Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 34. szám

34. szám. TANÁCSOK KÖZT, ÖNYE 307 ségvetés készítését megelőző évben elért jövedelemadóköteles nyereség alapján a hozzájárulás mértékének megállapítására illetékes tanács által meghatározott kulcs iigyelembevételével irányozható elő. (2) A községiéjlesztési terv készítésére kötelezett tanácsok az irányításuk alatt álló vállalatok községfejlesztési hozzájárulását a vállalatok bejelentései alapján tervezhetik, a felsőbb tanácsok és a minisztériumok irányítása alatt álló vállalatok hozzájárulását pedig a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága által megállapított mértékben irányozhatják elő. (3) A községfejlesztési terv készítésére kötelezett tanácsok az irányításuk alatt álló vállalatok eredményeiből juttatott részesedést az Alap költségvetésében a végrehajtó bizottság által erre a célra engedélyezett összegben irányozhatják elő, a felsőbb tanácsok irányítása alatt álló vállalatok eredményeiből juttatott részesedést pedig a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága által megállapított összegben tervezhetik. (4) Működési bevételként az Alap terhére megva'.ósításra kerülő létesítmények üzemeltetéséből, hasznosításából a létesítés évében várható bevételeket kell megtervezni. (5) Az Egyéb bevételek között az Alap meghatározott bevételi forrásain felüli esetleges egyéb bevételek tervezhetők. I (6) A társadalmi munka és a saját (helyi) anyag értékét az egyes feladatok kiadási előirányzataival kapcsolatban kell megtervezni. Ugyanezt az összeget kell számításba venni a bevételek tervezésénél is. A társadalmi munka értékének megállapításánál a helyileg szokásos munkabérek, napszámbérek, fuvardíjak stb., a saját (helyi) anyag értékének megállapításánál pedig a közületi fogyasztói árak irányadók. <7) Költségvetési előirányzaton felüli többletbevétel, beruházási megtakarítás, felújítási megtakarítás, levonásos jövedelemadó utáni községfejlesztési hozzájárulás a költségvetésben bevételként nem tervezhető. Ezekből a forrásokból eredő bevételek — természetüknél fogva csak a költségvetés végrehajtása során, a tanács határozata alapján az általa meghatározott feladatok magvalósítására — az Alap előirányzaton felüli többletbevételeként kerülhetnek felhasználásra. Költségvetési előirányzaton felüli többletbevétel az Alap keretében azonban csak abban az esetben kerülhet felhasználásra, ha a tanács a többletbevételt nem használja fel költségvetési kiadások fedezésére. (8) Előző évi pénzmaradvány címén az Alap várhaló számadási maradványa tervezhető. Megállapításánál figyelembe kell venni az év végéig teljesítendő kiadásokat, a következő évre áthúzódó feladatokkal összefüggő kiadásokat, az elért vagy várható megtakarításokat, továbbá a bevételekkel szemben elért, illetőleg az év végéig reálisan elérhető és felhasználásra nem kerülő bevételi többleteket. 3. §. (1) Az Alap költségvetésében a kiadások tervezésénél a R. 2. és 3. §-ában foglalt rendelkezések irányadók. (2) A R. 3. §-ában említett kötelező tervmutatóknak a következő mutatókat kell tekinteni: gyógyintézeti ágyak száma, szakorvosi napi rendelési órák száma, orvosi körzetek száma, szülőotthoni férőhelyek száma, állandó bölcsődei férőhelyek száma, nevelőotthoni férőhelyek száma, szociális otthoni férőhelyek száma, óvodai férőhelyek száma, általános iskolai napközi otthoni csoportok száma, általános iskolai tanulócsoportok száma, középiskolai osztályok száma, diákotthoni férőhelyek száma. (3) A <2) bekezdésben felsorolt mutatókkal összefüggő létszámigények a kötelezően előírt