Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 20. szám

206 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. az 5—10 Ft-ot nem haladja meg, s ennélfogva a hitel­kedvezményre szükségük nincs. A járási mezőgazdasági osztály a mutatószámok kiala­kításánál az alábbiak szerint köteles eljárni: Az 1957. évi zárszámadás adatai alapján meg kell álla­pítani külön-külön minden érdekelt termelőszövetkezetre,' hegy mennyit tett ki az állam részére történt tényleges áruértékesítésének forintösszege. A zárszámadáskori álla­pot szerint továbbá ki kell számítani minden érdekelt termelőszövetkezet közös gazdálkodásba vont területének redukált szántóterületben kifejezett nagyságát. Meg kell vizsgálni a zárszámadás alapján a tagok részére munka­egységrészesedés címén kiadott és a szabadpiacon érté­kesített termények mennyiségét, értékét. Vizsgálni kell a természetben való kiadás, illetőleg a szabadpiacon történt értékesítés indokoltságát is. Mindennek figyelembevéte­lével minden egyes termelőszövetkezetre ki kell számí­tani az 1956/57. gazdasági évben 100 kat. hold redukált szántóterületre vonatkoztatva, adottságainak megfelelően milyen forintértékű árut értékesíthetett volna. Ezután meg kell állapítani az érdekelt termelőszövet­kezetek jelenlegi redukált szántóterületét. Az így meg­állapított redukált szántóterület összegét pedig meg kell szorozni a járásra megállapított mutatószámmal. Az ered­mény 100-zal osztva az érdekelt termelőszövetkezetnél a hitelkedvezmény eléréséhez megkívánt 1958. évi összes áruértékesítés forintösszegét adja. A járási mezőgazda­sági osztály fentiek alapján köteles minden egyes érde­kelt termelőszövetkezet részére — a 100 kat. hold redu­kált szántóterületre vonatkozó — 1958. évi áruértékesítési mutatószámot, az előző évi tényleges áruértékesítés és egyéb termelési adottságok alapján (talajok minősége, munkaerőellátottság, egyes üzemágak különbözősége, stb. kialakítani). Ügyelni kell arra, hogy az érdekelt termelő­szövetkezetek áruértékesítésének forintösszege megegyez­zék azzal a számmal, amelyet a megye által megadott i mutatószám 100-zal elosztott része és a termelőszövet­: kezetek jelenlegi redukált szántóterületének szorzata ad. A kialakított mutatószámokat jóváhagyás végett a járási tanács végrehajtó bizottsága elé kell terjeszteni. 6. A járási tanács végrehajtó bizottsága által jóvá­, hagyott mutatószámokat az érdekelt termelőszövetkeze­tekkel legkésőbb március 31. napjáig közölni kell. Ugyan­akkor ismertetni kell velük a jelen utasításnak a hitel­kedvezmény mértékére és elnyerésének feltételeire vonat­kozó rendelkezéseit s a termelőszövetkezetek ezzel kap­csolatos tennivalóit. Ennek érdekében közölni kell velük a közös gazdálkodásba vont területük redukált szántóra átszámított nagyságát is, továbbá azt, hogy a hitelked­• vezmény érdekében a megállapított mutatószám alapján • erről a területről milyen forintösszegű áruértékesítést kell elérniök. A járási mezőgazdasági osztály köteles ezeket az ada­tokat 1958. április 30. napjáig a megyei mezőgazdasági osztálynak és a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjának is megküldeni. i A megyei mezőgazdasági osztály köteles ellenőrizni, : hogy az egyes érdekelt termelőszövetkezetek mutató­: számai közötti eltéréseket termelési vagy egyéb gazda­sági körülmények indokolják-e. Köteles ellenőrizni azt is, hegy a termelőszövetkezetenkint kialakított mutatószá­mok átlaga megegyezzék a megyei mutatószámmal. • Mind a megyei, mind pedig a járási mezőgazdasági osztály á mutatószámok lebontásánál köteles szem előtt tartani, hogy a járásokra, illetőleg a termelőszövetkeze­: tekre lebontott mutatószámok átlaga a megyére megálla­' pított mutatószám értékénél kevesebb nem lehet. 