Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 35. szám

324 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám. Az igazságügyminiszter 109/1958. (I. K. 7.) I. M. számú utasítása a bíráskodásban résztvevő népi ülnököket megillető díjazásról és egyéb költségekről.* Az 1958. évi 5. számú törvényerejű rendelet 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben — a következő utasítást adom ki. A népi ülnökök napidíja. L. A bírákodásban résztvevő azt a népi ülnököt, aki nem ál] munkaviszonyban és így ülnöki működése idejére átlagkeresetben (116/1957. (I. K. 15.) I. M. számú utasítás 1. pontja) nem részesül (a továbbiakban: munkaviszonyban nem álló népi ülnök), ülnöki működése minden napjára 42 forint napidíj illeti meg. 2. A jelen utasítás szempontjából munkaviszonyban nem álló népi ülnöknek kell tekinteni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai és a háziipari termelőszövetkezetek bedolgozó tagjai sorából választott népi ülnököt is. 3. A bíráskodásban népi ülnökként résztvevő, munkaviszonyban álló dolgozó (ideértve a földművesszövetkezet, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezet, kisipari stb. szövetkezet alkalmazottját, továbbá a kisipari termelőszövetkezet tagját és a háziipari termelőszövetkezet közös műhelyben dolgozó tagját; a továbbiakban együtt: munkaviszonyban álló népi ülnök) azokra a napokra, amely napokon az ülnöki tevékenységét a munkaviszonya (szövetkezeti tagsága) alapján teljesített napi munkáján felül — a munkakörére vonatkozóan megállapított napi munkaidején kívüli időben — teljes egészében ellátja, illetőleg amely napokon az ülnöki működése a munkaviszonya (szövetkezeti tagsága) alapján részére kiadott szabadság idejére esik, a munkáltatójától (a szövetkezettől) részére járó munkabéren ((munkadíjon), illetőleg a szabadságidőre járó munkabéren (munkadíjon) felül 42 forint napidíjban részesül. A munkaviszonyban nem álló népi ülnökök utazási és ellátási költsége. 4. A munkaviszonyban nem álló népi ülnököt, ha nem a bíróság székhelyén lakik, a lakóhelyéről a bíróság székhelyére való utazással és a lakóhelyére való visszautazással felmerülő tényleges költség ülnöki működése minden napjára megilleti. Az utazási költség mértéke tekintetében az illető bíróság hivatásos bírájára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni; 5. A munkaviszonyban nem álló népi ülnök részére meg lehet állapítani utazási költséget akkor is, ha a népi ülnök a bíróság székhelyén lakik ugyan, de az utazási költség megállapítását az ülnök lakóhelyének a bíróság épületétől való távolsága (pl. külterületi lakóhely) és a rendelkezésre álló közforgalmú közlekedési eszköz (pl. vasút, elővárosi vasút, távolsági autóbusz, helyi közlekedési eszköz) indokolttá teszi. * Az utasítást az érdekeltek sokszorosított formában már korábban megkapták. 6. A bíróság székhelyén kívül lakó — munkaviszonyban nem álló — népi ülnököt azokra a napokra, amelyeken — az igénybe vett közlekedési eszköz menetrend szerinti indulási és érkezési időpontját véve figyelembe — a lakóhelyéről való elindulása és az oda visszaérkezése időpontja közötti időtartam a 10 órát meghaladja, de 12 óránál nem több: 15.50 forint, ha pedig a 12 órát meg« haladja; 31 forint ellátási költség illeti meg. A munkaviszonyban álló népi ülnökök utazási és ellátási költsége. 7. Az a munkaviszonyban álló népi ülnök, aki nem a bíróság székhelyén lakik, munkahelye azonban a bíróság székhelyén van, ülnöki működése alatt utazási költség megtérítésére nem tarthat igényt; azokra a napokra azonban, amelyeken ülnöki működése a munkaviszonya (szövetkezeti tagsága) alapján részére kiadott szabadság idejére esik (3. pont), az utazási költséget a 4. pontban foglaltak szerint kell megállapítani. 8. Ha a munkaviszonyban álló népi ülnök nem a bíróság székhelyén lakik és munkahelye nem a bíróság székhelyén van, a bíróság székhelyére és vissza a lakóhelyére való utazással felmerülő költségeit a 4. pontban jelzett módon kell megtéríteni. 9. A 7—8. pontokban említett népi ülnökrek azokra a napokra, amelyeken — az igénybe vert közlekedési eszköz menetrend szerinti indulási és érkezési időpontját véve figyelembe — a lakóhelyéről való elindulása és az oda visszaérkezése időpontja közötti időtartam a 10 órát meghaladja, de 12 óránál nem több: 15.50 forint, ha pedig a 12 órát meghaladja: 31 forint ellátási költség illeti meg. 10. A munkaviszonyban álló népi ülnök részéie is meg lehet állapítani az 5. pont szerint utazási költséget abban az esetben, ha az említett költségek az ülnöki működés megkezdése előtt a munkahelyre való bejárással nem merültek fel. A népi ülnökök szállásköltsége és kiküldetési költségei. 11. Ha a bírósági tárgyalás olyan időben végződik, hogy a bíróság székhelyén kívül lakó népi ülnöknek a lakóhelyére való visszautazásra a tárgyalás napján módja nincs, az ülnököt — tekintet nélkül arra, hogy munkaviszonyban áll-e vagy sem — az ilyen napra az átlagkeresetén, illetőleg a napidíján (1. és 3. pont), valamint az ellátási költségen (6. és 9. pont) felül szállásköltség illeti meg. A szállásköltség mértéke tekintetében az illető bíróság hivatásos bírájára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 12, Ha a bíróság a tárgyalást székhelyén kívül tartja meg, az ülnöknek ugyanolyan összegű kiküldetési költségekre (élelmezési költség, utazási költség, szállásdíjé van igénye, mint amilyen az illető bíróság hivatásos bíráját a bíróság székhelyéről a tárgyalás helyéi-e szoJó kiküldetés esetén megilleti. Tlyen esetben azonban s '6., 9. és 11. pontokban említett ellátási költség, illetőleg szállásköltség nem számítható íeL A kiküldetés kiinduld pontját — a hivatásos bírákra vonatkozó szabályok alkaLma/ásával — a bíróság székhelyétől eltérően is meg lehet határozni