tervmutatókkal azonos elbírálás alá esnek, s ezért engedélyezésüknél, illetőleg az Alap költségvetése terhére történő előirányzásuknál a R. 3. §-a szerint kell eljárni. (4) A R. 2. §-ának (4) bekezdése alapján tervezhető béralapjellegű kiadásokat azon a rovaton kell előirányozni, amelyiken a kivitelezés egyéb költségeit is előirányozzák. (5) Az Alap költségvetésében előirányzott új létesítményeknél vagy a meglévő létesítmények bővítése és fejlesztése esetén a létesítés (bővítés, fejlesztés) évére szóló fenntartási kiadásokat az Alap költségvetésében — a megfelelő feladat Működési kiadások rovatán — kell előirányozni. Az előirányzatok készítésénél és íelhasználásánál a tanácsi költségvetési gazdálkodással kapcsolatos szabályokat (rendeletek, utasítások, normák stb.) be kell tartani. II. A Községjejlesztési Alap költségvetésének végrehajtása. 4. §. (1) Az Alap pénzeszközeit az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) területileg illetékes fiókjainál megnyitott „Községfejlesztési Alap'- csekkszámlán kell kezelni. A számlára kell befizetni az Alapot illető összes bevételeket, s innen kei.1 teljesíteni az Alapot terhelő összes kiadásokat. (2) Azok a tanácsok, amelyeknek működési területén takarékpénztári fiók nincs, készpénzellátmányuk biztosítására a Takarékpénztár területileg illetékes fiókjánál vezetett Községtejlesztési Alap csekkszámlán kezelt penzeszközök terhére a helyi postahivatalnál fenntartásos betétkönyvet nyithatnak. (3) A „Községfejlesztési Alap" csekkszámla és a fenntartásos betétkönyv felett a rendelkezési jogot a végrehajtó bizottság által a Takarékpénztár előírásainak megfelelően bejelentett és az (5) bekezdésben megjelölt személyek gyakorolják. Községi tanácsok esetében a bejelentéshez a járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának igazolása is szükséges. (4) Az Alap pénzkezelésének lebonyolítása a pénzügyi osztály (községeknél: a végrehajtó bizottság titkára, gazdasági előadó) feladata. (5) Az Alap költségvetése terhére a kötelezettségvállalási, utalványozási jogot a végrehajtó bizottság által megbízott személyek (elnök, elnökhelyettes, titkár, a feladat szerint illetékes szakigazgatási szervek vezetői stb.) a pénzügyi osztály (községnél: végrehajtó bizottság titkára, gazdasági előadó) ellenjegyzése mellett gyakorolják. (6) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságához befizetésre kerülő és a köz-égfejlesztési terv készítésére kötelezett tanácsok közötti felosztásra, illetve tartalékalap képzésére szolgáló bevételeket a Takarékpénztárnál vezetett „Községfejlesztési elosztási" csekkszámlán kell kezelni. Az elosztási csekkszámláról operatív gazdálkodást folytatni nem lehet. (7) A „Községfejlesztési Alap' és a „Községfejlesztási elosztási" számla vonatkozásában a Takarékpénztár részérc adott megbízásoknál a Takarékpénztár előír: sai szerint kell eljárni. 5. §. (1) Az Alap költségvetésének év közben történő módosítása esetén — ha a módosítás kötelezően előírt tervmutatókat érint — az Alap költségvetésének tervezésivel kapcsolatban a R. 3. §-ában előírt rendelkezéseket keiJ alkalmazni. (2) A népgazdasági tervben, illetőleg a költségvetésben előirányzott társadalmi munka és a saját (helyi) anyag segítségével megvalósuló beruházásokról készített éz a Magyar Beruházási Bankhoz megküldött költségvetésekben az összes költségeket fel keli tüntetni. A társadalmi munkát és a saját (helyi) anyagot, valamint azok értékét külön ki kell mutatni. Azonos módon kell elkészíteni és a Magyar Beruházási Banknál benyújtani a beruházásokról szóló elszámolásokat is.