Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 19. szám

194 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám. mázni, ezzel egyidejűleg a R. 45. §-a hatályát veszti. A 2. §-ban foglalt rendelkezés hatálybalépése napját a munkaügyi miniszter a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökével egyetértésben állapítja meg. Apró Antal s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 21/1958. (II. 25.) számú rendelete 3 mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet* (a továbbiakban: Tszny) végrehajtása tárgyában a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőképpen rendelkezik: Alaprendelkezések. h §• • A Tszny-ben foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából mezőgazdasági termelőszövetkezetnek (a továbbiakban: termelőszövetkezet) azt a szövetkezeti alakulást kell tekinteni, amelyet a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, korábban a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott működési engedély aj mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, b) halászati termelőszövetkezetnek jelöl meg. 2- §• (1) A Tszny alapján öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjra — az egyéb feltételek fennállása esetén — az a személy jogosult, aki igényének az 1958. évi január hó 1. napján, vagy azt követően történt megnyílása időpontjában tagja az 1. §-ban meghatározott valamely termelőszövetkezetnek. (2) A Tszny alapján özvegyi nyugdíjra, haláleseti segélyre, árvaellátásra, illetőleg szülői nyugdíjra a termelőszövetkezet tagjának a hátramaradt hozzátartozói — az egyéb feltételek fennállása esetén — abban az esetben jogosultak, ha a termelőszövetkezet tagja az 1958. évi január hó 1. napján, vagy azt követően halt meg. * A tvr. a Tanácsok Közlönye 1957. évi 89. számában jelent meg. öregségi nyugdíj. 3. §. A Tszny 4. §-a szerint tíz nyugdíjév alapján nem lehet nyugdíjat megállapítani abban az esetben, ha az 1960. évi december hó 31. napjáig tör-a tént belépéssel kezdődött termelőszövetkezeti tagság ideje megszakítás miatt [21. § (4) bekezdés] a nyugdíjévek számításánál figyelembe nem ve-? hető. 4. §• A Tszny 5. §-ában említett termelőszövetkezeti tag részére legalább öt évi termelőszövetkezeti tagság alapján öregségi nyugdíjat kivételesen a jelen rendelet kihirdetése napját követő kilencven napon belül előterjesztett kérelemre lehet megállapítani, feltéve, hogy a termelőszövetkezeti tag „ a) az öregségi korhatárt [Tszny 3. § (2) bekezdés] a jelen rendelet kihirdetése napjáig elérte, b) termelőszövetkezeti tagsága alatt a közös munkában szorgalommal és fegyelmezetten vett részt, c) a 21. § (1) bekezdésében előírt munkaegységet naptári évenként teljesítette, vagy annak teljesítésében egészségi állapotának romlása akadályozta, illetőleg a közgyűlés határozata alapján a termelőszövetkezettől pénzben vagy természetben nyugdíjat kapott és d) sem neki, sem pedig vele együttélő házastársának (élettársának) termelőszövetkezeti gazdálkodásba bevont földingatlanán kívül — az alap^ szabály által megállapított háztáji gazdaság kivételével — más földingatlana nincsen. Rokkantsági nyugdíj. 5. §. A Tszny -6. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából munkaképességét tartósan az a termelőszövetkezeti tag vesztette el, aki egészségének romlása, úgyszintén testi vagy szellemi fogyatkozása következtében legalább kétharmad részben munkaképtelen és ez az állapota egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. 6. §. (1) A rokkantsági nyugdíj a rokkantság tartamára jár. (2) A rokkantság megszűnését követő Öt éven belül történt újabb megrokkanás esetében a rokkantsági nyugdíjra való igény feléled, ha az újabb megrokkanás időpontjában' a volt rokkantsági nyugdíjas termelőszövetkezet tagja,