiekben szabályozott feladatát értelemszerűen kötelesek ellátni. (12) Az erdőkezelési járulék további kezelése, nyilvántartása, könyvelése és átutalása minden tekintetben az együttesen kezelt adókra nézve fennálló szabályok szerint történik. Ennek megfelelően tehát az erdőkezelési járulékból a tanácsokat a megállapított kulcsok szerinti részesedés ugyancsak megilleti. Polónyi Szűcs Lajos s. k.; a pénzügyminiszter első helyettese. A pénzügyminiszter 147/1958. (P. K. 14.) P. M. számú utasítása a marhalevélkötelezettség alá eső állatok levágásával kapcsolatos forgalmi adóról. i. §. A 25/1955. (P. K. 7.) P. M. sz. utasítás 11. §-ának (9) bekezdésében, illetőleg IX. sz. mellékletében foglaltak értelmében az állami vállalatok és intézmények a hizlalásukból származó sertéseknek saját felhasználás (elfogyasztás) céljára történő levágása esetén a levágott állatnak a vágás idején meglévő közönséges forgalmi értéke mint adóalap után 15%-os adókulccsal számított termelői forgalmi adót kötelesek leróni. A fenti rendelkezéseket — figyelemmel az időközben bekövetkezett változásokra — az alábbiakkal egészítem kJ: (1) A vállalatok, illetőleg az intézmények a hizlalásukból származó sertéseknek saját felhasználás (elfogyasztás) céljára történő levágása esetén a közönséges forgalmi értéket a Pénzügyminisztérium által megállapított átlagár alapulvételével kötelesek kiszámítani. Az átlagárat — élősertésre számítva — kg-onként 16 Ft-ban állapítom meg. Ez az átlagár kizárólag a közönséges forgalmi érték, illetőleg az adóalap megállapítására szolgál, a sertésekre megállapított átadási árakat nem érinti. (2) Az állami vállalatok és intézmények 6aját felhaszná- | Iás (elfogyasztás) céljára történő vágás esetén a 15%-os | adókulccsal számított termelői forgalmi adót a vásárolt |j sertések után is — ideértve az állatforgalmi vállalatoktól "jj vásárolt sertéseket is — kötelesek megfizetni. A terme- $ lői forgalmi adót ilyen esetben is az előző bekezdésben Él közölt átlagárral kiszámított közönséges forgalmi éríék ú alapulvételével kell leróniuk. (3) Az (1) és (2) bekezdésben közölt rendelkezéseket az * 1958. január 1. napját követő sertésvágásoknál kell al- gj kai mázni. £j 2. §. A 14/1957. (XII. 11.) Élm. M. számú rendelet* 9. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében kényszervágás esetén a községi tanács a kényszervágott állat értékesítéséből származó bevételből köteles kifizetni az állat tulajdonosát megillető átvételi árat, valamint az állat levágásáért, illetőleg kiméréséért járó munkadíjat, a megmaradó összeget pedig a községi tanácsnak kell bevételeznie. Ezzel kapcsolatban a következőket rendelem: (1) A kényszervágás, illetőleg a kényszervágásból származó vágási termékek értékesítése mentes a termelői forgalmi adó alól. (2) A községi tanácsnál a kényszervágott állat értékesítésével kapcsolatban bevételezett összeget községi bevételként kell kezelni és a községfejlesztési alaphoz kell csatolni. (3) Az (1)—(2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket az 1957. december 14-étől történt kényszervágásokkal kapcsolatban kell alkalmazni. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. A pénzügyminiszter 148 1958. (P. K. 14.) P. M. számú utasítása a vízgazdálkodási társulatok pénzforgalmának és hitelellátásának szabályairól. A 19/1958. (II. 21.) Korm. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a vízgazdálkodási (vízrendezési és vízhasznosítási) társulatok pénzforgalmával, valamint hitelellátásával kapcsolatos kérdéseket — a földművelésügyi miniszterrel, az országos vízügyi főigazgatóval és a SZÖVOSZ Igazgatóságának elnökével egyetértésben — a következőkben szabályozom: 1. §. (1) A vízgazdálkodási társulat (a továbbiakban: társulat) pénzforgalmát az Országos Takarékpénztárnak (a továbbiakban: Takarékpénztár) a társulat székhelye szerint illetékes fiókjánál vezetett csekkszámlán köteles lebonyolítani. (2) Amennyiben a társulat székhelyén takarékpénztári fiók nincs, a társulat a csekkszámlakövetelése terhére — zavartalan pénzellátásának biztosítása érdekében — a helyi postahivatalnál kamatmentes, fenntartásos takarékbetétkönyv kiállítását kérheti. Ha a társvlat érdekeltségi területéhez több község (város) tartozik, a társulat — e helyi szervezetek pénzellátmányának biztosítására — a Takarékpénztár helyi fiókjánál, ilyennek hiányában a helyi postahivatalnál ugyancsak kérheti kamatmentes; fenntartásos takarékbetétkönyv kiállítását. (3) A társulat csekkszámlája felett az alapszabályok szerint a társulat nevében utalványozásra jogosultak rendelkezhetnek. A társulat köteles — a Takarékpénztár előírásai szerint — bejelenteni a társulat számlái (csekkszámla, fenntartásos takarékbetétkönyvek stb.) felett a * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 8ö. száma közli.