Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 35. szám

35. szám. TANÁCSOK (pl. ha az ülnök lakóhelye a bíróság székhelye és a ki­küldetés helye között van). Nem jár kiküldetési költség, ha a tárgyalást a bíróság székhelyén kívül* de az ülnök lakóhelyén tartják meg. Vegyes rendelkezések. 13. A népi ülnök részére a 4—5., illetőleg a 7—8.j 10. és 12. pontok alapján mígtéiíthető utaz isi költségek meg­állapításánál a népi ülnök által a saját jogán (vagy há­zastársa jogán) igénybe vett kedvezményeket (kedvez­ményes áru utazási jegy váltására vagy díjmentes uta­zásra jogosító igazolvány, szabadjegy stb.) figyelembe kell venni. 14. A napidíjat (1. és 3. pont) az állományon kívüliek béralapja terhére, az ellátási költséget, az utazási költsé­get, a szállásköltséget és a kiküldetési költségeket pedig a kiküldetési költségek fedezetét biztosító költségvetési rovat terhére — az Igazságügyminisztérium fejezet költ­ségvetési előirányzatából — kell fedezni. 15. A népi ülnök kiküldetési költsége (12. pont) a bün­tető eljárásban bűnügyi eljárási költséget képez. A pol­gári eljárásban ezeknek a költségeknek előlegezését és megtéríttetését illetően a hivatásos bíráknak a helyszíni tárgyalással kapcsolatban felmerülő kiküldetési költsé­gei előlegezésére és megtéríttetésére vonatkozó szabályo­kat kell alkalmazni. 16. A népi ülnök ülnöki működése alatt az illető bíró­ság dolgozói részére biztosított szervezett (társadalmi) étkeztetést a bíróság dolgozóira érvényes feltételek mel­lett igénybe veheti. A népi ülnök az étkezésért fizetendő térítés megállapítása szempontjából az illető bíróság dolgozóival esik egy tekintet alá és az igénybe vett ét­kezés után a bíróság dolgozóira vonatkozóan megállapí­tott költségvetési hozzájárulásra is jogosuld 17. Az 1/1958. (II. 16.) I. M. számú rendelet 1; §-a ér­telmében az iparjogvédelmi perekben eljáró bírósági ta­nács szakülnök tagjainak díjazására és egyéb költségei megtérítésére vonatkozóan a jelen utasítás, valamint a 116/1957. (I. K. 15.) I. M. számú utasítás* rendelkezéseit kell alkalmazni. Hatálybalépés. 18. A jelen utasítás 1958. évi március hó 1. napján lé­pett hatályba. 19. A jelen utasítás hatálybalépését megelőző időben a bíráskodásban közreműködő népi ülnökök részére a ielen utasítás alapján ellátási költséget, utazási költséget, szál­lásköltséget megállapítani nem lehet 20. A jelen utasítás hatálybalépésével a bíráskodásban résztvevő népi ülnökök díjazásáról szóló 116/1957. (I. K. 15.) I. M. számú utasítás 12—13. és 18. pontja hatályát veszti, egyéb rendelkezéseinek hatályát a jelen utasítás nem érinti. ár. Réczei László s. k., az igazságügyminiszter első helyettese. • Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1957. évi 51. száma közli. KÖZLÖNYE Az Országos Tervhivatal elnökének és a pénzügyminiszternek 771958. (Tg. É. 9.) O. T.—P. M. számú együttes utasítása az 1958. évi beruházási és felújítási terv végrehajtásáról és pénzügyi lebonyolításáról szóló 5/1958. (Tg. É. 6.) O. T.—P. M. számú együttes utasítás* kiegészítéséről és módosításáról. 1. rész A tervezési szerződések megkötését és a tervezői mun­kák felülvizsgálatát az alábbiakban szabályozzuk: 1. §. U) A beruházások tervezési feladatainak, illetve kivi­telezési tervdokumentációinak kidolgozására akkor lehet tervezési szerződést kötni, ha a beruházást, illetőleg a beruházás tervezését az illetékes hatóság engedélyezte. Ha az illetékes hatóság a beruházást engedélyezte, a tervezési munka is engedélyezettnek tekintendő. A be­ruházás tervezésének engedélyezése azonban csak a ter­vezés megindítására jogosítja fel a beruházót. Az 5/1958. (Tg. É. 6.) O. T—P. M. sz. utasítás értelmében a folya­matban levő, értékhatár feletti beruházások közül azok, amelyek 1958. január l-ig 20%-os készültségi fokot elér­tek, engedélyezettnek tekintendők és így tervezésük foly­tatható. (2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a tervezési fel­adat tervezésének megkezdése előtt elvégezhető terve­zői és szakértői megbízásokra (beruházási program, gaz­daságossági számítás, helykijelölési dokumentáció elké­szítésének munkáira). Ezen munkák elkészíttetése ninc~ engedélyhez kötve. (3) A tervezési szerződések megkötésére egyebekben a 6/1955. (Tg. É. 6.) O. É. H. sz. utasítást kell alkalmazni. (4) Az értékhatáron felüli beruházások tervezésével csak azt a tervező vállalatot lehet megbízni, amelyet a beruházás tervezését engedélyező szerv erre kijelölt. K5) Az 5/1958. (Tg. É. 6.) O. T.—P. M. sz. együttes uta­sítás 1. sz. függelékében felsorolt jóváhagyási értékhatá­ron felüli beruházások tervezését az Országos Tervhivatal elnöke az illetékes miniszterrel egyetértésben engedé­lyezi. A jóváhagyási értékhatár alatti, valamint a jóvá­hagyási értékhatárt egyedileg meg nem haladó, a mi­nisztérium tervében csoportosan jóváhagyott beruházá­sok tervezésének egyedi engedélyezése az illetékes mi­niszter hatáskörébe tartozik. (6) Az Országos Tervhivatal elnöke engedélyezi a 2.112/1955. (Tg. É. 13.) Mt. h. számú határozatban megha­tározott értékhatárok — azaz a régi értékhatárok — feletti beruházások tervezését a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok VB. elnökével egyetértésben. (7) A beruházások tervezésének engedélyezésére az 5 1958. (Tg. É. 6.) O. T.—P. M. sz. utasítás 3. § (4) és (5) bekezdéseinek előírásai alkalmazandók. (8) Az értékhatáron felüli beruházások tervezésének en­gedélyezése céljából a jóváhagyott beruházási programot és a gazdaságossági számításokat, az érdekelt miniszterek­nek a programmal kapcsolatos hozzászólásainak, illetve az egyeztető tárgyalásról felvett jegyzőkönyvek másolatával * Az idézett utasítást a Tanáesok Közlönye ezévi 16. száma közli.

Next

/
Thumbnails
Contents