Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 20. szám

ÁCSOK ZLONYE VI. ÉVFOLYAM 20. SZAM 1 9 5 8. F E B R U A R 27. TARTALOM: Szám: Tárgy: Oldal­szám: Miniszteri utasítások. 14 1958. (Mg. É. 8.) F. M. 16, 1958. (Mg. É. 8.) F. M. Az áruértékesítés alapján a termelőszövetkezetek részéire nyújtható hitel­elengedési kedvezmény feltételei és eljárási szabályai — — — — Az 1958. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, valamint Nemzetközi Borkiállítás és Borverseny előkészítése — — — — — 205 206 Miniszteri utasítások A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 14 1958. (Mg. É. 8.) F. M. számú együttes utasítása az áruértékesítés alapján a termelőszövetkezetek részére nyújtható hitelelengedési kedvezmény feltételeiről és eljárási szabályairól.* A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3.004/ 1958. számú határozatának 10. c) pontja alapján a mező­gazdasági termelőszövetkezetek részére nyújtható, az áruértékesítés mértékéhez igazodó hitelelengedési kedvez­mény feltételeit és az azzal kapcsolatos eljárás szabályait — az élelmezésügyi miniszterrel és az Országos Tervhi­vatal elnökével egyetértésben — az alábbiak szerint állapítjuk meg: 1. A mezőgazdasági termelőszövetkezet évenként ese­dékes közép- és hosszúlejáratú hitelei egy részének elen­gedését kérheti, ha a saját gazdaságában termelt ter­ményekből és termékekből az állami es szövetkezeti fel­vásárló szervek részére eladott áruinak — 100 kat. hold redukált szántóterületre számított — értéke eléri vagy meghaladja a termelőszövetkezetre megállapított és a járási tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott áru­értékesítési mutatószámot, feltéve, hogy az állammal szemben fennálló, valamint az 5/1958. (I. 15.) Korm. számú rendelet 2. § d) pontjában előírt tartalékolási kötelezettségének eleget tett. Az áruértékesítés elért mértékének megállapításánál azokat az árumennyiségeket kell számításba venni, ame­lyeket a termelőszövetkezet a gazdasági év folyamán ter­melési és értékesítési szerződés alapján átadott, vagy ilyen szerződés nélkül állami vagy szövetkezeti felvásárló szervnek elddott. Figyelembe kell venni továbbá — ál­lami felvásárlási áron értékelve — azt a terményme'nnyi­séget is, amit a termelőszövetkezet a gépállomásnak — a minden esetben természetben térítendő cséplési díj ki­vételével — az egyéb munkák elvégzéséért természetben térített meg. Nem lehet az áruértékesítés mértékének megállapításánál számításba venni a természetbeni föld­adót, továbbá az állóeszközök, építőanyagok értékesíté­séből, szolgáltató üzemi tevékenységből (kovács-, bognár­műhely, mészégető stb üzem), valamint a fuvarozásból származó bevételeket. 2. Ha az l. pontban foglaltak figyelembevételével meg­állapított összes áruértékesítés forintértéke eléri az érde­* Az együttes utasítást az érdekeltek sokszorosított alakban mar korábban megkapták. kelt termelőszövetkezetre megállapított áruértékesítési mutatónak megfelelő szintet, akkor a termelőszövetkezet­nek a tárgyévet megelőző évekből származó és abban az évben esedékes közép- és hosszúlejáratú hiteleiből 30%­nak megfelelő hitelösszeget törölni kell. Az áruértékesítési mutatónak megfelelő színt túlteljesítése esetén a hitel­elengedés mértékét fokozatosan emelkedőén '(progresszív módon) — a túlteljesítés százalékának arányában — nö­velni kell. A törlésre kerülő hitelösszeg azonban végső fokon nem haladhatja meg az esedékes közép- és hosz­szúlejáratú hiteltartozás 50%-át. 3. Tekintettel az egyes vidékek eltérő termelési adott­ságaira, az áruértékesítési mutatószámok megyénkint és megyei jogú városonkint, külön-külön kerültek megálla­pításra. Az egyes megyékre (megyei jogú városokra) vo­natkozó 100 kat. hold redukált szántóterületre forintban megállapított áruértékesítési mutatószámokat és a redu­kált szántóterület számításának kulcsszámait — az 1957/ 1958. gazdasági évre vonatkoztatva — a Földművelésügyi Minisztérium a megyei (megyei jogú városi) tanácsok vb. elnökei és mezőgazdasági osztályvezetői részére egy­idejűleg küldi meg. 4. A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. mezőgazdasági osztálya (továbbiakban: megyei mezőgaz­dasági osztály) — a Magyar Nemzeti Bank területi iro­dájának közreműködésével — köteles a megyére meg­állapított mutatószám alapulvételével haladéktalanul ki­számítani, hogy a működési területén levő termelőszö­vetkezetek áruértékesítésének a hitelkedvezmény nyújtá­sához megkívánt legalacsonyabb szintje forintértékben összesen mennyit tesz ki. Köteles továbbá az így kiszá­mított — együttes — forintértéket, az 1957. évi járási zárszámadási összesítők alapján, a járásban levő termelő­szövetkezetek redukált szántóterületének, valamint az 1957. évi áruértékesítésük számadatainak figyelembevéte­lével járáspkra lebontani. A megyei mezőgazdasági osztály köteles ennek alapján minden egyes járási tanács vb. elnökével és mezőgazda­sági osztályával (továbbiakban: járási mezőgazdasági osz­tály) közölni a járás területén levő termelőszövetkezetek redukált szántóterületének 100 kat. holdjára jutó áruér­tékesítési mutatószámot. 5. A járási mezőgazdasági osztály «a 4. pontban foglal­tak szerint közölt járási — átlagos — mutatószám alap­ján, a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja közreműkö­désével köteles a hitelelengedési kedvezmény nyújtásá­ban érdekelt termelőszövetkezetekre egyenkint kidol­gozni a kedvezmény szempontjából megkívánt mértékű áruértékesítésének mutatószámait. Nem kell mutatószá­mot •megállapítani azoknak a termelőszövetkezeteknek részére, amelyeknek hitelállományuk nincs, vagy pedig az 1 kat. hold szántóra számított évi hitelesedékess?gük

Next

/
Thumbnails
Contents