Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 3. szám

28 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám. gekben ezeknek a feladatoknak az ellátására megjelelő szakigazgatási szervek nincsenek, az adóügyeket e községek egyikében összevontan kell intézni. 2. Az adóigazgatásnak az 1. pont szerinti átszervezését 1957. július 31-ig be kell fejezni. 3. A jelen határozat végrehajtására, a pénzügyi szervek hatáskörének ezzel kapcsolatos módosítására vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg. Kossá István s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja. Miniszteri rendeletek A pénzügyminiszter 3 1957. (I. 13.) P. M. számú rendelete a népgazdaság átszervezéséről szóló rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos kérdések szabályozásáról. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos munkaügyi kérdésekről szóló 15/1956. (XII. 29.) Korm. számú (a továbbiakban: R.) rendelete, valamint az 1 1957. (I. 8.) Korm- számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem: I. Felmondási járandóság. I. §• (1) A hivatal (vállalat stb.) részéről történt felmondás esetén a R- alapján járó minden kedvezmény azt a dolgozót (a továbbiakban: elbocsátott dolgozót) illeti meg, akinek a felmondásról szóló értesítést az 1956. évi október hó 23- napja után legkésőbb 1957. évi március hó 31. napján kézbesítették, vagy déli 12 óráig ajánlottan postára adták. (2) Az elbocsátott dolgozót a munkaviszony megszüntetésétől (a tizenöt napi felmondási idő lejártától) számítva, annyi időre kell munkabérrel ellátottnak tekinteni, amennyi napi keresetet jelent részére a tizenöt napi felmondási járandóságon felül kifizetett összeg. (3) A munkabérre] ellátottság időtartamát a betegségi biztosítás szolgáltatásaira, valamint a nyugdíjra való jogosultság elbírálásánál a munkaviszonyban töltött időhöz hozzá kell számítani. (4) A munkabérrel vaió ellátottság megszűnésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy a tizenöt napi felmondási időt 30 naptári nappal kell növelni és ehhez az időtartamhoz (45 nap) annyiszor másfél napot — legfeljebb azonban további 45 napot — kell hozzáadni, ahány év után az elbocsátott dolgozó 5 százalékos kiegészítést kapott. Ha ezen időtartam utolsó napjára félnapi munkabér jut, ellátottság szempontjából a félnapot figyelmen kívül kell hagyni(5) Ha a R. 2. §-a alapján a dolgozó már egyízben felemelt felmondási járandóságban részesült, majd újabb munkaviszonyt létesített, s ezt a munkaviszonyát még 1957. évi március hó 31. napja előtt a hivatal (vállalat) részéről történt felmondással megszüntetik, a felemelt felmondási járandóságot újból kifizetni nem szabad. (6) A R. 2. §-a alapján járó felemelt felmondási járandóság — a R. 3. §-ában említett kedvezmények mellett — azt a dolgozót is megilleti, aki a R. 7. § (3) bekezdése szerint az áthelyezési nem fogadta el, s a munkaviszonyt felmondással meg-^ szüntette. (7) A R. 2. §-a alapján járó felmondási járandóságot ki kell fizetni annak a dolgozónak is. aki láppénzes állományban van. (3) Ha az elbocsátott dolgozó a R. hatálybalépését követően újabb munkaviszonyt létesít, a munkabérrel való ellátottságot — nem számítva bele a 15 napi felmondási időre járó munkabért — az új munkabérének folyósításánál számításba kell venni. A dolgozó részére az új munkahelyén csak azzal a nappal szabad munkabért folyósítani, amely nappal a munkabérrel való ellátottsága megszűnt. (9) Ha a (8) bekezdéssel érintett elbocsátott dolgozó új munkahelyén járó havi keresetének egy napra eső hányada kevesebb, mint a korábbi havi keresetének egy napra eső hányada volt, a többlettel a munkabérrel való ellátottság időtartama nem hosszabbítható meg. Ha a dolgozó az új munkahelyén magasabb munkabérre jogosult, a korábbi alacsonyabb és az új magasabb munkabér közötti különbözetet részére ki kell fizetni. (10) A (8) és (9) bekezdésekben foglaltak alól kivételt képez, ha a dolgozó a) bányamunkát; b) alkalmi vagy idényjellegű munkát vállal;