Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 34. szám

306 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3\. szám. nács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: tanács VB) rendelkezik. A felszabadító szervet a fentiek szerint rendelkezésre álló lakások tekintetében megilleti az első bérlő kijelölésének joga. A fegyveres testületek céljait szolgáló területeken, valamint a vállalatok zárt (üzemi) területén belül fekvő felszabadított helyiségek felett teljes egészében a felszabadító szerv rendelkezik, s azt illeti meg a bérlő kijelölési joga. 2. A felszabadított helyiségek 1958. évben megkezdett, illetve kezdendő visszaalakításának költségeit — mind a felszabadító szervet, mind az illetékes tanács VB-t megillető lakások tekintetében — fogyasztói áron kell elszámolni. Az állam legfeljebb a visszaalakítás költségeinek 50%-át viseli; e támogatás mértéke azonban nem haladhatja meg Budapesten 1 szobás lakásnál a 15.000 forintot, 2 szobás lakásnál a 20.000 forintot, vidéken egyszobás lakásnál a 10.000 forintot, 2 szobás lakásnál a 15.000 forintot. Kettőnél több szobás lakás kialakítása esetén az állami támogatás mértéke szobánként legfeljebb 5000 forinttal emelkedhet. A visszaalakítás ezen felüli költségei a kijelölt bérlőt terhelik. 3. A felszabadított helyiségekből visszaalakításra kerülő lakások bérlőjéül — a hatályos lakásügyi jogszabályok rendelkezéseinek keretei között — csak olyan személyeket lehet kijelölni, akik a viszszaalakítás költségeinek viselését — a jelen határozat szerinti mértékben — vállalják. Az OTp a felszabadító szerv, illetőleg az illetékes lakásügyi hatóság által kijelölt bérlőnek a visszaalakítási költségek egy részére kölcsönt engedélyezhet. A kölcsönnyújtás feltételeit a pénzügyminiszter állapítja meg. 4. A bérlőt az általa viselt lakásvisszaalakítási költségek tekintetében a 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet* 1G. -ában meghatározott bérbeszámítási (lelakhatási) jog illeti meg. A jelen rendelkezés alapján kialakításra kerülő lakásokat nem szabad szolgálati lakássá minősíteni. 5. A felszabadított helyiségek lakássá való viszszaalakításával kapcsolatos építkezések szervezése és műszaki lebonyolítása a felszabadító szerv, illetve a tanács VB feladata; a pénzügyi lebonyolítást az OTp látja el, a részére e célra biztosítandó keret terhére. 6. Az 1957. december 31-e előtt műszakilag megkezdett padlástér beépítéseket, valamint munkaköri szolgálati lakások átépítését az eredeti feltételek szerint kell — a takarékosság messzemenő érvényesítésével — befejezni. A pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter az Országos Tervhivatal elnökével együttesen vizsgálják meg és szabályozzák az 1958. évben kezdődő padlástérbeépítések finanszírozásának módját. A munkaköri szolgálati lakások 1958. évben kezdődő átépítésének finanszírozása a beruházási, illetve felújítási keret terhére fedezhető, az erre nézve érvényes szabályok szerint. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 15. száma közIL 7. Jelen határozat a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter gondoskodik. A jelen határozat hatálybalépésétől kezdve az 1035 1957. (III. 29.) Korm. számú határozat* és a 20/1957. (V. 29.) Korm. számú rendelet* rendelkezéseit csak az 1957. december 31-ig műszakilag megkezdeít és az Építésügyi Minisztériumnak tételesen bejelentett lakásvisszaalakítási munkálatok tekintetében lehet alkalmazni. Apró Antal s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. * A hivatkozott rendelkezéseket a Tanácsok Közlönye 1957. évi 20., illetve 35. száma közli. Miniszteri utasítás A pénzügyminiszter 141/1958. (P. K. 13.) P. M. számú utasítása a Községfejlesztési Alap pénzkezeléséről. A 14/1958. (II. 18.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R**) 23. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Községfej lesztési Alap pénzkezelését a következők szeriot szabályozom. 1. A Községfejlesztési Alap költségvetésének tervezése, 1. §. (1) A Községfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) költségvetésében kell megtervezni: a) az Alap bevételi forrásaiból eredő bevételeket — beleértve a helyi forrásokból származó anyagok mennyiságét és értékét, továbbá a lakosság részéről felajánlott társadalmi munka értékét is —; b) a községíejlesztési terv keretében helyi erőforrások terhére megállapított feladatok kiadási előirányzatait. (2) Az Alap költségvetését a községfejlesztési terv; illetőleg a tanács költségvetésének összeállításával egyidőben az 1. számú mellékletnek megfelelő szerkezetben kell elkészíteni és — a tanács költségvetéséhez hasonlóan — részletesen indokolni. (3) Az Alap bevételeinek tervezését a tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya (községben: a végrehajtó bizottság titkára, gazdasági előadó) végzi. A kiadási e'oirányzatokat, valamint az Alap terhére megvalósított létesítmények bevételi előirányzatait a végrehajtó bizottságnak a szakigazgatás szerint illetékes szexvei (községben: a végrehajtó bizottság titkára, gazdasági előadó) készítik. (4) Az Alap költségvetésének összeállításánál és felülvizsgálatánál a pénzügyi szervek (községben: a végrehajtó bizottság titkára; gazdasági előadó) a tanácsi költségvetésekkel kapcsolatban meghatározott módon kötelesek eljárni. 2. §. (1) Az Alap költségvetésében a) a lakosság községfejlesztési hozzájárulása a költségvetés készítésének évében kivetett jövedelemadó, illetőleg 'házadó alapján, b) a földművesszövetkezetek, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek községfejlesztési hozzájárulása a költ** Az idézett rendelet (R) a Tanácsok Közlönye ezévi 17. száméiban jelent meg.