7. A hiteltörlést a Magyar Nemzeti Bank járási fiók­jától a termelőszövetkezetnek kell kérnie. A kérelmet a zárszámadás készítésével egyidőben kell előterjeszteni úgy, hogy a Magyar Nemzeti Bánk a hiteltörlést a zár­számadás megerősítésével együtt eszközölhesse. A ter­melőszö vet kezet köteles bemutatni a hiteltörlés szem­pontjából beszámítandó évközi áruértékesítést igazoló, az átvevő által cégszerűen kiállított vagy aláirt összes okmányokat (szállítólevél, számla, átvételi elismervény stb.). A Magyar Nemzeti Bank járási fiókja a termelő- j szövetkezet áruértékesítését a bemutatott igazoló iratok I gondos vizsgálatával és az évközi pénzforgalom, valamint \ a bankfiókhoz beérkezett okmányok alapján is ellen­őrizni köteles. A hitel megfelelő hányadának törléséről a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja a kérelmező termelőszövet­kezet áruértékesítésére vonatkozó adatok alapján, a jelen utasításban foglaltaknak megfelelően gondoskodik úgy, hogy a zárszámadási mérlegbe már csak a törölt összeg­gel csökkentett hiteltartozás kerüljön be. 8. A jelen utasításnak a mutatószámok lebontására, az érdekeltekkel való közlésére és helyes alkalmazásá­nak ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései végrehajtásáért a megyei mezőgazdasági osztály vezetője, a hiteltörlés­sel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáért pedig a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának vezetője fe­lelős. Kardos Géza s. k., Keresztes Mihály s. k., pénz ügyminiszterhely etteSj földművelésügyi miniszterhelyettes. A földművelésügyi miniszter 16/1958. (Mg. É. 8.) F. M, számú utasítása az 1958. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, valamint Nemzetközi Borkiállítás és Borverseny előkészítéséről. Az 1958. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, valamint Nemzetközi Borkiállítás és Borverseny (továb­biakban: kiállítás) előkészítésével kapcsolatban, a sikeres lebonyolítás érdekében az alábbiakat rendelem: I. 1. Az 1958. évi szeptember hó 12. és szeptember hó 28. napja között Budapesten megrendezésre kerülő ki­állításra 1958. évi március hó 31. napjáig lehet jelent­kezni. 2. Állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok (továbbiak­ban: állami gazdaságok) termelési (közvetlen irányítást gyakorló) igazgatóságaiknál, gépállomások igazgató­ságaiknál, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok (továbbiakban: termelőszövet­kezetek), termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások (továbbiakban: szakcsopor a járási (városi), egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok pedig a községi (városi, városi kerületi) tanács végre­hajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervénél jelentkezhetnek a kiállításra. 3. A jelentkezés módját és a kiállításon való részvétel részletes feltételeit az FM Mezőgazdasági Kiállítási Iroda (továbbiakban: Kiállítási Iroda) által kiadott szabályzat határozza meg. 4. A jelentkezés módját és határidejét, továbbá a rész­vétel feltételeit állami gazdaságokkal felügyeleti szer­veik (Állami Gazdaságok Főigazgatósága, Kísérleti Gaz­daságok Termelési Igazgatósága, Tangazdaságok Terme­lési Igazgatósága stb., továbbiakban: állami gazdaságok felügyeleti szervei), termelőszövetkezetekkel, szakcsopor­tokkal és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal pe­dig a mezőgazdasági szakigazgatási szervek széles kór­ben ismertessék, keltsék fel a kiállításon való részvétel iránt az érdeklődést és segítsék elő a kiállításon részt­venni szándékozók jelentkezését, valamint a kiállításra való felkészülését. 5. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek ismertessék a kiállítás előkészítésével kapcsolatos feladatokat a helyi párt- és tömegszervezetekkel (Hazafias Népfront, szak­szervezet, KISZ stb.), vonják be ezeket a szerveket is a kiállítás szervezésébe és kérjék támogatásukat. II; Üzemek eredményeinek bemutatása 6. A kiállítás üzemi dokumentációs részében való be­mutatásra olyan kiváló állami gazdaságok,- gépállomá-: sok, továbbá termelőszövetkezetek és szakcsoportok je­lentkezhetnek, amelyek az 1957. év folyamán kiváló gaz­dálkodási eredményeket értek el. Az üzemi bemutatásra méltó, legkiválóbb állami gazda­ságokra felügyeleti szervük, gépállomásokra igazgatósá­gaik, termelőszövetkezetekre és szakcsoportokra a me-

Next

/
Thumbnails
Contents